Az érzelmek vizsgálata a pszichológia egyik kiemelt területe, fontosságára pedig már a mesealkotók is felfigyeltek. Amikor a szórakoztatás és a tudományos hitelesség összefonódik, eredményül olyan művek kerülnek a gyerekek és felnőttek elé, mint az Agymanók című animációs film. A mese ékes példája annak, miként lehet érzelmi intelligenciánkat egy rajzfilm segítségével is fejleszteni. De vajon hogyan teszi mindezt?  

A rajzfilm megalkotásakor számos szakértő dolgozott azért, hogy tudományosan hiteles és egyben szórakoztató végeredményt kapjanak gyermekek és felnőttek egyaránt. A történet egy Riley nevű kislány hétköznapi, gyermeki boldogsággal teli életével kezdődik, míg édesapja bejelenti, hogy a munkahelye miatt költözniük kell. A hirtelen környezetváltozás következtében a lány lelki egyensúlya felborulni látszik: a kamaszkorba lépés érzelmi hullámvasútjához társuló váratlan költözés olyan folyamatokat indít el a lányban, melyek önmaga és a szülei számára is szokatlanok. A mese főhőse azonban nem feltétlenül a kislány – sokkal inkább azok az érzelmek, melyek úgy tűnnek, jóval dinamikusabban irányítják gondolatainkat és cselekedeteinket, mint gondolnánk. Vegyük végig, mit tanít számunkra a rajzfilm az érzelmeinkről és az érzelmi intelligenciáról!

Az alapérzelmek megismerése

A mesében szerepet kapó öt érzelem Paul Ekman, híres pszichológus univerzális érzelmei közül került kiválasztásra. Bár különböző vélemények láttak napvilágot arról, hogy melyek számítanak alapérzelmeknek, Ekman kutatásai alapján 

az öröm, szomorúság, harag, félelem, undor és a meglepődés tekinthetők univerzális érzelmeknek. 

Az univerzalitás azzal magyarázható, hogy kifejezésük a világ minden pontján ugyanúgy történik, így bárhol találkozunk is ezekkel az érzelmekkel, mindig felismerjük őket. A mese lényegi része a kislány és családja fejében zajlik, ahol a hat alapérzelemből öt kapott helyet: Derű, aki a boldog, szórakoztató pillanatokért és a kapcsolattartásért felel, a félelmet megtestesítő Majré pedig a külvilág ijesztő részeit ragadja meg, ezzel próbálva megvédeni a szereplőket a veszélyes történésektől.

A harmadig figura Bánat, akinek neve árulkodó a funkciójára nézve: ő felel a szomorú hangulatért, mely gyakran rányomja bélyegét az emlékeinkre is. Az Undor nevet kapó lény segít elkerülni azokat az élethelyzeteket, melyek mérgezők vagy gusztustalanok számunkra. Végezetül Harag képes feléleszteni bennünk a szikrát, amikor úgy érezzük, nincs más kiút, csak a dühöngés. 

Az érzelmek megtestesítése a rajzfilmben balról jobbra haladva: Harag, Undor, Derű, Majré és Bánat.

Ha a rajzfilmet csupán ennyi tudás átadására szánták volna, már akkor is fontos mondanivalóval gazdagodnánk: érzelmeink funkciói között ugyanis megtalálható a védelem, az alkalmazkodás, az akadályelhárítás és különböző társas funkciók is, melyek segítenek minket a megfelelő alkalmazkodóképesség elsajátításában.

Érzelmeink tudatosítása és megélése elfojtások helyett

A mese tanít minket arról is, milyen fontos megértenünk és teret adnunk az érzelmeinknek teljes valójukban. Érezhetjük úgy, hogy a negatív érzelmeink – mint a szomorúság vagy a harag – nem kifizetődők számunkra,  

a boldogság receptjében azonban nem csak a pozitív érzelmek jelentik a hozzávalókat.

Ebbe a csapdába esik a mesében Riley fő érzelme, Derű is. Igyekszik megtartani az eddig átélt, örömteli gyermekkort, nem figyelve arra, hogy az élet számos alkalmazkodásra kényszeríti a lányt. Saját életünk eseményeire gondolva ugyanezt érezhetjük mi magunk is. Megpróbáltatások és kihívások hada állhat elénk, melyek más-más érzelmeket csalnak elő belőlünk. Van, hogy félünk, de előfordul, hogy haraggal reagálunk az előttünk álló problémákra. Ezek az érzelmek azonban adaptív módon befolyásolják azt, ahogyan szembenézünk az akadályokkal. Kutatások szerint ugyanis 

a negatív érzelmek nem az ellenségeink, éppen ellenkezőleg.

Rosszkedvűen sokkal összetettebben vagyunk képesek gondolkodni, a negatív érzelmek ugyanis óvatosságra intenek. Jókedvünk azt az érzést kelti bennünk, hogy a megfelelő úton járunk, így hajlamosabbak vagyunk felszínesebben gondolkodni, és megelégedni az első jónak látszó megoldással. Ezzel ellentétben amikor elönt minket a rosszkedv, kogníciónk analitikus utakra lép, összetetten elemez, és a legjobb megoldásokat keresi. A negatív érzelmek továbbá pozitívan hatnak az érvelésünkre és a döntéseinkre is. A rosszkedvből adódó mélyebb feldolgozás ugyanis erősebb és minőségibb érveket, valamint átgondoltabb döntéseket szül.

A kutatások rávilágítanak ezáltal arra, hogy az érzelmi és mentális egészségünkhöz nem csak a pozitív érzelmeink tehetnek hozzá. A mese történetének felgöngyölítése közben Derű kezdeti kísérlete, hogy Bánatot távol tartsa az irányítástól, fokozatosan alakul át: megérti, hogy Rileynak a teljes értékű élethez és a megfelelő működéshez szüksége van a negatív érzelmek átélésére is. Érzelmi intelligenciánk ezen részét intraperszonális, vagyis személyen belüli intelligenciának is hívjuk: segítségével képesek vagyunk saját érzelmeink tudatos átélésére és megértésére.

A negatív érzelmek mint a társaink hívószavai

Életünk rosszabb napjain adott érzelmek, mint amilyen a szomorúság vagy a félelem, gyakran olyan mértékben lengnek minket kerül, hogy úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni az előttünk álló feladatokkal. Társas lények lévén azonban a környezetünkben élők gyakran pontosan ezek miatt a negatív érzelmek miatt nyújtanak támaszt számunkra. Az empátia ugyanis már egészen gyermekkortól jellemző ránk: már az 1-2 éves gyermekek is a társaik segítségére sietnek, amikor úgy érzik, hogy szükség van rájuk. 

A szomorúság megélése ezáltal egyfajta kapcsolódási pontot jelent köztünk és a társaink között.

Egy empatikus odafigyelést tanúsító barát ott van nekünk, hogy meghallgasson minket. Az általa kapott figyelem gyakran már önmagában elég ahhoz, hogy megbirkózzunk a nehéz érzelmeinkkel, és megkönnyebbülve érezzük magunkat. Az Agymanók meséje ezt az érzelmi vonalat is képviseli: amikor Riley képzeletbeli barátja könnyek között küzd az érzéseivel, Derű boldogsága és a történések pozitív átkeretezése kudarcba fullad. Bánat csendes hallgatósága, és jól irányzott meglátása azonban megtöri a jeget. Érzelmi intelligenciánk ezen része – melyet interperszonális dimenzióként is ismerhetünk – segít minket annak megértésében, hogy egy rosszkedvű társunknak néha nem felderítésre, csupán egy hallgató barátra van szüksége. Az értő hallgatásra bővebben egy korábbi cikkünkben már kitértünk.

Amikor összecsapnak a hullámok a fejünk felett

Ahogy arra már többször is utaltunk, az érzelmeink képesek a gondolataink, de akár a cselekedeteink irányítására is. Kivel ne történt volna meg, hogy egy jól kivitelezett feladat után boldogsága kihatott az egész napjára, esetleg olyan mértékű haragot érzett, hogy minden sokkal idegesítőbbnek tűnt, mint amilyen valójában. Rajzfilmünk rövid jelenete tökéletesen példázza, hogyan képesek az érzelmeink kezükbe venni az irányítást felettünk – és sokszor mások felett is.

A fenti jelenet az érzelmi intelligenciánk további két komponenséről árulkodik, melyek – önmagunk és mások szerencséjére – szintén fejleszthetők. A két alkotóelem egyike az úgynevezett alkalmazkodó EQ, ami megmutatja, hogy mennyire vagyunk képesek a környezetünk által felállított elvárásokkal megküzdeni a hatékony problémafelmérés- és megoldás segítségével. Az érzelmi intelligencia másik komponense a stresszkezelési képességünkről árulkodik: arról, hogy mennyire jól tűrjük a stresszt, és hogyan tudjuk kontrollálni a bennünk fokozódó érzelmeket.

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a Pixar másfél órás meséje a gyermekeket célozza meg, tudományos hitelessége és a pszichológia nagyjainak közreműködése segítségével a felnőttek számára is nyújthat meglepetéseket. Érzelmi intelligenciánk ugyanis úgy tűnik, széleskörű eszközbázissal fejleszthető – legyen az egy tréning, egy jó beszélgetés vagy akár egy rajzfilm. Az Agymanók remek kiindulópontja lehet annak, hogy megértsük érzéseinket, tudatosan átéljük őket, és megnyíljunk mások előtt – elmondva azt, hogy éppen melyik agymanó ül a fejünk vezérlőpuljánál. 

Felhasznált irodalom:

Bar-On, R. (1997). Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i): Technical manual. Toronto, Canada: Multi-Health Systems

Ekman, P., Davidson, R. J. (Eds.). (1994). The nature of emotion: Fundamental questions. Oxford University Press.

Johnson, E. J., Tversky, A. (1983). Affect, generalization, and the perception of risk. Journal of Personality and Social Psychology, 45(1), 20–31.

Langley, T. (2015). Inside Out: Emotional Truths by Way of Pixar. Psychology Today, 2015.06.24. https://www.psychologytoday.com/us/blog/beyond-heroes-and-villains/201506/inside-out-emotional-truths-way-pixar

A képek forrásai