Élet a lombikon túl – másmilyen család a lombikcsalád?

Több mint negyven éve született meg a világ első lombikbébije. Az eltelt idő alatt a lombikeljárás levetkőzte magáról a science fiction jelzőt, és széles körben elfogadott ellenszere lett a meddőségnek. Befolyásolhatja a fogantatás módja a szülők és gyermekük kapcsolatát vagy a családtagok jóllétét? Mi jellemzi a lombikcsaládok pszichológiáját? Cikkünkben választ adunk a fenti kérdésekre, és megmutatjuk milyen az élet a lombikon túl. Tartsatok velünk!

A lombikbébi program során – hosszas vizsgálatok után – az anyai petesejtet laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg az apai hímivarsejttel, majd a létrejött embriót beültetik az anya méhébe. Így (ellentétben más módszerekkel, mint például a donorinszemináció) genetikailag mindkét szülő kötődik a gyermekhez. A lombikprogram mégis más jellegű tapasztalatokkal ruházza fel a szülőket, hiszen

a meddőség ténye, valamint a kezelések okozta stressz nagyfokú érzelmi bevonódást eredményez.

Néhány kutatás szerint ez az emocionális túltöltöttség nevelési nehézségeket, a gyermek túlféltését, esetleg a szülők önmagukkal vagy a gyermekkel szembeni irreális elvárások felállítását idézheti elő. A lombikbébi program segítségével fogant gyermekek vizsgálata továbbá azért is fontos, mert az embrió méhbe történő áthelyezése kevésbé optimális folyamat, mint a természetes fogantatás. A megfelelő körülmények hiánya pedig olyan, a sejtosztódás során alapvető mechanizmusokat érintő változásokat okozhat, melyek az egész életre kiható fizikai és mentális fejlődést befolyásolhatják.

Az első évek mérföldkövei

A legnehezebb időszak a szülők számára a bizonytalansággal teli várandósság. Miközben a lombikszülők magzattal való érzelmi kötődése nem különbözik a természetes úton fogant babák szüleinek kötődésétől, a kismamákra jelentős stressz nehezedik, hiszen aggódnak a speciális eljárás során fogant baba egészségi állapota miatt. Holott a lombikszülők aggodalma magasabb fokú, a kezdeti szorongás mértéke idővel csökken, és hasonló értékeket mutat mindkét szülőtípus esetén. Bár egyes eredmények azt mutatják, hogy a szülést követően a lombikanyukák valamivel nehezebben kommunikálnak a gyermekükkel, mások szerint a lombikcsaládok több pozitív érzelmet közvetítenek a rég várt gyermek felé. A legtöbb kutatás alapján azonban elmondható, hogy a mesterséges úton fogant gyermekek anyukái kisebb mértékű szorongást és neveléssel kapcsolatos stresszt élnek meg, és a nevelési kompetenciájukat is pozitívabban értékelik. Feltételezhető, hogy ezek az eredmények a nők terméketlenséggel való tapasztalataiból, a gyermek utáni felfokozott vágyból, valamint a szülőség megélésének megnövekedett motivációjából adódnak. Mindezek mellett az

első életévek során vizsgált anya–gyermek kapcsolat esetében a lombikbabák túlnyomó részt biztonságos kötődést mutattak.

Ezek alapján, illetve több tanulmány egybehangzó álláspontja szerint elmondható, hogy a kora gyermekkort tekintve a lombikeljárás nem jár negatív következményekkel a gyermekek pszichológiai és érzelmi fejlődésére.

„Lombikban fogantam, más vagyok?” A lombik-tinik

A kamaszkor közeledtével minden gyermek elkezd összetett módon gondolkodni önmagáról. Nincs ez másként a lombikban fogant tinik esetében sem, akikre vonatkozóan csekély kutatási eredmény áll rendelkezésre. A lombik-tinik önbevallásuk alapján nem tapasztaltak különbséget szociális és érzelmi viselkedésükben természetesen fogant társaikhoz képest. Ehhez hasonlóan az eddig közölt tanulmányok, melyben a szülők, a tanárok és a gyerekek is nyilatkoztak, nem mutattak eltérést összehasonlítva a 11–12 év körüli lombikban és természetes úton fogant kiskamaszok szociális és érzelmi jóllétét. A 15–16 éves korosztály esetében sem találtak különbséget a nevelési stílus, a nevelési stressz és a viselkedési problémák tekintetében. Érdekes azonban, hogy egyes kutatások szerint

a 18 éves fiatal felnőttek körében magasabb szintű melegség jellemezte az anya–gyermek kapcsolatot a lombikcsaládoknál.

A szülői nevelést jellemző melegség rugalmas attitűdöt, támogató, de szabályokat felállító viselkedést, illetve elfogadó, válaszkész interakciókat takar. A konfliktusok esetében a lombikanyukák fegyelmezés terén engedékenyebbnek bizonyulnak, míg a lombikapukák nem különböznek apuka társaiktól ezen a téren. Bár kamaszkorban ostrom alá kerül a szülők és gyermekük közötti kapcsolat, összességében elmondható, hogy a mesterséges megtermékenyítés nem hozható összefüggésbe a kamaszkori szülő-gyermek kapcsolatot érintő nehézségekkel. Tehát sem a lombikeljárás, sem a tény, hogy szüleik mesterséges megtermékenyítést vettek igénybe nincs kedvezőtlen hatással a lombik-tinik viselkedésére és pszichológiai jóllétére.

Lombikbaba – Milyen áron?

Korábban készült tanulmányok alapján a lombikcsaládokban magas szintű pszichológiai jóllét és házastársi elégedettség jellemzi a szülőket. Ám a lombikprogramok harmada–negyede ikerterhességgel jár, ez pedig megnöveli a szülők stresszszintjét, és fokozott nehézségeket okoz a gyermeknevelés terén is. Sőt, egy friss, a házastársi működést vizsgáló kutatás szerint a lombikanyukák kevésbé elégedettek családjukkal, és kevesebb házastársi kommunikációról számolnak be. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a terméketlenség és annak legyőzésére irányuló kezelések jelentős hatást gyakorolnak a párkapcsolatokra. Ez alapján tehát feltételezhető, hogy

a lombikcsaládokban – különösen a kezdeti időszakban – fellépő nehézségek leginkább a meddőség diagnózisával hozhatók összefüggésbe.

A gyermekvállalási szándék pedig sokszor nem elegendő, ugyanis a sikertelen próbálkozások után orvoshoz forduló pároknak hosszú várólistával és jelentős anyagi teherrel kell szembenézniük. Ma idehaza öt lombikeljárást fedez az állam, és a kezeléshez szükséges gyógyszerek is nagy százalékban tb támogatottak, ám a járulékos költségek így is igen magasak.

A jelenleg megemlített tanulmányok nem vizsgálták a lombikszülők meddőséggel való megküzdésének módját, és ennek hatását a családi kapcsolatokra. A többszörös kudarccal történő szembesülés, valamint az orvosi kezelések okozta stressz azonban fontos tényező lehet a lombikcsaládok pszichológiájának megértésében, melyet a jövő kutatóinak mindenképpen figyelembe kell venniük.