A stresszel teli helyzetek behálózzák életünk minden területét, beleértve a munkát, baráti, rokoni, de legfőképpen párkapcsolatunkat. A stressz negatívan hathat a párkapcsolatunkra, a kapcsolattal való elégedettségünkre, az egymás közötti kommunikációra, valamint a partnerünktől való elidegenedéshez, és súlyos esetben akár kapcsolati krízishez is vezethet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, a párok miként küzdenek meg együttesen a mindennapi stresszhelyzetekkel, valamint milyen megküzdési módokat használnak egy-egy probléma megoldására.
A párkapcsolatot érintő, más néven diádikus stressz fogalma Bodenmann nevéhez köthető, aki szerint a diádikus stressz olyan
„stresszteli esemény, amely a kapcsolat mindkét tagját érinti, és a helyzet stresszként való értékelésében bizonyos mértékű konszenzus van a partnerek között.”
A diádikus stresszt az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk:
- A párok tagjai direkt vagy indirekt módon érintettek a stresszel teli helyzetben.
- A stressz magából a kapcsolatból vagy azon kívüli eseményekből eredeztethető.
- A stressz egyszerre vagy késleltetve érinti a feleket.
- A stressz intenzitása.
- A stressz időtartama.
Indirekt érintettség során a párok tagjai egymástól függetlenül élnek meg olyan élethelyzeteket, amelyek a stressz forrásául szolgálnak, viszont a megélt stressz átgyűrűzik a párkapcsolatra, és ezáltal mindkét félre hatást gyakorol. Jellegzetes példa erre a munkahelyi problémákból fakadó felgyülemlett feszültség otthon való levezetése. Ez az indirekt érintettség együtt jár az idői késleltetéssel is, hiszen a partnerek nem azonos időben találkoznak a stresszteli helyzettel. Direkt részvétel esetén a partnerek ugyanazzal a stresszes szituációval állnak szemben, és az egy időben van hatással mindkét félre.
A stressz forrásául szolgáló helyzet lehet a párkapcsolaton kívüli tényező, esemény vagy személy, viszont ugyanúgy származhat a kapcsolat egy bizonyos jellemzőjéből, mint például a felek eltérő vágyaiból, céljaiból.
A stressz intenzitása szerint megkülönböztetünk kritikus eseményeket – mint például baleset –, illetve evidens helyzeteket – mint például a hétköznapi szóváltások. Az időtartam szerint pedig elkülöníthetünk krónikus, hosszan elhúzódó, valamint akut, ideiglenes, rövid ideig fennálló stresszt.
Diádikus megküzdés
A diádikus stressz kiküszöbölésének érdekében a felek valamilyen összehangolt megküzdési módot alakítanak ki.
„Tehát a stresszel való megküzdés nemcsak az egyén, hanem a kapcsolat szintjén is értelmezhető.
Ezt a közösen kialakított megküzdési folyamatot nevezzük páros, diádikus megküzdésnek.”
A párkapcsolati megküzdés célja, hogy fenntartsa mind az egyén, mind pedig a páros egyensúlyát, biztosítsa mindkét tag jóllétét és a párkapcsolat működését. A kielégítő megküzdés segít enyhíteni mind az egyénre, mind pedig a felekre nehezedő terheket, elősegíti a partnerek közötti közelség és bizalom érzésének erősítését.
A diádikus megküzdés tartalmazhat egyaránt pozitív, de negatív elemeket is. A párkapcsolati megküzdést akkor tekinthetjük pozitívnak, ha milyenségében az támogató, együttérző, felfedi a valós érzelmeinket, az erőfeszítések a közös megoldásra irányulnak, a támogatás kérésének célja a stressz-szint csökkentése. Ezzel szemben pedig a negatív diádikus megküzdés jellemzője az ellenséges viselkedésmód – mint például a probléma elodázása, kritika gyakorlása –, akaratlan segítségnyújtás, alacsony érdeklődés a probléma iránt és a felületes problémamegoldás.
Számos kutatás világított rá arra, hogy a pozitív párkapcsolati megküzdés összefüggésben van a nagyobb kapcsolati elégedettséggel, „a megélt stressz alacsonyabb szintjével és a magasabb szintű fizikai és pszichológiai jólléttel”.
A diádikus megküzdés folyamata
A diádikus, kapcsolati megküzdés több lépésből álló folyamat, amelynek elemei a következők:
- A párkapcsolatban az egyik vagy mindkét fél stresszel telinek értelmez egy bizonyos helyzetet.
- Az egyik partner nonverbális és verbális úton kifejezi a stresszes helyzettel kapcsolatos érzéseit és gondolatait.
- A másik fél észleli és értelmezi párja stresszhelyzettel kapcsolatos jelzéseit, közléseit.
- A másik fél valamilyen megküzdési stratégiával reagál az általa értelmezett állapotra. Ebbe beleérthető az is, ha szélsőséges esetben nem vesz tudomást partnere jelzéseiről.
- A stresszhelyzetre a páros mindkét tagja együttes válaszreakciót alakít ki, ez nevezhető magának a diádikus megküzdésnek.
Partnerek megküzdési módjai
A stressz forrásától, időtartamától, de legfőképpen az egyének személyes tulajdonságaitól függően négyféle páros megküzdési módot különböztetünk meg.
- Pozitív páros megküzdés: olyan megküzdési mód, amely során a partnerek nem veszik át egymástól a probléma megoldásának feladatát, hanem segítik, támogatják párjuk megküzdését.
- Negatív páros megküzdés: olyan megküzdési forma, amelynél a partner ellenséges vagy ambivalens módon reagál, például támogatja, de mellette kritizálja is társát.
- Átvállalt páros megküzdés: olyan támogatási mód, amely során a partner átveszi társától a probléma megoldásának, kiküszöbölésének feladatát, annak egy részét vagy akár egészét is.
- Közös páros megküzdés: olyan megküzdési forma, amelyben a páros mindkét tagja azonos mértékben veszi ki részét a stresszel teli helyzet megoldásából, és ennek a magatartásnak a célja egymás feszültségének csökkentése.
A fentiek alapján láthatjuk, hogy egy párkapcsolatot érintő stresszhelyzet és annak a leküzdésére irányuló mechanizmusok mennyire komplexek, összetettek. Emellett rendkívül fontos szem előtt tartanunk azt a tényt, hogy megküzdési képességeink nem csupán egyéni, hanem párkapcsolati szinten is fejleszthetők, amely elősegíti a jobb kapcsolati működést és a kapcsolattal való nagyobb elégedettséget is.
Felhasznált irodalom:Vajda, D., Makó, H., Kiss, E. (2013). Párkapcsolat és egészség a stressz és coping vonatkozásában. ILCO Konferencia 2012., Konferenciakötet
Martos, T., Sallay, V., Nistor, M., Józsa, P. (2012). Párkapcsolati megküzdés és jóllét- a Páros Megküzdés Kérdőív magyar változata. Psychiatria Hungarica.
