Új őrület a fidget spinner. A játék reklámjának olvasásakor csak ámuldozhatunk, hogy az eladók szerint ADHD, szorongás és stressz csökkentésében is milyen hatásos eszköz. Tényleg a szakértők is így gondolják, vagy ez csak egy jó fogás az eladási számok növelésére? Cikkünkből megtudhatják.
A fidget spinner óriási lelkesedésnek örvend a gyerekek és a felnőttek körében is. A játék elnevezésének nincs egyértelmű magyar megfelelője, de a pörgettyű lenne talán rá a legalkalmasabb név. Ha esetleg valaki lemaradt róla, akkor nyújtanánk egy kis gyorstalpalót. Ezek a kis játékok könnyedén beleillenek akár egy gyermek kézbe is, általában három kerek „águk” van, amelyek egy középső körhöz illeszkednek. A játék lényege, hogy ezt a három kerek kart meg lehet pörgetni a középső csapágy körül, és egy kisebb mozdulattal is el tudunk érni egy folyamatos pörgést. Ez egy kellemes szenzoros élményt nyújt. A folyamatos pörgés hamar megragadja az ember figyelmét. A különböző videómegosztó oldalakon vírusként terjedtek a fidget spinner játékkal való trükkök bemutatásáról szóló videók. A profibb játékosok különböző pörgetéstechnikákkal, pozíciókban egyensúlyozva és egyszerre több eszközzel is meg tudták mutatni, hogy mennyire élvezetes ez a játék.
A fidget spinnerek megjelenése óta több balesetről is beszámolt a sajtó az apró alkatrészei miatt. Ezért a szülőknek nagyon körültekintőknek kell lenniük, kisgyerekektől távol kell tartaniuk a játékot!
Azonban a fidget spinner körül a legnagyobb kételyt az okozta, hogy árusításakor a gyártók azt hangoztatták, hogy ez a játék segítséget nyújthat a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral érintetteknek (ADHD) és szorongó gyerekeknek, valamint azoknak, akik stresszes életet élnek. David Anderson PhD, a New York-i Child Mind Institute igazgatója, ADHD-ra specializálódott klinikai pszichológus közzé tett egy videót, amelyben tisztázni akarta, hogy pontosan mire is valók ezek a játékszerek.
Egyértelműen kijelentette, hogy a fidget spinner eszközök csak játékok, és semmiképpen sem az ADHD-s gyerekek terápiájának a része.
A fidget spinner hatásosságára nincs semmilyen tudományos bizonyíték,
amely kimutatná, hogy ezekben az esetekben bármilyen pozitív hatást fejtene ki. Pozitívnak találta, hogy a játék megjelenésével a köztudatban megjelentek olyan kérdések, amelyek arra vonatkoztak, hogy valójában mi is használhat az ADHD, a szorongás és a stressz kezelésében. Így a téma felbukkanásával lehetőségünk van rávilágítani, hogy mi az, ami használhat.
A stressz leküzdéséhez nem tudunk társítani egy kézzel fogható eszközt, játékot sem, amely biztosan elűzné a stressz az életünkből. A stresszel való megküzdésben hatásosnak bizonyult a zenehallgatás, a stresszlabda nyomogatása, szorongatása, a légzéstechnikák használata, valamint a különféle mindfulness technikák elsajátítása. A fidget spinner használatára nincs semmilyen tudományos bizonyíték, hogy a stressz csökkentésében pozitív szolgálatot tenne.
Az ADHD esetében a terápiák során az első választás a gyógyszeres kezelés és a kognitív viselkedésterápiák alkalmazása. A kognitív viselkedésterápia abban tud segíteni, hogy a gyermek észrevegye, mikor terelődnek el a gondolatai és a figyelme, mikor vannak problémái a koncentrálással, és hogyan tud újra a feladatra koncentrálni. A kognitív viselkedésterápia által megtanulja, hogyan tudja a feladatokat kisebb részfeladatokra osztani. Megtapasztalja, hogyan menjen minden előre megtervezett lépésen végig, és hogy mennyi időt hagyjon a feladataira.
Más szakemberek abban látták a fidget spinner hatásosságát, hogy a pörgetés és a pörgettyű figyelése segít a gyerekeknek a fölös energiájuk levezetésében. Ezáltal az osztálytermi környezetben az ADHD-s gyerekek a fölös figyelmüket a játékszerrel leköthetik, így az órán kevesebb hiperaktivitásra utaló tünet jelenik meg. Dr. Anderson erre a gondolatmenetre azzal reagált, hogy míg más intervenciós eszközök lehetővé teszik, hogy a gyermek mozogjon – így csökkentse a fölös energiáit –, addig a fidget spinner játék közben a gyermek nem mozog, csak a kezében lévő egyszerű, pörgő játékot használja.
A feltételezések kiindulásának a gyökere
Az ingerkeresésről való kutatások azt bizonyították, hogy az emberek úgy alakítják a környezetüket és a történéseket maguk körül, hogy megfelelő mennyiségű inger érje őket. Abban nagyon különbözünk, hogy az ingerek mekkora fokú áramában érezzük jól magunkat. Valakinek teljes nyugalomra és csöndre van szüksége, hogy jól tudjon koncentrálni, de vannak olyanok is, akik inkább zenehallgatással, zajban tudnak jól dolgozni. Ez a megfelelő ingerszint nemcsak az emberek között különbözhet, de akár a napszakok és a feladatok hatására is.
Már korábban is jelentek meg olyan játékok, eszközök, amelyek a stressz csökkentésére és a koncentráció javítására irányultak. Ezek a mozgó és mozgást igénylő játékok nem újkeletűek, és ezért is tudott olyan sikeresen terjedni a fidget spinner. A stresszlabdákat a nevéből eredően a stressz csökkentésére használják. Ennek a játékszernek a hatékonyságáról már végeztek előkutatást – a fidget spinner játékkal ellentétben. Azt találták, hogy azoknak a 6. osztályosoknak, akik használták tanulás közben ezt a nyomogatható labdát, javult az attitűdje, a figyelme, az íráskészsége és a kortársakkal való interakciója.
Julie Schweitzer professzor, ADHD-sok körében végzett kutatásokat az izgés-mozgás figyelemre gyakorolt hatásáról. A gyerekeknek lehetőségük volt izegni-mozogni, ugrálni vagy bármi olyan mozgást létrehozni, amelyet egy helyben tudtak megtenni, amíg egy koncentrációit igénylő feladatot kellett megoldaniuk. Azt találták, hogy ezek a teljes testet igénybe vevő mozgások segítettek az ADHD-s gyerekeknek megoldani ezeket a kognitívan megterhelő feladatokat. Ezért sem általánosítható, hogy egy kis tárgy pörgetése a kezünkben is hasonló eredményeket mutatna.
Mégis inkább figyelemelterelők?
A játék használatához mondhatnánk, hogy csak a kezünkre van szükség. De ez a játék taktilis és vizuális ingerekkel is szolgál, így nagyobb eséllyel terelődik el a figyelmünk a környezetünkről és a tanóráról. Ám más stressz és unalom csökkentésére szolgáló játékok, mint például a stresszlabda vagy a stresszkocka (fidget cube) nem foglalják le a szemünket. Ezért ezek inkább iskolabarát verziói a nyomkodásnak, izgésnek-mozgásnak.
Dr. Mark Stein a Seattle Children's Hospital professzora is kifejtette aggodalmát, hogy ezek a játékok inkább csak elvonják a figyelmet a tevékenységektől, és a nem koncentrációt segítik. Fontos, hogy ne hagyjuk, hogy ezek a tudományosan nem bizonyított eszközök átvegyék a köztudatban a bizonyított, hatásos eszközök helyét! A szülőknek érdemes utánajárniuk, hogy milyen eszközöket használnak ADHD-val érintett gyermekük terápiájában. Közös érdekünk, hogy a megfelelő kezelést kapják meg, és ne csak a pletykákon alapuló, nem bizonyított eljárásokhoz jussanak hozzá. Természetesen a szülők minden tőlük telhetőt meg szeretnének tenni gyermekük érdekében, ezért is enged aggodalomra okot, hogy ebből a területből is egy profitorientált piac vált.
