Titoknak nevezünk minden olyan tényt, információt, melynek létezéséről csak emberek egy kisebb csoportjának van tudomása. A titkok átszövik életünket, részben ennek is köszönhető, hogy a köznyelvben a titok számtalan típusával találkozhatunk. Beszélhetünk állami titokról, gyónási titokról, orvosi titokról és családi titokról is. A titok különféle fajtái közt az összeköttetést jelentő hidat az képezi, hogy amennyiben a rejtegetnivaló napvilágra kerül, akkor annak nemkívánatos hatásai lehetnek. Viszont jelentős károkat okozhat az is, ha a titokra nem derül fény, és hosszabb ideig felderítetlen marad. Cikkünkben a családi titkok eredetét és a családban meglévő, gondosan elfedett titkok a családi életre és egyénre gyakorolt hatásait fogjuk körbejárni, tartsatok velünk!
A családi titkok természetét úgy lehet a legérzékletesebben megragadni, mintha a családtagok között egy láthatatlan fal, szakadék húzódna meg. Látszólag nincs semmi, ami elválasztja őket egymástól, viszont ha a felszín mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy közel sem annyira tökéletes minden, mint amennyire első pillantásra tűnik. A családok rendkívül sok titkot rejtegethetnek, ezért a titkok típusa is sokféle lehet. A családi titkok kialakulását nagyon sok esetben a szégyen motiválja. Sok esetben előfordul, hogy a család szégyelli, hogy köreikben valamilyen függőséggel élő személy, mentális beteg egyén vagy éppen házasságtörő ember él. Eltitkolhatják egy esetleges örökbefogadás tényét, egy bántalmazó családtag meglétét vagy egy korábbi leszármazott háborús bűneit is. Ám ezen titkok – még ha tabusítva is – jelen vannak a család életében, és hatást gyakorolnak a tagok életére; sőt: generációkon átívelő jellegük következtében a későbbi hozzátartozók életére is befolyással lehetnek.
Azokban a családokban kisebb esély fog mutatkozni arra, hogy egy kimondatlan esemény transzgenerációs úton éket verjen a családtagok közé, ahol a határok világosan definiáltak. Fontos emellett a család rugalmas alkalmazkodóképessége, és az is, hogy a nyílt kommunikáció során egymást bizalommal támogatva legyenek képesek megküzdeni az elfogadhatatlan, esetenként nyomasztó tényekkel. Orvos-Tóth Noémi szerint a titkolózás voltaképpen a kezelhetetlen nehézség egy elhibázott, diszfunkcionális megoldási kísérletének is nevezhető. Erre szolgáltat jó példát Jennifer Teege esete is.
Jennifer Teege története
Jennifer Teege kora gyermekkorát árvaházban töltötte, hároméves korában pedig örökbe fogadták. Elmondása szerint egész életét az a meggyőződés hatotta át, hogy nincs tisztában minden részlettel a múltjával kapcsolatban. Fontos megemlíteni, hogy Jennifer Teege egész életében depresszióval küzdött, és eleinte képtelen volt megérteni ennek az okát. Felnőttként sikerült kapcsolatba lépnie a vér szerinti édesanyjával, azonban azzal kapcsolatos aggodalmát a találkozás ellenére sem tudta levetkőzni, hogy valamiféle sötét titok lapul meg a származási családja múltjában.
Ekkor még nem is sejtette, hogy a depresszió és a családjában történt események kapcsolatban állhatnak egymással. Nem sokkal később azonban kiderítette, hogy édesanyja eltitkolta, hogy nagyapja hírhedt SS tiszt volt. Ez a súlyos, generációkon átívelő titok nagyban megnehezítette Jennifer életét. Amikor Jennifer számára világossá vált, hogy nagyapja a történelem egyik legnagyobb katasztrófájának aktív részese volt, kegyetlen bűntudat és félelem kerítette hatalmába. Sok idő telt el, mire képes volt könyvében összefoglalni élete és családja történetét. Jennifer fontosnak tartotta, hogy a családi titok transzgenerációs spirálját megtörje: fiainak kendőzetlen őszinteséggel mesélte el nagyapjuk és saját maga történetét.
A családi titkok következményei
A jól működő családokban a határok nem teljesen merevek, de nem is teljesen elmosódottak (átjárhatók): minden egyes egyénnek megvan a privát zónája. A megfelelően funkcionáló családok további jellegzetessége a nyílt, őszinte kommunikáció. Amennyiben a családtagok hosszútávon súlyos titkokat őriznek, egészségtelen viszonyulás alakulhat ki, és káros családi millió jöhet létre. A családi titkok különösen ártalmas következményeként szorongásos zavar, megmagyarázhatatlan szégyenérzet, bizalmi problémák, valamint nem megfelelő megküzdési stratégiák (például szerhasználat) alakulhatnak ki. A pszichés tünetek következtében fizikai tünetek is megjelenhetnek: jó példát szolgáltat erre a fejfájás, de az emésztőrendszeri zavarok és a csökkent immunparaméterek is kifejezettek lehetnek.
A titkok a családon belül alrendszereket, szövetségi rendszereket hozhatnak létre. Például, ha az apának és a lányának van egy közös titka, akkor ez őket közelebb hozhatja egymáshoz, viszont a család többi tagja, akiknek az adott dologról nincs tudomásuk a bizalmi körön kívülre kerülhetnek, így a titok elhidegítheti a családtagokat egymástól. De a családon belüli folytonos titkolózás azzal is járhat, hogy az egyén intim viszonyulásai problémássá válhatnak: baráti kapcsolatai beszűkülhetnek, párkapcsolatot pedig nehézkes lehet számukra kialakítani a korábban már említett bizalmi gondok miatt. Előfordulhat az is, hogy az illető egy beszélgetés során nem mer kezdeményezni vagy információt megosztani egy adott témával kapcsolatban, nehogy valamit véletlenül eláruljon, amit nem kellene.
Általános lehet az is, hogy felszínessé válik a kommunikáció a családtagok között. Sőt, Peggy Papp esetleírása alapján a családi titkok nagymértékben befolyásolhatják a gyermek tanulmányi teljesítményét és általános kíváncsiságát is. A gyermekek kifinomult érzékkel rendelkeznek a körülöttük lévő környezet jelzéseinek olvasásában. Éppen ezért azt is megérzik, ha egy-egy beszélgetés során, bizonyos családi témákkal kapcsolatban a családtagok viselkedésében a természetestől eltérő reakció jelenik meg. Ilyen beszédes reakció lehet például a zavart tekintet, a hirtelen agresszív reakció, vagy akár a hangtónus megváltozása is. Ez pedig a gyermekeket arra fogja ösztönözni, hogy bizonyos kérdésköröket gondosan kerüljenek el, viszont amennyiben ez az attitűd beépül a viselkedésükbe, akkor az általános kíváncsiságuk is csorbulhat.
Cikkünk végén fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy természetesen nem minden titoknak van destruktív hatása a gyermekekre és a család egészére nézve sem. Hiszen gondoljunk csak bele: titkokra van szükség többek közt személyes határaink meghúzásához, a családon belüli szorosabb kapcsolatok, alrendszerek kialakulásához és néhány esetben a pozitív értelemben vett meglepetéshez is, amit például egy nem várt ajándék öröme képes okozni. Súlyosabb, akár egész életeket erőteljesen befolyásoló titkok esetén viszont a családterápia eszköztára tud megfelelő alapot nyújtani ahhoz, hogy a családon belüli struktúra a titok napvilágra kerülése közben legyen képes rugalmasan, pozitív irányba változni.
