Biztosan mindenki találkozott már olyan személlyel környezetében, esetleg hallott olyanról, aki szereti a kihívásokat, folyton új dolgokat próbál ki. Tevékenységei extrém jellegűek és veszélyesek. Nagy valószínűséggel ezt az ismerősüket az élménykeresés személyiségvonása jellemzi. Cikkünkben utánajárunk, milyen ismertetői vannak az élménykereső személyiségnek.

Az élménykeresést mint a személyiség egy jellemző vonását határozták meg. ​A fogalom Marvin Zuckerman nevéhez fűződik. Élménykeresés jellemzi azokat a személyeket, akik mindig új, izgalmas, összetett kalandokat keresnek, folyamatos ingerlésre vágynak. A folytonos ingerkeresésbe a szokatlan élmények kipróbálása is beletartozik, mint például a meditáció. Nagyobb valószínűséggel kedvelik az extrém sportokat (ejtőernyőzés, búvárkodás), próbálnak ki új ízeket, illatokat. Az élménykeresőkre általánosságban jellemző, hogy szeretik a függetlenséget, és összességében a minél komplexebb tevékenységeket keresik. Megnyitják az utat az ingerek számára, viszont kevésbé viselik el az unalmas helyzeteket.

Önmagában az élménykereső magatartás nem negatív

mindaddig, amíg el nem tolódik a szélsőségek felé. Aszerint, hogy ki mennyire képes a viselkedését kontrollálni, illetve azt a társas normákhoz megfelelően illeszteni, kétféle típust különböztetünk meg: a szociális és az antiszociális élménykereső magatartást.

Akik képesek viselkedésük szabályozására és rugalmasan alkalmazkodnak a normákhoz, ők képviselik az előbbi csoportot. Bár szeretik az új dolgokat és tevékenységeket, ügyelnek arra, hogy azokat biztonságos körülmények között csinálják. Ezzel szemben az antiszociális élménykeresők nem veszik figyelembe a szabályokat, a folytonos kalandkeresés vágya felülír mindent esetükben. Rájuk általában a kicsapongás, bűnözői magatartás, agresszivitás, impulzivitás jellemző. Általában nonkonformisták, a világot nem észlelik fenyegetőnek, negatív aspektusait nem látják. Félelemérzetük kisebb, mint a többi emberé. Ők tartoznak az úgynevezett „rossz fiú” kategóriába. Túlságosan kockázatvállalók, szexuális partnereiket gyakran váltogatják, extrém sportok kedvelői és a drog-, valamint alkoholfogyasztás is gyakran megjelenik náluk.

Biológiai alapok

A személyiségvonás kialakulásának biológiai alapjai vannak. Éppen ezért már kisgyermekkorban, a gyermek viselkedésében, aktivitásában, reakcióiban, egyszóval temperamentumában is fellelhetőek a jegyei. Az élménykeresésért az alacsony mono-amino-oxidáz enzim és az alacsony endorfin szint felelős. Az alacsony szint azt jelenti, hogy ugyanazon szint vagy állapot eléréséhez több ingerlésre van szükségük, mint annak az embernek, akinek ezen enzimszintje magasabb. Továbbá ezekkel összefüggésben a dopaminkiválasztás is fontos szerepet játszik. Az élménykereső emberek dopaminkiválasztása új ingerek hatására fokozódik, ami pozitív érzelmi választ vált ki a személyben. Ez az úgynevezett dopaminhullám a viselkedést megerősíti, jutalmazza és ezáltal ismétlésre készteti. Az emberek tehát újabb és újabb ingerek hatására pozitív érzelmeket élnek át, így a viselkedés megismétlődése növekszik.

Kik lehetnek élménykeresők?

Mayer, Lukács és Barkai (2012) kutatásában egyetemi hallgatókat hasonlított össze extrém sportokat űzőkkel. Vizsgálatukban rámutattak arra, hogy

a sport választása megjósolhatja az élménykereső magatartást.

Míg az egyetemi hallgatók élete korlátok közötti, napirendjük szoros és kiszámított volt, addig az extrémebb sportokat űzők életstílusa szétesett volt. A vizsgálat során kiderült az is, hogy a diákok jobban tűrik az unalmas helyzeteket, mint a sportoló csoport, ami ugyancsak az élménykeresés egyik sajátossága. Egy másik vizsgálatban ugyanezen szerzőhármas az extrém sportot űzők és drogfogyasztók között talált összefüggést élménykeresés szempontjából.

Mi lehet a haszna?

Sok olyan szakma van, mellyel az élménykereső magatartás összefüggésben áll, ilyen hivatás például a búvárkodás. Tamás Miklós búvár és tíz főből álló csapata a nyolcvan méter mélyen fekvő Szent István csatahajót fedezték fel százéves elsüllyedésének évfordulója alkalmából.

A tizenkét főből álló búvárcsapat, akik a Szent István csatahajóhoz nyolcvan méter mélyre lemerültek, annak századik évfordulójának alkalmából.

A hajó az első világháború ideje alatt süllyedt el és a magyar Titanic-ként emlegetik. ​Az expedíció során számos, eddig rejtett kulturális és történelmi kincset tártak fel, mellyel hozzájárultak az akkori időszak megértéséhez.

 

Felhasznált szakirodalom: Mayer, K., Lukács, A., & Barkai, L. (2012). Kire jellemző a szenzoros élménykeresés?: Extrém sportolók és egyetemi hallgatók vizsgálata. EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK: A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYE, 2(1), 121-125. Mayer, K., Lukács, A., & Barkai, L. (2013). Drog vagy sport?: Szenzoros élménykeresés drogfogyasztóknál és sportolóknál. EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK: A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYE, 3(1), 59-64. Zuckerman, M. (2008). Sensation seeking. The International Encyclopedia of Communication.