A jelenleg tapasztalható bizonytalanság a második világháború után kialakult erkölcsi konszenzus eredményének a lecsengése. Napjaink kommunikációs változása jelentős hatással bír a tudományra és annak kommunikációjára. A végtelen tudásban szépen lassan kisebb fókuszcsoportok jönnek létre. Az MTA-n tartott Mire tanít a filozófia ma? konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Az esemény moderátora Fábri György, az ELTE habilitált egyetemi docense volt. A beszélgetés résztvevői Pléh Csaba, Hunyady György, Nyíri Kristóf, Fehér M. István, az MTA rendes tagjai, valamint Huoranszki Ferenc, az MTA doktora voltak. Tudósításunk.
„Létezik-e ma filozófiai főáramlat Európában?” – tette fel a kerekasztal indító kérdést Fábri György, az ELTE habilitált egyetemi docense. Nyíri Kristóf akadémikus válasza egyértelmű nem volt. Az európai intellektuális irodalom és morális konszenzus alapja a 2. világháború. Egyre többen fogalmazzák meg, hogy napjaink zűrzavarának oka az, hogy a világháború végének lecsengett a hatása – a moderátor ezzel a vitaindító megállapítással folytatta. Nyíri, kicsit eltérve a tárgytól, T.S. Elliotot idézett. Kifejtette, hogy az egyetemeknek függetleneknek kell maradniuk, nem követel a kultúra egysége semmilyen lojalitást.
Pléh Csaba szerint az új típusú regionális mozgalmak egyértelműen összekapcsolódnak a második világháború végével. Az önrendelkezés filozófiai kérdése két emberöltő alatt lecsengett. A másik izgalmas tény az, hogy a 60-as években még fontos volt az a kérdés, hogy mi mozgatja az embereket. Ezzel szemben mára ez a kérdés eltűnt a filozófiából. Fehér M. István álláspontja szerint az a világunk nem kultúra párti. A 90-es évek óta az vált jellemzővé, hogy nem erőltetjük az ideológiai vitákat. Megelégszünk azzal, hogy gazdaságileg jobban élünk.
Pléh véleménye alapján ma a kemény tudomány és a mindennapi közbeszéd nagyon nehezen érintkezik. A témák közül az identiáskeresés mind pszichológiailag, mind filozófiailag kiment a tudomány főáramából. A hétköznapi beszédet azonban áthatják a gender és az etnikai identitás mozgalmak miatti félelmek.
Hunyady György szociálpszichológus egyetértett azzal a megállapítással, hogy jelenleg bizonytalanság észlelhető, és ez nem kedvez a rendszeretőknek.
A változások filozófiai kiértékelése még nem történt meg.
A rendszer baja az, hogy a nemzeti önértékelés és a mindennemű tekintély kérdésében teljesen káosz uralkodik. A jelenleg végbemenő változások nem mindenkit érintenek jól. A központilag irányított integráció azonban visszafele hat. A mesterséges előállítás ellenfolyamatokat indít be. A nacionalizmus a háború után jó érzésű emberekből ellenérzést váltott ki. Ez ma már elmúlt.
A szociálpszichológus idézte Kurt Lewint és a társadalom szocializációs szerepét. Minden az óvodában kezdődik el az embereknél. Hunyadi szerint jelentős fordulat volt az, amikor a tankok megjelentek a játékboltokban. A tabuk fellazultak, és egyre inkább teret engednek a nacionalizmusnak.
A kommunikációs váltás új veszélyeket hordoz magában.
Nyíri Kristóf a kommunikációs váltásra hívta fel a figyelmet. Az a kultúra, melyre rendszeresen visszagondolunk, az a könyvek kultúrája. Az akadémikus szerint ki kell bírnunk addig, amíg a digitális kultúra alulról szerveződően teljesen felépül.
Nyíri Kristóf rávilágított arra is, hogy a szakirodalmak mind fent vannak az interneten. Az emberi műveltség tárháza végtelen. Kihívást jelent azonban, hogy ezzel a teljességgel hogyan lehet megbirkózni. Manapság az számít bölcsésztehetségnek, ha az illető ki tudja válogatni a bibliográfiáját. Pléh szerint a másodlagos irodalom, melynek alapja szaklapok peer-review rendszere, segít a tudományos cikkekben rendszert alkotni valamilyen módon.
Huoranszki Ferenc szerint a tudomány mindig nemzetközi volt. A 19. századtól a 20. század végéig volt azonban egy átmeneti korszak, melyben a nemzeti tudományok beszéde jelent meg. Az MTA doktora szerint ez a folyamat semlegesnek mondható. Nemzeti tudomány olyan témában jelenik meg, ami nem széles érdeklődésű tudomány – emelte ki Hunyadfy György. Ilyen lehet egy adott ország gombavilága például. A szociálpszichológus szerint probléma, hogy a széleskörű tudásban óhatatlanul fókuszcsoportok jönnek létre. A filozófiának feladata, hogy a
különböző fókuszcsoportok közti kommunikációt megteremtse.
Nyíri akadémikus emlékezetes konferenciaként emlegette az eseményt zárszavában, melyben filozófusokhoz képest elég röviden és tömören sikerült komyol kérdéseket megvitatni.
Nyíri Kristóf és Pléh Csaba konferencián megtartott előadásairól írt tudósításunkat itt olvashatja.
