A gyerekeken kívül már nincs semmi egyértelmű jelen annak, hogy az egykori házastársakat bármi összekötné. Mégis rengeteg indulatot élnek meg egymás iránt. Egymás új társának elfogadása pedig legfeljebb a felszínen történt meg. Mi lehet mindennek az oka? Hogyan lehet ezzel hatékonyan megküzdeni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Kovács Orsolya tanácsadó pszichológus az exek nézőpontjából, a Fejezetek egy mozaikcsaládból című sorozat második részében.

Nézzünk meg néhány tipikusnak mondható történet részletet kliensek beszámolóiból:

„Jön haza lelkesen a kisfiam, és újságolja, hogy az anyukája új barátja milyen jó fej, milyen kocsija van, merre voltak kirándulni. Tudom, hogy örülnöm kéne, hiszen jól bánnak a gyermekemmel, de semmi másra nem tudok gondolni, mint hogy mit keres ez az alak az én helyemen?”

„Éppen sétálunk a kislányommal, amikor hirtelen eszébe jut, hogy hiányzik neki Julcsi, az ex férjem új párja. Elgondolkodva mondja el Julcsi néhány gyerekkori történetét, amit a nő mesélt neki. Nyomást kezdek érezni a mellkasomban, mintha a víz alá nyomnának.”

Féltékenység, irigység, düh, csalódottság, tehetetlenség

Csak néhány azok közül az érzések közül, amelyek megjelenhetnek az ex férjben vagy feleségben, miután megjelenik a színen az új társ. Sokszor ezek az érzések a kezdeti időszakot követően, néhány hónap után jönnek elő, és ilyenkor az ember sokszor saját magán is meglepődik: „Hiszen eddig még örültem is, hogy a gyerekeimhez kedves és jóindulatú. Most meg még a gondolata is idegesít.”

Negatív érzéseink elfogadása nem könnyű feladat, különösen olyankor, amikor azok létrehozásában aktív szerepünk volt. Egy kapcsolat felbomlása után az ember tele van önváddal, amit részlegesen enyhíteni tud, ha azt látja, a gyermeke egész jól boldogul a változásokkal, szeretetteljes közegben van a másik oldalon is. Ugyanakkor az átrendeződő pozíciókban gyakran kerülhet légüres térbe, amelyben nem találja új szerepét, és nagyfokú bizonytalanságot él meg.

Egy ilyen helyzetben nagyon sokan ördögi körbe kerülnek: haragszanak magukra ellentmondásos érzéseikért, vagy ugyanezt az érzést az exükre vagy annak új társára vetítik ki – azaz irántuk élnek meg intenzív dühöt. Megoldásként el kell kezdenünk azokon

a belső önismereti témáinkon dolgozni, amiket ez az instabil egyensúlyi állapot aktivált.

A felszínen úgy tűnhet már minden rendben, de a mélyben még nincs elgyászolva a kapcsolat
A felszínen úgy tűnhet már minden rendben, de a mélyben még nincs elgyászolva a kapcsolat

Veszteségfeldolgozás

Attól, hogy egy kapcsolat formálisan befejeződik, az érzelmi lezárás még egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik. Sőt, az igazi kapcsolati gyász csak a formális szétválást követően tud megkezdődni. Aki ezzel nehezen küzd meg, akár hónapokra, sőt évekre is elfojthatja, tagadhatja magában azokat az érzéseket, amelyek a kapcsolati kudarccal járnak együtt. Volt párunk új társa ebben a kontextusban egyet jelent azzal a sikerrel, amire mi nem voltunk képesek, ez újra és újra saját hiányosságainkkal szembesít minket.

Mi történik a mélyben? Működni kezdenek gyerekkorunk fájó tapasztalataiból született sémáink, azaz érzelmi és kognitív viszonyulásunk önmagunkhoz. Ez irányítja észlelésünket és ezáltal viselkedésünket is. Ha valakinek kialakult például a „nekem nem sikerülhet” sémája, a válásnál életre kelhet, és a mindennapok szintjén emlékeztethet minket arra, hogy kudarcokra vagyunk ítélve. Amíg önismereti folyamatban ezt valaki nem dolgozza át magában, addig állandóan előjöhet, rossz érzéseket okozhat.

Amit addig is érdemes megtennünk:

  • Tudatosítsuk, hogy mikor éltünk meg hasonló érzéseket eddigi életünk során, és mi volt segítségünkre abban, hogy átküzdjük magunkat ezen a nehéz időszakon.
  • Irányítsuk figyelmünket sikereinkre, amelyek árnyalják az eredeti sémánkból fakadó képet és érzéseinket önmagunkról.
  • Találjunk olyan elfoglaltságot, amely oldja szorongásunkat, illetve keressünk társas támaszt érzéseink megosztása céljából.

A Fejezetek egy mozaikcsaládból című sorozat következő részében megvizsgáljuk, hogy mely egyéb belső témáink és sémáink akadályozzák a mozaikcsaládban elfoglalt szerepünk megtalálását és elfogadását.

A sorozat első cikkét pedig itt lehet megtekintetni az új társ nézőpontjának bemutatásáról.

A szerző Kovács Orsolya, tanácsadó pszichológus, a Fejezetek egy mozaikcsaládból sorozat írója, tematikus önismereti csoportok vezetője.