Kinek nem csillan fel a szeme a naptárra nézve, ha a pénteki nap pont tizenharmadikára esik? Akár babonásak vagyunk, akár nem, mégis valamilyen jelentőséget tulajdonítunk ennek az egybeesésnek. Mintha ez egy kivételes alkalom lenne, amikor koncentráltabban érhet bennünket szerencse vagy balszerencse. Főleg, ha már korábban történt velünk hasonló egy ilyen napon. De valójában mi az igazság a péntek tizenharmadika körül? Mágikus erők mozognak vagy tálcán érkezik az önbeteljesítő jóslat? Heller Csilla krízistanácsadó szakpszichológus írásából kiderül.
Ön is triszkaidekafóbiás?
Azt gondolnánk, ennek a régi babonának ma már semmilyen hatása nincs életünkre, mégis megdöbbentő jelenségek vesznek minket körül, ha éles szemmel figyelünk. A triszkaidekafóbia szó a görög tizenhárom és félelem szavak összetételéből származik, jelentése a tizenhármas számtól való félelemérzet. A félelem hiedelmeket szül, így a babona életünk
legmodernebb területeire is észrevétlenül bevette magát.
Számos repülőtéren nincs tizenhármas beszállókapu, bizonyos légitársaságoknál kimarad a tizenhármas üléssor is. Felhőkarcolók emeletszámozásánál gyakori jelenség, hogy a tizenkettedik emelet után rögtön a tizennegyedik következik, vagy ha mégis van tizenharmadik emelet, az lakatlan, vagy a ház gépesítését helyezik ott el. Több szállodában nincsen tizenhármas szoba, és az is előfordul, hogy pályaudvarokon nincs ilyen számú vágány. A Forma-1 autóversenyen sem lehetséges tizenhármas rajtszámról indulni.
Az, hogy kiiktatjuk a veszélyesnek tartott számot, a szerencsétlen, kedvezőtlen események feletti kontroll érzetét biztosítja számunkra. Még ha teljesen ellent is mond a racionalitásnak,
mégis megnyugvást találunk általa.
Kultúránkban mélyebben gyökerezik ez a hiedelem, mint gondolnánk
A történelemben számos egybeesést találunk a tizenhármas számmal. Ez az idők során egyre jobban mágikus jelleget biztosított neki. Első előfordulása a keresztény kultúrkörhöz köthető: Jézus utolsó vacsoráján tizenhárman vettek részt, köztük az őt eláruló Júdás is. Így a babonát követve kerülték a tizenhárom főre való terítést, inkább eggyel több terítéket tettek az asztalra.
A viking és az angolszász kultúrában is erőteljesen jelen volt a tizenhármas számnak tulajdonított szerencsétlen jelleg. A kivégzéseket pénteki napon rendezték, a néphagyomány ezt a napot alkalmatlannak tartotta többek között esküvőre és költözésre. Egy idő után péntek és a tizenhármas szám összekapcsolódott, így alakult ki a péntek tizenharmadika babonája, mely ma már pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt jelen van kultúránkban.
Hogyan teremtünk szerencsét vagy balszerencsét?
Ha valamilyen szinten megérint minket a babona, akkor már jó előre kiszúrjuk a naptárban ezt a napot, bekapcsolnak eddigi tapasztalataink alapján létrejött hiedelmeink. Fokozott figyelmet szentelünk a nap eseményeinek, ahogy tettük ezt a korábbi péntek tizenharmadikákkal is. Ha történt velünk korábban ezen a napon valami kellemes vagy kellemetlen,
az azonnal hangsúlyos lesz.
Mélyen beivódik emlékezetünkbe, összekapcsolódik a babonával, mélyíti a hiedelmünket. Így ez az asszociációs folyamat eldöntheti, milyen lesz a viszonyulásunk a következő péntek tizenharmadikához.
A kulcs a folyamatban a kiélezett figyelmünk és a jelentőségadás, akármilyen, más napon jelentéktelennek számító eseményről is legyen szó.
Élményünket az is befolyásolja, éppen milyen lelkiállapotban vagyunk, milyen ingereket veszünk inkább észre. Döntő fontosságú, mire hangoljuk magunkat, ez egyfajta előfeszítés, tudatalatti megrendelés. Ilyenkor rögtön életbe lép az önbeteljesítő jóslat jelensége: nem is tudatosul bennünk, hogy mi magunk valósítjuk meg szerencsénket vagy szerencsétlenségünket.
Ha a péntek tizenharmadika szerencsétlen
Ha a korábbi megfigyeléseink alapján balszerencsésnek könyveltük el ezt a napot, akkor tudat alatt már jó előre el is döntöttük, mit várunk ettől a péntektől. Ahogy kinyitjuk reggel a szemünket, kiélezzük a figyelmünket a negatív dolgokra, és a péntek tizenharmadika számlájára írjuk a legapróbb kellemetlenséget is. Az orrunk előtt megy el a villamos, épp kifogyott a kávé, vagy leesszük frissen felvett ruhánkat. Mindez egy átlagos hétköznap jelentéktelen kis bosszúság lenne, de e kiemelt napon
jelentőséggel ruházzuk fel.
Biztosan azért történt, mert ma szerencsétlenségeknek kell történni.
Ha a péntek tizienharmadika szerencsés
Jobban járunk, ha ez a nap a szerencsenapunk, ezáltal a pozitív eseményeket tudatosítjuk jobban. Csodák csodájára tényleg úgy tűnik, szerencsésebb ez a nap. Pedig csupán csak az történik, hogy a figyelmi fókuszunkat az örömteli események, kellemes pillanatok tudatosítására irányítjuk, nyitottabbá, fogadóképessé válunk rájuk, és ténylegesen megéljük azokat. Igazi optimistákká válunk, a legapróbb dolgokat is örömmel ruházzuk fel. Hisz ez a nap a szerencsés eseményeké! Jó napunk van!
Akár rossz, akár jó, ha egy átlagos napon, és nem a babonás péntek tizenharmadikán történne, nagy valószínűséggel nem hagyna bennünk mélyebb nyomot.
Önprogramozás a kellemes élményekre
Tegyünk magunknak egy hatalmas szívességet, ébredjünk úgy akár minden nap, hogy programozzuk magunkat az örömteli eseményekre. Mondjuk ki még félálomban: „Ma jó, örömteli napunk lesz!” Ez az önszuggesztió, akár egy követelőző kisgyerek, segít begyűjteni a megígért kellemes élményeket, pozitív történéseket, hisz tudtunkon kívül mi magunk fogjuk úgy alakítani,
mi magunk válunk nyitottá, befogadóvá.
Érdemes napi szinten alkalmaznunk ezt a szuggesztiót ébredés után, tudatosabbá válhatunk apró örömeink megélésében. Az áldásos hatást fokozhatjuk az esti örömnapló írásával: az aznap történt kellemes események összefoglalásával, amely nagyban hozzájárul a testi-lelki jól-létünkhöz, elégedettség érzésünk fokozásához.
A szerző Heller Csilla, krízistanácsadó szakpszichológus, relaxációs terapeuta, család-és párterapeuta-jelölt, a Lisznyai Pszicho-Műhely tagja.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://youtu.be/z-htXgkYeeE
