Kár lenne tagadni, hogy a nők és a férfiak nem mindenben egyformák. A szemmel látható biológiai eltéréseken túl sokszor visszatér közéleti és tudományos vitákban az a nézőpont, hogy a nemek közti különbségek gyökerei a férfi és a női agy másságában keresendők. Valóban meghatározza nemünk a gondolkodásunkat és érzelmi életünket? Vajon férfi vagy női mivoltunk dönti el, hogy mi iránt érdeklődünk, mi a fontos számunkra?
A kognitív pszichológia területén – ami az emberi gondolkodással és megértéssel foglalkozik – kevés kényesebb kérdéskör van, mint a férfiak és a nők intellektuális képességeinek összehasonlítása. A különbségek létezésével kapcsolatban viszonylagos egyetértés uralkodik. A vita általában ott élesedik ki, amikor az okozati háttér feltárására kerül a sor. A feltevés, hogy ezek a nemi eltérések biológiai jellegűek, és nem pusztán a társadalmi szerepek alakították ki őket, erős indulatokat vált ki. Nem is csoda, hiszen az elmúlt század egyik fontos társadalmi változása volt a nők elnyomása elleni küzdelem.
a nemek közti egyenlőség ideája még sok tekintetben ma sem valósult meg.
Számos pozíció esetén fizetési szakadék található a bérek között a férfiak javára. A műszaki és a természettudományos egyetemi képzésben világszerte sokkal több férfi vesz részt, mint nő. A biológiailag determinált nemi különbségek az évszázadokon át fennálló férfiuralmat igazolnák, a puszta társadalmi normák pedig a feministákat. Hogyan lehet kibékíteni a szélsőséges megközelítéseket?
Már megint a Mars és a Vénusz
Hemzsegnek az interneten a témába vágó videók és leegyszerűsített igazságok. Miszerint az erősebbik nem strukturál, tehát
a férfi agy dobozokba rak, a női tele van asszociációkkal,
és az emberi kapcsolatok minőségén át értékeli a világot. A két nem valóban szinte két külön világ lenne? Érdemes először megnézni, hogy pontosan melyek azok a területek, ahol a kognitív képességeket vizsgáló kutatások alapján a férfiak és nők gondolkodásmódja eltér. A férfiak jobban teljesítenek a matematikai, illetve a téri képességeket igénylő feladatokban. Ez utóbbi előnyt általában téri forgatásos tesztekben vizsgálják, ahol egy adott alakzat változatairól kell eldönteni, hogy pusztán forgatással visszanyerhető-e az eredeti forma, vagy csak annak a tükörképe. Úgy tűnik, ennek a nemi különbségnek a hátterében elsősorban biológiai, mindenekelőtt hormonális tényezők húzódnak. Kutatásokból kiderült, hogy a nők az ilyen feladatokban rosszabb eredményt érnek el menstruáció alatt, ami az ösztrogén és a progeszteron szerepére utalhat. Ennél is több bizonyíték támasztja alá a férfi nemi hormonok összefüggését a téri képességekkel. Azoknak az idős férfiaknak például, akik orvosi okokból tesztoszteron kezelésen esnek át, javul a teljesítménye a téri feladatokban. Ezzel szemben a nők a verbális és mentalizációs teszteken szerepelnek erősebben. A beszéd terén mutatkozó nemi különbség már egészen fiatal korban megnyilvánul, a lányok rendszerint előbb sajátítják el a nyelvet. A mentalizáció vagy elmeolvasás az a képesség, aminek segítségéve az ember kitalálja mások szándékait és érzelmeit. Az ezt mérő teszteken, ahol például különböző érzelmi állapotokra kell következtetni pusztán egy szempár képe alapján, rendszerint jobban teljesítenek a nők.
Agyban dől el?
Gustave Le Bone, aki a tömeglélektan egyik első kutatója, 1879-ben azt írta, hogy „a nők agymérete közelebb áll a gorilláéhoz, mint a kifejlett férfi agyhoz”. A kijelentést Paul Broca francia idegsebész eredményeire alapozta. Broca 292 férfi és 140 nő agyát mérte meg, és átlagosan 181 gramm súlykülönbséget talált az előbbiek javára. A későbbi tanulmányok szintén többnyire kis mintával – kevesebb mint 100 agy – dolgoztak. Az elfogadott álláspont szerint
a férfiak agya a testméretükhöz arányosítva nagyobb,
mint a nőké. Persze arról már nehezebb messzemenő következtetéseket levonni, hogy ez miként befolyásolja a nemek viselkedését. Egy 2017-es tanulmányban a University of Edinburgh pszichológusa, Stuart Richie a pontosabb eredmények érdekében nagyobb mintával végezte a kutatásait. Több mint 5000 ember MRI felvételét vizsgálta meg és 68 agyterület méretét hasonlította össze. Az eredmények alapján
a nők agykérge szignifikánsan vastagabb.
Ez a terület felelős a tervezésért, valamint a logikus és elvont gondolkodásért. Az általános intelligencia teszteken elért magas pontszám általában együtt jár a vastagabb agykéreggel. Ugyanakkor a férfiak agymérete minden más vizsgált kéreg alatti területen nagyobb volt, beleértve a hippokampuszt (emlékezés), az amygdalát (döntéshozatal, érzelmi reakció), a striátumot (implicit tanulás) és a talamuszt (információfeldolgozás). Tehát nagyon leegyszerűsítve a kutatás eredményeit, a férfiaknak jobb az emlékezőtehetsége és könnyebben tanulnak, míg a nők intelligensebbek.
Nemi szerepek hálójában
Vannak azonban olyan nemenként jellemző magatartásformák és tulajdonságok, amelyek nem (vagy csak részben) genetikai jellegünkből, hanem a társadalmi elvárásokból fakadnak. Itt jön be a gender fogalma. A téma kutatói a biológiai nem (angolul sex) mellett megkülönböztetik a társadalmi nemet (gender) is. Ez utóbbi azokat a tulajdonságokat foglalja magába, amelyek a kulturális hagyományok, szerepek következtében jellemzik a magatartást. Mivel mi mindannyian a társadalom részei vagyunk,
környezetünk születésünktől fogva befolyásolja nőies és férfias viselkedési mintáinkat.
Nem csak azon a szinten, hogy a fiúk építőkockával vagy kisautóval játszanak, a lányok pedig babáznak. Az elvárások a képességek kibontakozására is kihathatnak. Alapvető cél, hogy ne állítsuk szembe a női és a férfi érdekeket. Ahol van is kimutatható különbség a két nem képességei között, az eredmények ott is különböző átlagúak, szórásúak. Függetlenül attól, hogy az adott tulajdonság nemi különbségének kialakulásában szerepet játszanak-e biológiai tényezők vagy sem, nagy számban fogunk találni olyan egyéneket, akik az ellenkező nem átlagánál jobb vagy rosszabb eredményt értek el. Aki tehát bármely személyt – legyen az férfi vagy nő – nem a saját, hanem nemének általános teljesítménye alapján ítél meg, az előítéletekre és nem tényekre alapozza véleményét.