„ Évek óta látom őket az utcán. Gyakran fényes nappal üvöltöznek velük, bántalmazzák őket, és bizony sokszor az is megesik, hogy a különféle szerektől alig állnak a lábukon. Amikor ezt az utat választották, ha egyáltalán ők választották, és nem kényszer hatása alatt döntöttek így, nem hiszem, hogy tudatában lettek volna annak, pontosan mi is lesz a munkájuk.” Igen, ők a prostituáltak. Miért válik valakiből prostituált? Lehetséges kiszállni, ha valaki változtatni szeretne?
Panka a Rózsadombon él, befolyásos szülők gyermeke. Kifakadva beszélget barátnőjével. Éppen előző nap derült ki, hogy édesanyjának viszonya van és szülei elválnak. Szurovecz Kitti: A kisemmizett angyal regényének történetébe itt kapcsolódunk be. Panka nem akar hazamenni, így fejébe veszi, hogy inkább frissen megismert barátjához, Dávidhoz megy. Ezen a ponton vesz szerencsétlen fordulatot a történet. Panka egy szobában találja magát, ahová ismeretlen emberek zárják be őt. Van innen kiút? Hogyan juthatna vissza a családjához?
Mia tizenhat éves, roma fiatal. Legnagyobb gyerekként ő segített beteg anyjának eltartani a családot, ahol kenyérre sincs pénz. Jött valaki, aki munkát ajánlott neki. Olyat, amivel mind az otthoniaknak, mind neki lenne pénze. Bár senki nem tudta pontosan, mit fog ez takarni, de jó ötletnek tűnt, így elment az idegennel Pestre. Persze kiderült, hogy nem éppen takarításról van szó, a lány prostituáltként kezd dolgozni. Négy fal között éli az életét. Ugyanazon négy fal között, mint amibe Panka kerül. Így kezdődik ez a fura kapcsolat. Hogyan válnak barátokká a közös szenvedés hatására az ennyire különböző háttérrel rendelkező lányok? Hogyan tudják segíteni egymást ebben a helyzetben?
A könyv pszichológiai szempontból
Szurovecz Kitti regényében a serdülőkori érzelmi kavalkáddal ebben a feszült helyzetben találkozhatunk. A fejezetekben felváltva hol Panka, hol Mia elbeszéléséből látjuk az eseményeket. A könyv a két lány barátságának szemüvegén keresztül mutatja meg a prostitúció pszichológiai hatásait. Felhívja a figyelmet a prostitúcióra mint társadalmi problémára. A szerző a könyv végén ki is tér arra, hogy e célból íródott, és azoknak is útmutatást ad, akik szeretnének segíteni. A regény alapjául interjúk szolgáltak, melyek olyan személyekkel készültek, akik valamilyen szempontból (személyes, jogi, érdekvédelmi, szociális) érintettek a prostitúcióban. Ezeket a személyeket a könyvben különböző szféra szereplői testesítik meg, akik türköt tartanak a prostituáltak mai helyzetének. Azaz
a történet háttere valós tényeken alapul,
a most fennálló helyzetet tükrözi. Nem fikció, hogy a valóságban is nagyon rossz helyzetben vannak azok a kiskorúak, akik valami miatt prostitúcióra kényszerülnek.„A prostitúcióban érintett kiskorúak kapcsán igen jelentős jogi kuszaságok vannak ebben az országban” – fogalmaz a gyermekvédelmi munkatárs a könyvben.
Ez a párhuzamos világ a külső szemlélő számára elképzelhetetlen és sokszor láthatatlan. Épp ezért vannak kiszolgáltatott helyzetben a benne élők, hiszen kívülről ritkán avatkozik be bármilyen szerv. „Olyan ez, mint valami MLM-biznisz, egy ilyen piramisjáték. Mindig kiderül, hogy a főnöknek van még egy főnöke, meg annak is egy főnöke, aki jellemzően már nem is itt van, hanem valahol a Seychelle-szigeteken sütteti a hátsóját abból a pénzből, amit ezek a szerencsétlenek itt keresnek neki.” Épp ezért felderíteni egy láncolatot és megszüntetni a kényszerprostitúciót és emberkereskedelmet nem megy egyik napról a másikra. Kilépni is borzasztóan nehéz. Az érintett gyerekek nem látják, hogy van-e más választásuk. Nem tudják, hová kerülnének, ha ezt meglépnék. Hazamennének? Ha nincs haza, akkor gyermekotthonba? Ezek soku(n)k számára nem kifejezetten kecsegtető opciók.
A prostitúció a személyiségfejlődésre annál nagyobb hatással van, minél fiatalabban kerül bele valaki. Egy serdülő esetében még nagyobb a rizikó az ártalmas hatások érvényesülésére. Nem is csupán a testük elértéktelenedésének érzése, de a fizikai és verbális bántalmazottság és szerhasználat hosszú távú hatásaival kell megküzdeniük. Ezek közé tartozik például a bizalomvesztés, a folytonos színlelés, önmaguk megtagadása, értéktelenség érzése, függőség kialakulása, egészségügyi állapotromlás. Ezeket a következményeket, a tanult tehetetlenséget, magukra hagyatottságot, önértékelési problémákat Mia történetében hallhatjuk a könyvben megszólalni.
„Leszek-e én valaha, valakinek igaziból fontos ebben az életben?”
– teszi fel a lány a kérdést. A következő pillanatban pedig megjelenik a lány az út szélén állva, s azt kívánja, bárcsak inkább fát apríthatna és azért kapná a fizetését. A könyv szemlélteti azt az utat, ahogyan ebből a megtört lelkiállapotból Mia és Panka megpróbálják felépíteni újra az életüket, a bizalmat a férfiak felé. A másoktól való félelem mellett pedig feltérképezni és megküzdeni saját démonjaikkal.
Kiknek ajánljuk?
A lapokat átitatja a prostitúció világának ördögi köre, a reményvesztettség. A két lány történetének fordulatai és a filmszerű barátság viszont segítenek megtartani a távolságot a kétségbeesésre okot adó valóságos helyzettől. Egy olvasmányos, akciókban bővelkedő könyvet tarthatunk a kezünkben, amiben az alvilág eme bugyraiba látunk be. A történet szereplőinek szájából elénk tárul a valóság és a szerző sokszor kritikus vagy dühős attitűdje a lányok (és fiúk!) kiszolgáltatottságával és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban. Összességében viszont elmondható, hogy a regény szomorú felütése után pozitív fordulatot vesz a történet, így reménysugarat ad a gyermekprostitúció sötét világában. Leginkább azoknak ajánljuk, akik egy izgalmas könyvet szeretnének olvasni, és reális képet kapni a mai gyermesprostitúcióban érintettekről.
