Egy „rendkívüli”, új korszak küszöbén? – Az egészségügy égető kihívásai

A koronavírusnak köszönhetően Magyarországon és számos más országban rendkívüli változások következtek be az egészségügyi ellátás területén: az eddig megszokott szolgáltatások részben vagy teljes mértékben hozzáférhetetlenné váltak. Ez a rendkívüli helyzete sok tekintetben hasonlít az éghajlatváltozás miatt kialakuló rendkívüli helyzetekhez – mint például viharok, árvizek vagy az ezek hatására a közművek működésében keletkező zavarok –, amikor az egészségügyi ellátás egy része hozzáférhetetlenné vagy működésképtelenné válhat. Ezért is fontos az egészségügyi ellátás elmúlt hetekben történt rendkívüli helyzetének minél alaposabb nemzetközi szintű vizsgálata. Antal Z. László szociológus írását olvashatjátok!

A fent említett vizsgálatoknak az eredményei felhasználhatók arra, hogy minden ország felkészüljön az egészségügyi ellátás működését megnehezítő hasonló rendkívüli helyzetekre, amelyek az elkövetkező években az éghajlat változása – vagy más – miatt újból előfordulhatnak, ezért is érdemes ezzel komolyabban foglakoznunk.

Az éghajlatváltozás miatt várhatóan kialakuló rendkívüli időjárási események az egészségügyi intézményeket érintő kihívásai a következő három csoportba sorolhatók:

1. A hosszú távú előrejelzések alapján a megbetegedések száma az elkövetkező évtizedekben folyamatosan vagy ugrásszerűen növekedni fog, ezért az egészségügyre nehezedő terhek további növekedése várható a jövőben.

2. Az éghajlatváltozás következtében kialakuló rendkívüli időjárási események ellátási zavarokat okozhatnak, melyek megnehezíthetik, vagy hosszabb-rövidebb időre lehetetlenné tehetik az egészségügyi intézmények működését és azok megközelíthetőségét.

3. A harmadik csoportba azok a kihívások tartoznak, amelyek az egészségügyi intézmények környezetterhelést növelő hatásaival foglalkoznak. Sokan nem gondolnak rá, hogy az egészségügyi intézmények az emberek gyógyítása közben elkerülhetetlenül hozzájárulnak a környezet megterheléséhez, és végső soron, a Föld ökológiai állapotának romlásához.

A Magyarországon az egészségügyi ellátás 2020 márciusában bevezetett és néhány hétig tartó rendkívüli állapotának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy megvizsgáljuk, milyen társadalmi válaszok születtek Magyarországon erre a rendkívüli helyzetére. Ezért kezdtük el 2020 áprilisában az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetben azt a kutatást (https://szociologia.tk.mta.hu/tarsadalmi-valaszok-az-egeszsegugyi-ellatas-rendkiv) amely ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A kutatás első kérdései és eredményei

A kutatás első részeként kidolgoztam egy kérdéssort, arról, hogy milyen gondokat jelent a magyar és más társadalmak számára az, hogy az egészségügyi ellátás egy része hozzáférhetetlené vált.  

A kérdéssort elsőként egy budapesti egyetem az Egészségszociológia tárgyat választó másod és harmadéves szociológus hallgatói töltötték ki április 18. és 25. között. A szemináriumon részt vevő 33 hallgató közül 25 hallgató küldte vissza a válaszait. (Ez nem egy reprezentatív kutatás, hanem egy fókuszcsoportos vizsgálathoz hasonlítható.) Az előzetes eredmények ismertetése ezeken a válaszokon alapul.

A beérkezett válaszok első részleges feldolgozása után most a hallgatók két kérdésre adott válaszait mutatom be.  

1.) Milyen gondokat jelent a magyar és más társadalmak számára, hogy az egészségügyi ellátás a vészhelyzet idején a sürgősségi ellátásra szűkült?  

A helyzet kedvező, pozitív hatásaként a hallgatók megemlítették, hogy ez azt is eredményezheti, hogy az emberek megfontoltabban veszik majd igénybe az egészségügyi ellátást, és nem rohannak egyből orvoshoz a kisebb problémákkal.

A kedvezőtlen hatások között megjelent az attól való félelem, hogy az emberek akkor is öngyógyításba kezdenek, amikor orvosi ellátásra lenne szükség. A társadalombiztosítás kérdését is érdemes átgondolni, hiszen annak befizetésével minden állampolgárnak joga van az orvosi ellátáshoz, de még ha a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében meg is vonjuk ezt, akkor azt csak nagyon átgondoltan lehetne megtenni. Ez azonban komoly etikai kérdéseket is felvet, és az egészségügy szűkítése hosszú távon így nem tartható fenn.

2.) Milyen következményei lehetnek ennek a rendkívüli helyzetnek…

 … a lakosság egészségi állapotára?

Kedvező hatásként a válaszokban megjelent, hogy talán mindenki óvatosabb lesz majd hosszabb távon, illetve azt is ide sorolták a hallgatók, hogy az emberek ráébrednek a mozgás fontosságára, többen kezdenek majd biciklivel munkába járni, ami nemcsak az egészségügyi állapotokat javítaná, de a környezetszennyezés mértékét is csökkentené.

Kedvezőtlen hatásként sokaknál a krónikus depresszió megjelenését, a családok széthullását nevezték meg, továbbá előrevetítették az alkoholizmus mértékének növekedését és a magas halálozási arányokat, melyek nem feltétlenül a koronavírus következtében, hanem az egészségügy rendkívüli helyzete miatt következhetnek be.

… az egészségtudatos életmód elterjedésére?

A válaszokban megjelent a helyzet ilyen szempontból történő előnyös értékelése. Több idő jut a mozgásra, többen főznek otthon egészségesebb ételeket, és alapvetően mindenki jobban odafigyel az egészségének a megőrzésére, immunrendszerének erősítésére.

… az otthon is használható gyógyító tudás iránti érdeklődésre?

A hallgatók egy része úgy ítélte meg, hogy ez az érdeklődés jelenleg növekszik és várhatóan növekedni fog a jövőben is. Most a járvány idején sok ember nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, és ha ezek az otthoni gyógymódok beválnak, akkor azt a járvány után is sokan alkalmazni fogják. Várható változás az is, hogy egyre több ember és család kisebb egészségügyi problémák esetén újból felfedezi a természetes gyógymódokban rejlő lehetőségeket. Néhány hallgató az otthon használható gyógymódokban – például az interneten erre a célra történő használata – rejlő kockázatok hívta fel a figyelmet. A hallgatók egy másik csoportja úgy gondolja, hogy a gyógyító tudás utáni érdeklődés nem fog növekedni a jelen helyzet következtében, csupán a vitaminok szedésére helyeznek majd az emberek nagyobb hangsúlyt.

Következtetések

1.) Ennek a rendkívüli helyzetnek lehetnek kedvező hatásai, ennek ellenére az ellátás ilyen mértékű korlátozása meggyengítette azt a hosszú idő alatt kialakult biztonságérzetet, miszerint ha szükség van rá, akkor jól/rosszul, de mégis valamilyen ellátásban részesül az, aki erre rászorul. Hosszú idő után most szembesült újra az ország lakossága azzal, hogy elképzelhető olyan helyzet, amikor az ellátás egy része hozzáférhetetlenné válik.

2.) Az otthon is használható gyógyító tudásról szóló kérdésre adott válaszokból arra következtethetünk, hogy a jelen helyzetre adott társadalmi válaszként az ez iránt való érdeklődés megnövekedett.

3.) Minden társadalom rendelkezik olyan gyógyító tudással, amelybe beletartozik az egészségügyi intézményekben alkalmazott tudás mellett az a gyógyító tudás is, amellyel a társadalom más intézményei és a társadalom tagjai rendelkeznek, és szükség esetén használnak is. Az elmúlt évtizedekben végzett egészségszociológiai kutatásaim egyik eredménye az, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás államosítása után a társadalom többi részének a gyógyításban betöltött szerepe jelentős mértékben háttérbe szorult. Az 1980-as évek második felétől kezdődően az állami ellátás domináns szerepe meggyengült, és az eddig háttérbe szorított gyógyítási lehetőségek újra részt vesznek a gyógyító feladatok ellátásában. Az elmúlt hetek rendkívüli helyzetének elviselését sokak számára megkönnyítette az az otthon is használható gyógyító tudás, amelyet az elmúlt harminc évben megszereztek és amely most a családok egy részében egy különösen hasznos tudássá vált.

4.) Mint azt a bevezetőben írtam, az elkövetkező években az egészségügyi ellátás területén hasonló rendkívüli helyzetek minden országban újból előfordulhatnak. Ebből a szempontból egy különleges előnyt jelent(het) a már átélt rendkívüli helyzet: most már a társadalom minden tagja jól tudja, hogy hasonló rendkívüli helyzetek újból előfordulhatnak, és hogy ezekre amennyire csak lehet, fel kell készülni.

5.) Mivel Magyarországon, számos más országhoz hasonlóan, az egészségügyi intézmények „normális körülmények” között is nehezen tudják ellátni feladataikat, feltételezhető, hogy a folyamatosan romló természeti körülmények között, és a környezetbarát egészségügyi ellátás iránti növekvő igények mellett ezek az intézmények a rendkívüli új feladatok ellátására nem tudnak kellőképpen felkészülni.

Az ebből adódó kockázatok csökkentésének egyik lehetséges módja, ha az egészségügyi intézmények mellett a társadalom más intézményei és a társadalom minél nagyobb része fokozatosan egyre jobban bekapcsolódik a gyógyítási feladatok ellátásába.

Ez a változás már most megfigyelhető az országban, de egy részletesen kidolgozott szakmai program ezt a változást jelentés mértékben segíthetné. Mindez hozzájárulhat az egészségügyi ellátás és egyúttal az egész ország biztonságának növekedéséhez.