A Mindset Sportpszichológia műhelye izgatott figyelemmel követte végig az elmúlt egy évben a Sport és Lélek - Sport-pszichoterápiás Egyesület létrejöttét. Az Egyesület a tavasz folyamán megjelentette első kötetét Dobbantó – A sportpszichológia tankönyve I. címmel, illetve november közepén megrendezte az I. Magyar Sportpszichológiai Konferenciát. Cikkünkben olvashatsz olimpikon sportoló sportpszichológiai felkészítéséről, a sportszakemberek felelősségéről, a sport fejlesztésének jövőjéről. 

Tudósításunk

Impozáns helyen, a Schieszl Vendéglő és Borház különtermeiben került megrendezésre az I. Magyar Sportpszichológiai Konferencia, amely a várakozásokon is felüli érdeklődést generált. Több szakma képviselői is megszólítva érezték magukat – jelen voltak edzők, pedagógusok, aktív sportolók, coachok és természetesen sportpszichológusok, pszichológusok és hallgatók is. Ahogy a nézők között, úgy az előadók között is színes volt a felhozatal – betekintést engedett tudásába és tapasztalataiba antropológus, kosárlabda edző, utánpótlás szakmai igazgató, klinikai szakpszichológusok és sportpszichológusok, valamint két olimpikon is: Kárász Anna kajakozó, valamint Berecz Zsombor vitorlázó.

A sportpszichológiai felkészítés hierarchikus modellje

A napot egy plenáris előadás nyitotta, ahol a Sport és Lélek egyesület elnöke Goschi Gabriella sport szakpszichológus, klinikai szakpszichológus és testnevelő tanár, Bóna Krisztina sportpszichológus, valamint Kárász Anna olimpiai bajnok és négyszeres világbajnok kajakozó mutatta be a sportpszichológiai felkészülés hierarchikus rendszerét. Modelljük annak a paradigmaváltásnak az egyik leképezése, melyben munkájukat három fő alapelv irányítja: 1. A sportoló elsősorban egész ember, amelynek szerves része a sportolói identitás 2. A sportpszichológiai munka fókuszában a sportoló testi-lelki-szellemi fejlődése áll 3. A sportoló ezen egészséges egyensúlyának „csupán” következménye az eredményesség.

A modell legalsó vagy talán mondhatnánk, hogy legalapabb szintjén találhatóak a családban és a sportban szerzett tapasztalatok. Erre épülnek azok az alapkészségek, mint pl. a döntési képesség, feszültség kezelés vagy épp a kreativitás. A harmadik szint az edzés hatékonyságát szolgáló készségeket tartalmazza, ide sorolhatjuk pl. a motivációt, az elkötelezettséget, az asszertivitást vagy akár az önreflexió készségét. A negyedik szint a verseny hatékonyságát szolgáló készségeké, mint pl. a kudarckezelés, mentál tréning, imagináció és relaxáció. Elméletük szerint az ötödik szint – ahol a legtöbb sportpszichológus először találkozik a sportolóval – a teljesítmény működésének vagy épp romlásának a szintje. Ezen a szinten a korábbi szintek szintézise történik. Optimális esetben az olyan korábban elsajátított készségek, mint a célfókusz, a felelősségvállalás vagy épp a teljesítmény elemzés, a gyors döntések meghozatalát és a teljesítmény működését eredményezik. Kevésbé optimális esetben teljesítményromlás, sérülés vagy üresség érzése alakulhat ki. A hierarchikus rendszer teteje pedig nem más, mint a csúcsteljesítmény.

A rendszer bemutatása Kárász saját példáin keresztül került szemléltetésre. Kárász és Goschi együtt haladtak végig a fejlődés útján a modell szintjeit követve. Az előadás egyik tanulsága, hogy ha a sportolók az egyes szinteken megtapasztalt – akár korábbi – nehézségeket nem haladják, nem fejlődik meg, akkor a sportoló nem fog tudni eredményesen teljesíteni. Bóna felhívta a figyelmet, hogy a szakembereknek felelőssége, hogy melyik technikát mikor és mire használják. Goschi azzal zárta az előadást, hogy itt az ideje újra gondolni a sportpszichológia fogalmát és kereteit, hiszen az eddig főként kognitív fókuszú technikák alkalmazása e modell szerint csupán egy szintje/eleme egy sokkal komplexebb fejlesztésnek, mely szemlélet, ha meghatározza szakmaiságunkat, akkor a sportpszichológussal való munka korrektív emocionális élményt is jelenthet a sportoló számára.

Szekciók és workshopok

Ezt követően két felé oszlottak a nézők, mivel sporttudományi és pszichológiai szekcióelőadások következtek. Mi előbbin vettünk részt. Boronyai Zoltán testnevelő tanár és kosárlabda edző az integrál elmélet sportban betöltött szerepéről adott elő és felhívta a sportszakemberek figyelmet saját fejlődésük, saját érettségük fontosságára. Dr. Bíró Gyula európai pszichoterapeuta, vezető NLP oktató a módosult tudatállapotok sportban betöltött szerepét szemléltette, amelyhez videós bemutatót is kapcsolt. Simkó Nóra sportpszichológus pedig a sajátos nevelési igényű gyermekek sportba való integrációjának lehetőségeit és nehézségeit mutatta be. Kiemelve, hogy sokszor a kiemelkedően tehetséges gyerekek is egyedi figyelmet kívánnak, ahogy az ADHD-s, autista gyermekek is.

A délutáni program négy izgalmas workshoppal indult. Lehetett csatlakozni gyermekekkel való kommunikációt segítő képzéshez, egzisztenciális szemléletű workshophoz, etikai dilemmákat felvető csoporthoz. Mi Dr. Németh Gergely sportpszichológus, munka- és szervezetpszichológus, címzetes egyetemi docens és Nyéki Balázs az FTC vízilabda szakosztály utánpótlás szakmai igazgatójának beszélgetésén vettünk részt. Ennek egyik kiemelkedő gondolata Nyékitől hangzott el, miszerint

utánpótlásban „nem az a cél, hogy megnyerd az éves bajnokságot, hanem hogy jövőre is lejöjjön edzésekre ugyanaz a társaság”.

A beszélgetés során előkerült a sokak által ismert elgondolás, miszerint ahhoz, hogy valamiből kiemelkedően teljesítsünk, azzal legalább 10.000 órát szükséges eltöltenünk. A beszélgetőpartnerek felhívták arra a figyelmet, hogy ez akkor tud elegendő lenni, ha ez az időtöltés feldolgozásra is kerül. Ennek pedig fontos eleme az, hogy egyes dolgokat objektívvé, mérhetővé tegyünk – hiszen amit mérünk, azt tudjuk menedzselni, befolyásolni. A komplex sportolóvá válás kapcsán Németh emelte ki az absztrakciós képesség fontosságát. Ami magába foglalja azt, hogy a sportoló tudjon olyan dolgokat elképzelni, amelyek még nem történtek meg (mentál tréning), ehhez pedig használja a kreativitását és a problémamegoldóképességét. Ezek együttesen adhatják a játékintelligenciát. Ezen készségek fejlesztéséhez pedig Németh szerint nem ártanak a trigonometria alapok. 

Fejlődés és eredményesség

A konferencia zárásaként Gundel Takács Gábor vezetett plenáris vitát Dr. Lénárt Ágota sportszakpszichológus, egyetemi docens, sportlövő és Goschi Gabriella között. Valós vita talán kevéssé alakult ki, hiszen a sport és sportolók fejlesztése kapcsán sok szempontból hasonlóan gondolkodik a két szakember, ugyanakkor izgalmas felvetések kerültek elő mindkét fél részéről, valamint a közönség soraiból is. Goschi gondolatmenetét részleteznénk, aki a sportolói eredményesség és fejlődés közötti feszültség megoldásaként a tudatosságot emelte ki. Prezentációjában az eredményességet és a fejlődést úgy jelenítette meg, mint két ellentétes pólust, amely a tudatosság által háromszöggé alakul, ezzel megterve az egyensúlyt. Hasonlóan jelenítette meg a születés és halál közti feszültséget, ahol az élet teremt egyensúlyt, vagy épp a múlt és jövő közötti feszültséget, ahova a jelen hoz harmóniát. Goschi szerint a tudatosságot a sportpszichológus hozhatja be a sportoló életébe ezzel egyensúlyt teremtve, továbbá ezzel a kontrollt visszaadja a sportoló kezébe. Emellett kiemelte, hogy

a feszültség a fejlődés szükséges eleme,

de mindenképp fontos a cél, amiért hajlandóak vagyunk ezt a feszültséget meghaladni. A sportban mindig is jelenlévő ellentétes pólus a rítus (fair play, összetartozás) és a virtus (játék, agresszió, elkülönülés) között húzódik, amiben az egyensúlyt az előadó szerint a fejlődés teremtheti meg. Záró beszéde végén Goschi kiemelte, hogy a sportolók jóllétéhez szükséges, hogy a sportot ne a háború kistestvéreként, hanem az emberi fejlődés lehetőségének tekintsük, amihez a sportolót körülvevő rendszernek is optimálisan kell működnie, hogy a fejlődés, a teljesítmény, az eredmény megszülethessen. Ezzel is felhívva a sportot támogató szakemberek figyelmét saját felelősségükre és annak folyamatos gyakorlására. 

Dobbantó – A sportpszichológia tankönyve I. – könyvajánlónk.

Magas minőségű tankönyvvel gazdagodott a magyar nyelvű sportpszichológia szakirodalmak listája. A Dobbantó című első kötet arra vállalkozik, hogy a nemzetközi szakirodalmat és a külföldi gyakorlatot is figyelembe véve, ugyanakkor elsősorban az itthoni sportolói kontextusra reflektálva foglalja össze a sportpszichológia tudományterületének gyökereit, rokon szakmákkal való kapcsolatát, valamint alkalmazási és felhasználási területeit. 

Kezdetek

A könyv elején, a sportpszichológia felhasználásának megalapozásaként rálátást nyerhetünk a mozgás kiemelt szerepére és a személyiségfejlődésben betöltött jelentőségére. Már gyermekkortól kezdve a mozgás a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatunk és az önmagunkkal való megismerkedés fontos eleme. Szintén már a kezdetektől tapasztalhatjuk, hogy a mozgáson keresztül, hogyan hathatunk a környezetünkre. Az ezen keresztül megélt hatóerő eredményeként a mozgás által alakulhat autonómia és belső kontroll érzetünk. A könyv első fejezetéből már kirajzolódik, hogy a mozgás és ennél fogva a sport fontos szerepet játszik saját személyes és társas fejlődésünkben, tulajdonképpen az emberi létezés ősélménye.Ezek a pozitív hozományok nem csak gyermekkorban, hanem később is megfigyelhetőek, hiszen a szerzők szerint

a sportteljesítmény végső soron egy rendszerelméleten keresztül értelmezhető,

amelynek részét képezi éppúgy a csecsemőkori mozgásfejlődés, mint a később hatást gyakorló pedagógiai tényezők vagy a társas kapcsolatok. A sport felnőttként is kiváló eszköz az energia levezetésére, és megfelelően működtetve még az élsport is lehetőséget nyújt a pozitív mentális egészség kialakítására és megtartására. A közös mozgásnak társas funkciója és közösségformáló ereje is van, rajta keresztül megtapasztalhatjuk, hogyan kapcsolódhatunk másokhoz, hogyan működtetünk egy csapat részeként. 

Az érme két oldala

Olvasóként a könyvön keresztül nem csak a sport pozitív vetületeire, hanem annak árnyoldalaira is rálátást nyerhetünk. A sport világa ugyanis számos olyan dolgot is tartogathat, ami nagy költséget jelenthet a benne résztvevőknek. Gondoljunk csak bele, amikor esetenként egy jó teljesítmény eléréséért kizsigerelik a sportolót vagy teszi ezt önmagával. Szintén az élsportban megfigyelhető jelenség, hogy egy szint után a sportolót piaci áruként kezelik, ami komoly nyomokat hagyhat a személyiségben. De ezek a hatások ugyanúgy érinthetik a sportolót körülvevő miliőt, ha belegondolunk, hogy egy-egy elmérgesedett mérkőzés akár szurkolótáborok közötti fenyegetésig vagy verekedésig fajulnak.

Támogató közeg

A sportban való részvétel költség-haszon vonatkozásban is rendkívül sokféle. Éppen ezért a sportolót körülvevő

stáb feladat, hogy egy olyan komplex, szinergiákon alapuló támogatási rendszert állítson össze,

aminek eredményeképpen elsősorban a mozgás pozitív hozadékai érvényesülhetnek. Az ehhez vezető út egyik fontos lépcsője a támogató közeg felelősség területeinek pontos meghatározása. A könyv éppen ezért külön fejezetet szentel az utánpótlássportnak, ahol megjelennek a pedagógiai szempontokon túl az edzői kommunikációra vonatkozó részek, valamint a tehetség kibontakoztatásának elősegítését célzó írások is. Ezen felül olvasóként betekintést nyerhetünk abba, hogy tudománytörténeti szempontból hogyan fejlődött és miként differenciálódott a szakma. A könyv egyik leghangsúlyosabb fejezete az, amely a szakma legaktuálisabb kérdéseit feszegeti, és a sportszektorban felmerülő, de a pszichológiai megsegítést érintő leginkább elbizonytalanító helyzetekre reflektál. Ez egyfelől érinti a sportpszichológiában felmerülő etikai dilemmákat, másfelől a sportpszichológusok és más rokonszakmák pl. sport coachok és sport mentáltrénerek összehasonlítását, továbbá az egyik fejezetben a szerzők rendszerezik a sportpszichológiai ellátás lehetséges területeit. . A sportpszichológia és a társszakmák között sok hasonlóság található az ezek közti különbségtételt mégsem tartalom, hanem inkább mélység szempontjából differenciálják a szerzők.

Fontos területek és módszerek

A könyv további fejezeteket szentel a sportpszichológia gyakorlatban felhasználható területeinek bemutatására. Ide tartozik pl. a figyelem fejlesztése, döntéshozatal javítása, sportolói motiváció feltérképezése, teljesítményszorongás kezelése, csapaton belüli konfliktusok kezelése, magas elvárások kezelése. 

A könyv egyes fejezetei túllépnek az „evidence based” (kutatások által bizonyított) gyakorlat mögött álló elméleti modellek bemutatásán és helyet kapnak az egyes részterületek méréséhez használható eszközök is. Ezek után következik a gyakorlati munka során leginkább előforduló részterületek bemutatása. Végül, de nem utolsósorban a könyv külön részt szentel a gyermek és serdülőkori zavarok sportbéli megjelenésének és kezelésének a leírására, amely téma a nemzetközi szakirodalomban is egyedülállónak számít.  

Összbenyomások és kitekintés

A könyvről összességében elmondható, hogy fontos mérföldkövet jelent a hazánkban megjelent sportpszichológia szakirodalmak tekintetében.  A könyv különböző területen dolgozó (pszichiáter, sportorvos, pedagógus, edző, stb) szakemberek közös összefogásán és együttműködésén keresztül ad betekintést az érdeklődőknek, hogy a sportban való részvétel és ennek támogatása, miként játszik nem csak az eredményességben, hanem a hosszú távú testi-lelki egyensúly és mentális egészség fenntartásában, valamint a személyiségfejlődés elősegítésében szerepet.

A szerzők nem titkolt szándéka további szakmai kötetek bemutatása is. A sorozat következő kötete “A nagy dobás” címmel a sport, mint teljesítményhelyzet és sportolói életpálya különböző területeire koncentrál majd. 

A könyv megrendelhető itt

Ha teljesítménnyel kapcsolatos fejlődési igény van benned, keresd sportpszichológus szakembereinket.