Az összeesküvés-elméletek mögött megbúvó és azokat mozgató narratívák nemcsak az elméletek, de az emberek szintjén is igen változatosak lehetnek. Néhány nemzetközi kutatás már bemutatta: konteót gyártani, majd arra fogékonnyá tenni embereket nem nehéz. Most egy magyar kutatás az összeesküvés-elméletekben való hit csökkentését tűzte ki céljául.

Egy jó konteó forgatókönyve tartalmaz titokban működő hatalmas és erős embereket vagy szervezeteket. A bennük való hit alacsonyabb politikai részvételhez és tanult tehetetlenséghez is vezethet, ezáltal magukra a társas kapcsolatainkra és a demokráciára is veszélyesek lehetnek. Egy korábbi cikkünkben körüljártuk, milyen kapcsolatban áll a társadalom általános bizalom szintje, az információkeresési igény és a konteókban való hit. Bár egyértelmű, hogy a konspirációs elméletek károsak is lehetnek (pl.: bizonyos társadalmi csoportok üldözésére ad alapot), mégsem gondolhatjuk azt, hogy a bennük hívők mind extremisták vagy paranoidok lennének.

Egy velünk élő és mozgó konteó ugyanis karakterrel bír,

és olyan vélt vagy valós események megfelelő arányú konstellációját vázolja fel előttünk melynek ellenállni nehéz feladat. A legtöbb elméletben közös karakterisztikum, hogy:

  • a világunkban semmi sem történik véletlenül,

  • semmi sem az, aminek látszik,

  • minden összefüggésben áll mindennel,

  • az ördög a részletekben rejlik,

  • fekete-fehér logika mentén a világ felosztható jókra és rosszakra.

Számtalan kutatás bizonyította, hogy egyéni szinten a konteókban való hit negatív kapcsolatban áll az önbecsüléssel, barátságossággal, lelkiismeretességgel. Ugyanakkor pozitív együttjárást mutat olyan attitüdinális tényezőkkel, mint a tehetetlenség érzése, az észlelt kontroll hiánya, bizalmatlanság a többi emberben, hatóságokban, intézményekben.

Hogyan változtathatjuk meg hiedelmeinket?

A szociálpszichológia nyelvezetében hiedelmeink az egyén szubjektív valószínűségi ítéletének feleltethetőek meg az észlelt világ bizonyos aspektusát tekintve. Ebből adódóan a konteókhoz kapcsolódó hiedelmeink megváltoztatására három eljárás képzelhető el. Érvekkel és újabb információkkal elmélyíthetjük a logikai összefüggéseket, így maga az ítélet és a tárgy kapcsolata is racionálisabbá válik. Szintén hatásos lehet, ha rávilágítunk a összeesküvésben hívők tévedéseire, így lényegében nevetségessé téve őket. Ezek után valószínűleg kevesen szeretnének majd is sorsközösséget vállalni velük. Végül kísérletet tehetünk arra, hogy növeljük az ítélet tárgyával való azonosulást, így csökkentve a távolságot és növelve az együttérzést irányukba.

A kísérletben résztvevők egy olyan hangfelvételt hallgattak végig, mely tulajdonképpen egyesítette a hazai konteóhívők minden félelmét, miszerint országunk a pénzügyi elit irányítása alatt tengődik, a zsidók és a háttérhatalmak az Európai Unióval karöltve irányítják a világot, hogy a bankárok kizsákmányolhassanak mindenkit. Ennek végeztével – annak megfelelően, hogy mely csoportba kerültek – a konteóval szembeni racionális érvelést nevetségessé tévő vagy empátiát ébresztő beszédet hallgattak végig, ezzel egyidejűleg a kontrollcsoport tagjai pedig egy érzelemmentes és irreleváns időjárásjelentést.

Az összeesküvésekben való hit csökkentésének lehetőségeit vizsgálta tehát az a hazai kutatás, mely reprezentatív mintán dolgozott és meglepő eredményre jutott. Orosz és Krekó (2016) eredményei alapján az empatikus beszéd nem csökkentette a hiedelmeket.

a leghatásosabb módszernek a racionális érvelés vagy a nevetségessé tétel bizonyult.

A kutatás eredményei természetesen limitáltak. Csak rövid távú hatást vizsgáltak és csak az általános populáció tagjai közöttl, tehát valamely konteó mellett kifejezetten elkötelezett csoportok tagjait nem. Itt a nevetségessé tétel még fordítva is elsülhet. Az eredmények azonban biztatóak a témával foglalkozó vagy annak kutatását tervező emberek számára.

Orosz, G., Krekó, P., Paskuj, B., Tóth-Király, I., Bőthe, B., Roland-Lévy, C. (2016): Changing Conspiracy Beliefs through Rationality and Ridiculing. Frontiers in Psychology.