És te miért iszol? – Alkoholfogyasztásunk motivációi

„A jó bulik nem salátaevéssel kezdődnek” – tartja a fiatalok körében elterjed szólás. Bánatunkat fojthatjuk alkoholba, de koccinthatunk sikereinkre is. Ivásra mindig találhatunk indokot – és kreatívan találunk is. Cikkünkben az alkoholfogyasztás motivációit és lehetséges következményeit mutatjuk be.

Az alkoholfogyasztás motivációit Cox és Klinger (1988) alapján két fő dimenzióra oszthatjuk. Az első szerint a motivációk származhatnak kívülről vagy belülről. Ha a környezet vagy a társaság a meghatározó, külső motívumról beszélünk. Ha viszont érzelmeink, vágyaink vezérelnek, belső motiváció hajt minket. A második dimenziót a megerősítés módja alapján különböztetik meg. Pozitív megerősítés esetén valamilyen kellemes élmény elérése a cél, míg negatív megerősítés során a kellemetlen érzelmek elől menekülünk. Ezek alapján négy fő alkoholfogyasztási motivációt különíthetünk el, amelyeket a továbbiakban részletesebben tárgyalunk. Amennyiben fogyasztotok alkoholt, hasznos önismereti lépés lehet megismerni a saját motivációtokat.

A fokozó

Szereted az alkohol eufórikus hatását? Általában azért iszol, hogy feldobódj és kellemesebben érezd magad? Ebben az esetben nálad a fokozás motivációja van előtérben. Ez egy belső, pozitív megerősítésen alapuló motívum, amely során a kellemes érzések felerősítése a cél. Gyakran jelenik meg olyan személyeknél, akik hajlamosabbak a szenzoros élménykeresésre. Ők azok, akik folyamatosan az új és izgalmas élményeket hajszolják.

A fokozásos motiváció a túlzott alkoholfogyasztással mutat összefüggést.

Ha úgy érezzük, nálunk ez a motívum a domináns, érdemes odafigyelnünk arra, hogy néha alkohol nélkül is élvezzük az eseményeket. Hiszen amellett, hogy a nagy mennyiségű alkohol egészségügyi károkat okozhat, más kockázatos viselkedésekhez is vezethet. Nem utolsósorban pedig nem szabad megfeledkezni az alkohol addikciós potenciáljáról sem. A hosszú távú, jelentős mértékű alkoholfogyasztás könnyedén és szinte észrevétlenül átbillenthet minket a függőség irányába.

A társas

Ha neked is az a mottód, hogy a legjobb esték nem salátaevéssel kezdődnek, bizonyára fontos számodra a társas motiváció. Ebben az esetben egy jó buli alapkelléke a barátokkal történő italozás. A fogyasztás célja, hogy feloldódjunk egy társaságban, valamint hogy élvezetesebbé tegyük ezzel az összejöveteleket. A társas motiváció külső, pozitív megerősítésen alapul. Ez a leggyakrabban előforduló motívum nemzetközi és hazai kutatások szerint egyaránt. Habár vizsgálatok nem találtak összefüggést a problémás alkoholfogyasztással, itt is érdemes megemlíteni, hogy – a fent már említett okok miatt – nem ajánlott minden egyes összejövetelkor poharat ragadni.

A konformista

Ha azért iszol, mert körülötted mindenki más is ezt teszi, akkor konformista motivációk hajtanak. Ez külső, negatív megerősítésen alapszik. Főleg serdülőkorban jellemző ez a motívum, amikor kiemelt fontosságú a kortársak véleménye. Tarthatunk attól, hogy ha nem fogyasztunk alkoholt, akkor kiközösítenek majd, vagy esetleg kimaradunk valamiből emiatt. Az is lehet, hogy csupán nem szeretnénk viccelődés tárgya lenni azért, mert alkoholmentes italt fogyasztunk. A konformista motivációkkal rendelkezők általában nem fogyasztanak nagy mennyiséget. Fontos azonban kiemelni, hogy

bármikor mondhatunk nemet anélkül, hogy rosszul éreznénk magunkat miatta.

A társaság részéről pedig illendő mindezt tiszteletben tartani, hiszen ez ugyanolyan döntés, mint maga az alkoholfogyasztás.

Az alkohol, mint megküzdési mód

Végül pedig a negyedik motiváció az alkoholfogyasztásra a megküzdés. Ha gyakran nyúlunk a pohár után azért, hogy megfeledkezzünk a problémáinkról, vagy mert az segít elűzni a lehangoltságot, akkor könnyen lehet, hogy az alkoholfogyasztás a megküzdési stratégiáink egyike. Ez egy belső, negatív megerősítésen alapuló motiváció. Vizsgálatok szerint ez a motívum összefügg a nagymértékű alkoholfogyasztással, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb problémákkal is (például alacsonyabb iskolai teljesítmény, bűnözés, erőszakos viselkedés).

Problémáinkkal sokféleképpen megküzdhetünk, azonban látható, hogy

az alkoholfogyasztás hosszú távon maladaptív stratégiának bizonyul.

Ha azt vesszük észre, hogy egy-egy nehéz helyzetben az első gondolatunk egy pohár itallal kapcsolatos, gondoljuk át, mennyiben segít ez minket a megoldásban. Ha az alkohol az elsődleges (vagy egyetlen) megküzdési módunk, érdemes bővíteni a repertoárt. Ha pedig úgy érezzük, egyedül nem megy, forduljunk bátran szakemberhez. Nemcsak az esetleges függőség leküzdésében segíthet, hanem más megküzdési stratégiák elsajátításában is.

Egy másik kutatásban a megküzdési módok és alkoholhasználati zavarok kapcsolatát vizsgálták. Azok, akik gyakrabban választották az elkerülő megküzdési módot, jelentősebb alkoholproblémákról számoltak be. Az érzelmi és problémaközpontú megküzdéssel nem találtak összefüggést.

Mikor van baj a motivációnkkal?

Az alkoholhasználati zavarhoz vezető út nagyon sok összetevőből állhat. Jelen cikkünkben a motivációk elemzésére helyeztük a hangsúlyt. Fontosnak tartjuk ezek megismerését, hiszen a motívumok cselekvéseink mozgatórugói. Minden tevékenységünk mögött meghúzódik valamilyen szándék, késztetés. Így tehát az, hogy mi motivál bennünket, befolyásolja alkoholhasználati szokásainkat. Vizsgálatok szerint olyan jelentős mértékben, hogy

az alkoholfogyasztás eseteinek közel felét képes megmagyarázni.

Nem szabad megfeledkezni azonban olyan további tényezőkről sem, mint a genetika, a személyiség, a környezet vagy az egyéb életesemények. Ha úgy érezzük, kezdjük elveszíteni a kontrollt az alkoholfogyasztásunk felett, érdemes újra megvizsgálni a motivációinkat, illetve szakember segítségét kérni.