Egy pocakban két lakó: az ellentétes nemű ikrek élete I. rész

,,És kisfiú vagy kislány? – Nos, mindkettő." Mikor valaki megtudja, hogy ikergyermekei születnek, vagy ezt elmeséli valakinek, szinte biztos meglepettség és kérdések sorozata következik rövid párbeszédünk után. Nem véletlenül: az ikergyermekek élete tele van rejtéllyel, különleges, már-már megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségekkel. De milyen fejlődésbeli aspektusaik lehetnek akkor, ha ellenkező neműek? Kétpetéjűek természetesen. Vagy mégsem? Ez mit jelent? Mennyire gyakori az ikerszületés? Cikksorozatunk első részében ezekre a kérdésekre válaszolunk.

Minden gyermek fejlődése egyéni. Ez akkor is igaz, mikor két (vagy több) gyermek cseperedik egyszerre. Bár mindenkinek pozitív asszociációi vannak az ikerséggel kapcsolatban, vannak sokatmondó tények. Az ikreknél általában az egyik fél nagyobb súllyal születik, hamarabb mászik, míg a másik esetleg ügyesebben kommunikál, és igen hamar kialakul közöttük egyfajta dominancia-viszony. Ez utóbbi a helyzet specifikusságából adódik, hiszen mikor egy gyermek megszületik, az összes figyelem rá irányul. Mikor testvérei születnek, ez a figyelem megoszlik, de teljesen más fejlődési szakaszban, mint mikor egyszerre kettő, vagy három gyermek születéséről beszélünk. Tehát verseny van a figyelemért. Ehhez még hozzáadjuk a nemi különbségeket: nagyjából ilyen érzés ellentétes nemű ikernek lenni. De mi ennek a biológiai oldala? Valóban olyan ritka, hogy ikrekkel találkozzon az ember? Miért különleges ez? Derítsük ki.

Ikerfogalomtár

Métneki Júlia megfogalmazásában:

Az iker egyszerre született két (vagy több) gyermek egyike, akit az édesanya ikertestvérével egyszerre hordott ki a méhében és szült meg.

A köznyelvben könnyen összekeverhető fogalom az ikerszülés és ikerszületés fogalma: az ikerszülés az anyára vonatkozó születések számát jelöli (azt, hogy az anya hány esetben hoz kettő vagy több magzatot világra), az ikerszületés, vagyis a többes születés pedig a megszületett gyermekek számára irányul.

Ikertípusokat tekintve zigozitás szerint egypetéjű, kétpetéjű, illetve többpetéjű ikrekről beszélhetünk, amely azt jelöli, hány megtermékenyített petesejtből fejlődtek a gyermekek. Emellett a placenta (méhlepény) és a magzatburok száma szerint van közös vagy külön placenta, illetve külső vagy belső magzatburok. Kétpetéjű ikrek esetén két petesejt – mikor két különböző spermium által, a két petesejt hozzávetőlegesen egy időben termékenyül meg –, valamint két burok és két placenta lesz a fejlődési környezet.  Az ellenkező nemű ikertestvérek nagyrészt kétpetéjűek, az azonos neműek egy – és kétpetéjűek ikrek is lehetnek.

Előfordulhat azonban olyan eset is, melyben az ellentétes nemű ikrek egypetéjűek.

A szakirodalmak ugyan dokumentáltak néhány ilyen esetet, de ez kevesebb, mint 10 ikerpár esetén volt kimutatható, így ritka kivételként tekinthetünk a jelenségre.

A fejlődési aspektusok tárgyalásakor fontos még a heritabilitás, vagyis örökölhetőség fogalma, mely azt az értéket jelenti, milyen mértékben határoznak meg pl. betegségeket genetikai tényezők, és milyen arányban játszanak szerepet a környezeti hatások. Genetikai tényezők feltárásával a Humán Genom Projekt foglalkozik és bár számos információt feltártunk már az ember genetikájáról, azonban Rónai ás munkatársai (2018) rámutattak, hogy még mindig vannak azonosítatlan örökletes tényezők, ezeket pedig hiányzó örökölhetőségnek nevezzük. Az ikerkutatások ezeknek a genetikai tényezőknek a feltárására is alkalmasak. Például korábban úgy gondolták, hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya teljesen megegyezik – Métneki szerint napjainkra már tudjuk, hogy ez nem minden esetben igaz.

Az ikrek fejlődésbeli aspektusai

Az ikergyermekek fizikai fejlődését tekintve gyakori az a tendencia, hogy koraszülöttek (40%), és mivel általában hamarabb jönnek a világra, születési súlyuk átlagosan 1000 grammal kevesebb, és hosszuk is legtöbbször kisebb, mint azoknál a babáknál, akik egyedül születnek. Ez a biológiai hátrány legtöbb esetben nem állandó, tehát idővel kiegyenlítődik. Zsákai (2005) ikergyermekek testfejlettségi mintázatát és ennek életkori változásait vizsgálta. Prenatális (születés előtti) tényező az ikrek testsúlyát illetően a köldökzsinór hossza, a placenta súlya, illetve a nemi különbségek is. Ez azt jelenti, hogy a fiú ikrek születéskor nagyobb testtömeggel, testhosszal és fejkerülettel rendelkeznek, mint a lány ikrek. A posztnatális (születés utáni) körülményekre vonatkozóan azt találta, hogy fiúikrek testméretei egyaránt 6-7 éves korig jelentősen nagyobbak, mint a leányoké. Ezt követően a testméretbeli nemi különbség megszűnik, amit a lányok pubertáskori csúcsnövekedése magyaráz. Az ikergyermekeknél is megjelenik egy pubertáskori gyorsabb növekedési szakasz, ez pedig sem időben, sem intenzitásban nem mutat nemi különbségeket.

IKRESetek gyakorisága

Az ikerszületésekre úgy tekinthetünk mint ritka és különleges születési szituációkra, természeti jelenségekre.

Vizsgálatuk régre nyúlik vissza: Galton állapította meg, hogy az ikrek fejlődésére nem csak a genetikai, hanem a környezeti tényezők is hatnak. A születések arányának meghatározására úgynevezett Hellin (1895) szabályt alkalmazzuk, aki megfigyeléseit spontán fogantatások esetén alkalmazta. Szabályának lényege, hogy ha minden n számú szülésre (ahol egy gyermek születik) jut egy darab ikerszülés (ahol két gyermek születik), akkor minden n2 várandósságra jut egy három gyermekes és minden n3 szülésre jut egy négy gyermekes ikerszülés. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint (2014) Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően növekedést mutatnak az ikerszületések. Ennek számos tényezője van.

Többek között az is, hogy gyakrabban kezdtek el magzatvédő vitaminokat használni a nők és az asszisztált reprodukciós eljárások, a mesterséges megtermékenyítés elterjedtebbé váltak. A gyógyszeres kezelések népszerűsége, illetve az anyák gyermekvállalási életkorának kitolódása is jelentősen hozzájárult az ikerszületési arányszám látványos növekedéséhez. Ez a növekedés az arányszámot illetően napjainkban is releváns lehet, hiszen az ikerszületések viszonylag gyakoriak – manapság a gyermekek hozzávetőlegesen 3%-a születik ikergyermekként. Így tehát valóban helytálló a következtetés, hogy különleges és ritkának mondható az ikerszületés, viszont egyre gyakoribb is.

Érdemes afelé is figyelmet fordítani, hogy 100 iker leánygyermekre mindössze 98,2 iker fiúgyermek jut. A statisztikai adatokat összegezve több, mint negyven éves élve-születési statisztikából kiindulva, az „egyes” gyermekekhez képest ikerszületéseknél is több leánygyermek születik, mint fiú.

Ebből – bár nem messzemenően – arra a következtetésre juthatunk, hogy az ellentétes nemű ikerszületések ritkábbak, mint az azonos neműek.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy az ikerség már önmagában is speciális és különleges, ezt pedig tetőzheti, ha ellentétes nemű ikrekről beszélünk. Ritkának mondható születési aspektusait tekintve, illetve az eltérő szocializációs helyzet és környezet miatt teljesen máshogy fejlődik egy iker, mint egy egyedül fejlődő kisbaba. Ez kihathat a beszédfejlődésre, szociális kapcsolatokra, az iskolai teljesítményre. Sőt, ez a hatás sokkal hamarabb, már a méhen belüli korszakban elkezdődik a prenatális tesztoszteron átvitellel. Arról, hogy mi is ez, a következő részben beszélünk. Mindenesetre érdekesség, hogy a mai kutatók megállapításokat tesznek belőle arra vonatkozóan, hogy milyen egy ellentétes nemű iker kilátása a munkaerő piacon vagy mennyire termékenyek. Elképesztő, igaz?

Ahogyan a gyermeknek, úgy a családnak is különleges kihívás ez: de vajon előny vagy hátrány ellentétes nemű ikernek lenni? Hogyan látja ezt a család? Mi a szülők szerepe, mit tehetnek az egészséges fejlődés biztosításához? Milyen kutatások vannak a témával kapcsolatban? Milyen az ikrek kapcsolata? Ezekre a kérdésekre a cikksorozat harmadik részében találhatjuk majd a válaszokat.