Napjainkban az emberek jelentős hányada a munkahelyén tölti a napja nagy részét. Épp ezért amellett, hogy szeressük azt a tevékenységet, aminek ennyi időt szentelünk az életünkből, nagyon fontos az is, hogy a munkahelyünkre jó érzéssel térhessünk be nap mint nap. A sikeres vállalatok manapság egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai munkakörnyezet optimális kialakítására. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a legjobb munkaerők megszerzéséhez és megtartásához az attraktív, kellemes hangulatú munkahelyi atmoszféra épp annyira szükséges, mint a jó kollegiális viszonyok vagy az anyagi juttatások.

A kis- és nagyvállalatoknak egyéb előnyük is származik a jól kialakított munkahelyi környezetből. Megalapozhatják általa az alkalmazottaik általános jólétét, jelentősen növelhetik azok hatékonyságát, elköteleződését, sőt még pozitív érzését is a vállalat irányában. Gondoljunk csak bele, hogy megpályázunk egy számunkra nagyon vonzó pozíciót egy vállalatnál. Nagy lelkesedéssel megyünk a személyes interjúra, majd belépünk az irodába, és nem vagyunk elégedettek azzal, amit látunk és érzünk. Nem találjuk komfortosnak, szimpatikusnak vagy épp trendinek. Valószínűleg nagy csalódás lesz úrrá rajtunk, ami befolyásolhatja az interjú alatt mutatott lelkesedésünket és motivációnkat.

A munkahelyi környezet ugyanis egy ablak, mely betekintést nyújt az adott vállalat életébe, kultúrájába.

Bármilyen meglepőnek is tűnik, a legtöbbünk számára egy munkaviszony kialakításánál igenis nagy vonzerővel bír a munkakörnyezet. Főként a fiatal Y és Z-generációba tartozó munkavállalók döntését befolyásolja. Ők ugyanis teljesen új szemlélettel és igényekkel keresnek munkahelyet.

Milyen tényezők alapozzák meg az úgynevezett „jó érzést” egy munkahelyen?

Az ergonómia az a tudományág, amely az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolatát vizsgálja annak érdekében, hogy a munkakörnyezet se szellemi, se fizikai tekintetben ne károsítsa az embert. A munkakörnyezet megtervezésénél ezért elsősorban az ergonómia által javasolt feltételeket kell figyelembe vennünk. Ezután fontos megállapítanunk azt, hogy az egyes helyiségekben milyen célt szeretnénk elérni a környezet kialakítása által. Ösztönző, inspiráló vagy épp nyugtató hatásra van-e szükség, figyelembe véve az ott zajló munkafolyamatok jellegét.

Az egészségmegőrzés fontossága

A megfelelő fényviszonyok és az oxigéndús levegő alapvető meghatározói egy jól működő munkahelynek. Valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már, ha nem megfelelő a levegő vagy a világítás minősége egy helyiségben, azonnal rosszul érezzük magunkat. Fáradtság lesz úrrá rajtunk, szédülni kezdünk, úgynevezett „sick building syndrome” alakul ki, szélsőséges esetben ezek a kellemetlen munkafeltételek elősegíthetik a depresszió kialakulását is.

Az a legjobb, ha minél több természetes fény és elem kerül be a térbe.

A növények növelik a mentális és fizikai komfortérzetet, ezáltal kedvezően hatnak a dolgozók kreativitására és koncentráló képességére. Ezek az alapvető tényezők óriási jelentőséggel bírnak agyi funkcióink optimális működésére. A 21. század irodáira az úgynevezett „open office” egylégterű megoldás jellemző, mely sok szempontból praktikus, viszont nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ilyen jellegű tér zajos. Így elengedhetetlen, hogy rendelkezzen legalább egy olyan helyiséggel, ahol csend van és nyugalom. A zajhatás ugyanis nemcsak akadályozhatja a munkavégzést, de nyugtalanítja az embereket. Ha nincs egy hely, ahová elvonulhatnak, számolhatunk azzal, hogy idővel feszültek és ingerlékenyek lesznek.

A színek ereje

Amíg az iroda berendezésénél elsősorban a funkcionalitásra törekszünk, az irodai környezetben használt színek nagy hatással vannak a dolgozók érzelmi jóllétére. A színek életet visznek a mindennapokba. A fű zöld, az ég kék, minél természetközelibb érzéseket tudunk teremteni a színek által, annál jobb a közérzetünk. Mára már köztudott, hogy a színek nemcsak esztétikai funckiót töltenek be.

Bizonyított hatást gyakorolnak hangulatunkra, kreativitásunkra és bár meglepőnek tűnik, de a hormonális rendszerünk működésére is.

Épp ezért roppant fontos, hogy jól válasszuk meg a színeket, melyekkel nap mint nap körülvesszük magunkat. Lássunk néhány színpszichológusok által bizonyított tényt. A meleg színek ösztönzésképp hatnak, míg a hideg színek nyugtató hatással bírnak. Kutatások eredményei alapján a zöld szín bizonyul a legpozitívabb hatásúnak egy munkahelyen. Egyrészt hangulatjavító hatása fokozza a boldogságérzetet, másrészt nyugtatólag hat és hatékonyan csökkenti a stresszt. A kék és fehér szín is nagyon közkedvelt munkahelyi környezetben, azonban fontos megemlíteni, hogy a kék szín nem megfelelő árnyalata és túlzott használata depresszív érzéseket is kiválthat. A piros szín kis mértékben ugyan ösztönzőleg hat, túlzott jelenléte azonban zavaró is lehet. Olyan légtérben, ahol sok ember dolgozik együtt, mindenképp csínján kell bánni vele. Ugyanilyen kettősség áll fenn a fehér szín esetében. Alapvetően pozitívnak értékelik az emberek, de ha kombináljuk más színnel, akár unalom és érdektelenség érzését keltheti. Érdekes, hogy egyes színek befolyásolják még a pulzusszámunkat is. A vörös vagy színes szobában végzett munka aktivizálja az agyat, lelassítja a pulzust és csökkenti a túlterheltség érzését.

A színek hatással vannak a kedélyállapotunkra és inspirációt adnak.

Színek és az eredményesség kapcsolata

Laboratóriumi kutatások is igazolják, hogy a körülöttünk lévő színek befolyásolják a munkánk minőségét. Teljesítménynövelés szempontjából a színes munkakörnyezet javasolt. Nemcsak növeli a teljesítményt, de gyorsítja a munkavégzést és növeli a pontosságot is. Meglepő módon a hófehér környezet több pontatlanságot idéz elő, mint a színes környezet. A pirosnak ebből a szempontból is megmutatkozik pozitív és negatív hatása egyaránt. A feladat típusától és igényességétől függ a teljesítményszintre gyakorolt hatása. A kognitív feladatok végzésénél a piros fokozza a teljesítményszintet, míg a kreatív jellegű feladatoknál sokkal inkább a kékes árnyalatok bizonyulnak teljesítménynövelő hatásúnak. Produktivitás szempontjából leginkább a neutrális színekkel, valamint a hideg és meleg színek megfelelő kombinációjával érhetünk el javulást. Nagyon érdekes az is, hogy a hideg színek alapvetően negatívan hatnak a kreativitásra, néhány kutatás mégis cáfolja ezt a kijelentést, mivel a hideg színek nyugtatólag hatnak, így lehetőséget adnak a gondolkodásra, míg a meleg színek stimuláló hatása megnehezíti a koncentrációt egy konkrét tevékenységre.

A kreativitás támogatása

Egy kreatív sarok kialakítása a munkahelyen nagyon kedvező hatással bír. Nemcsak erőteljesen támogatja a dolgozók kreatív gondolkodását, de energetizálja is az alkalmazottakat, így lehetőségük van a feltöltődésre. Ez a helyiség egy nagyon jó lehetőség a közös gondolkozásra, kommunikációra is. Ahogy fontos megadni az alkalmazottaknak a lehetőséget az elvonulásra és csendes gondolkodásra, ugyanennyire fontos megteremteni a lehetőséget az együttműködésre.

Nem tudhatjuk pontosan, milyen lesz az ideális munkahely a jövőben. Ami biztos, hogy a technológia fejlődésével folyamatos változásokra és változtatásokra lesz szükség, amivel fontos számolnia és lépést tartania minden vállalatnak. Addig is, ahogy fontos számunkra otthonunk környezete, a munkahelyünket is alakítsuk otthonossá, helyezzük előtérbe az egészségünket, hiszen ez befolyásolja munkánk és életünk minőségét egyaránt.

 

Felhasznált szakirodalom: Agarwal, P., (2018). How Do We Design Workplaces That Support Mental Health And Well-Being In Forbes https://www.forbes.com/sites/pragyaagarwaleurope/2018/06/24/how-can-workplace-design-help-mental-health/ Savavibool, N., Gatersleben, B., Moorapun, Ch. (2018). The Effects of Colour in Work Environment: A systematic review. Asian Journal of Behavioural Studies. 3. 149. https://www.researchgate.net/publication/327504773_The_Effects_of_Colour_in_Work_Environment_A_systematic_review Németh, E. (2018). A hatékony munkavégzés környezeti feltételei.