Fókuszban az érzelmek – hogyan működik az egyik legnépszerűbb párterápiás módszer?

A párterápiák manapság hazánkban is egyre nagyobb ismertségre tesznek szert. Sok pár dönt úgy, hogy a problémáik megoldásához külső segítséget vesznek igénybe, mert azt érzik, egyedül nem jutnak egyről a kettőre. A párterápiáknak is többféle irányzata van, de vajon mi történik egy érzelmekre fókuszáló párterápiás ülésen? 

Habár a párterápiák nem szükségképpen végződnek a kapcsolat „megmenekülésével” vagy „megjavulásával” (hiszen a céljuk annak megtalálása, hogy mi a legjobb a pár tagjai számára, ami nem kell, hogy mindenáron a közös folytatás legyen), egyre több tudományos adat és hatékonyságvizsgálat szól amellett, hogy a javulás elérhető és fenntartható. Azonban ahogyan a családterápiákat is többféle szemléletben tarthatjuk, úgy a párterápiák esetében sem egységes a kép. Mi most az Érzelem Fókuszú Terápiát (Emotionally Focused Therapy – továbbiakban EFT) szeretnénk egy kicsit közelebb hozni az olvasókhoz néhány bekezdésben, a módszer vezető alakja, dr. Susan Johnson friss cikke alapján.

Fókuszban a kötődéselmélet

A brit pszichoanalitikus, John Bowlby nevével fémjelzett kötődéselmélet óriási fejlődésen ment keresztül a kidolgozása óta, és az utóbbi két évtizedben a párterápiákra is egyre nagyobb hatást gyakoroltak a felnőtt kötődéssel kapcsolatos kutatások. Ennek eredményének is tekinthető az EFT megjelenése, mely túlmutat a tünetek kezelésén, illetve a kialakult konfliktusok csökkentésén és megszüntetésén. Az EFT szellemiségében dolgozó terapeuta az érzelmi gátakra helyezi a fókuszát, azokra az elakadásokra, melyek megakadályozzák, hogy a pár tagjai elérhető, válaszkész és egymás felé elkötelezett társként tudjanak fukcionálni. Az érzelmi elidegenedésre és a bizonytalan kötődésre úgy tekint, mint a párkapcsolatot megtámadó vírusra, amely konfliktusokkal és látszólag feloldhatatlan nézeteltérésekkel fertőzi meg a kapcsolatot. Hogy ezt a vírust „legyőzzék”, a terapeuta több dolgot is tesz.

Először is segít a partnereknek felismerni és megszüntetni az olyan, közöttük folyamatosan ismétlődő negatív interakciókat, mint az egymás indulatvezérelt minősítése és kritikus értékelése, melyek arra késztetik őket, hogy falat húzzanak maguk köré és eltávolodjanak egymástól. Másrészt

újraépítik a kötődési rendszert aktiváló interakciókat

oly módon, hogy a tagok képessé váljanak szabályozni az elhagyással és elutasítással kapcsolatos félelmeiket, és ezzel egy időben úgy kifejezni a kötődési igényüket (például a másik közelségének igényét), hogy az válaszkész reakciót hívjon elő a másik félből.

Ez utóbbi azért is rendkívül lényeges, mert annak a megélése, hogy az igényeink és szükségleink értő fülekre találnak a másiknál, kvázi a párunk válaszkész és elérhető számunkra, a párkapcsolat kiegyensúlyozottsága és harmóniája szempontjából kulcstényezőnek bizonyult. És hogy ez mennyire így van, azt ma már az idegtudomány is bizonyíthatja, hiszen tudjuk, hogy ugyanaz az agyi területünk dolgozza fel a másik embertől érkező elutasítást, mint a fizikai fájdalmat, és mindkettőt úgy azonosítja az agyunk, mint potenciális veszélyforrást.

Hatékonyságvizsgálatból jeles

A pszichoterápiákkal szemben egy rendszeresen megfogalmazott elvárás, hogy vizsgálják meg, mennyire voltak hatékonyak a különböző beavatkozásaik. Azt mondhatjuk, hogy az EFT nagy energiákat fektet abba, hogy mindezt megtegye. Anélkül, hogy vég nélkül elkezdenénk hivatkozni a témában született kutatásokra, példaként említhetjük Johnson egyik tanulmányát, melyben harminckét feszültségterhes és bizonytalanul kötődő párt vizsgáltak, akik átlagosan huszonegy terápiás alkalmon vettek részt. A vizsgálatok a terápiás folyamat alatt és azt követően is zajlottak, kétéves utánkövetéssel, az eredmények pedig több mint biztatónak bizonyultak. Az EFT késői szakaszában már alacsonyabb értékeket mértek a kötődési bizonytalanság két dimenziója mentén a párokál, és azt találták, hogy minél inkább a biztonságos kötődés felé tudott elmozdulni a párkapcsolatot jellemző kötődési mintázat, annál nagyobb valószínűséggel jelent meg a párkapcsolattal való elégedettség két évvel a terápia után is.

Ezen kívül több vizsgálat is megerősítette, hogy az úgynevezett „softeningek” (magyarul meglágyulásoknak fordíthatnánk) azok a kulcsmozzanatok a terápia során, amelyek nagyot tudnak fordítani a párkapcsolati elégedettségérzésen, értelemszerűen pozitív irányba. Ilyenkor az történik, hogy a terapeuta tükröző kisérése mellett kimondhatóvá válnak a pár tagjai között olyan nehéz érzések, mint az elutasítástól való félelem, és miközben az egyik fél ezeket megosztja, a terapeuta egy empatikus és odaforduló reakcióit igyekszik facilitálni a másikban.

A legfontosabb kérdések tehát, amelyekről meg szeretnénk bizonyosodni a kapcsolatunkat illetően azok, hogy

mellettünk van-e a másik érzelmileg,

támogatóan és elfogadóan viszonyul-e hozzánk, elkötelezett-e az irányunkban. Ezek a kérdések feszítenek minket belülről, és döntő tényező, hogy milyen választ kapunk rájuk. Az EFT abban tud segíteni, hogy a válasz kölcsönösen pozitív legyen.

Habár a módszer egyszerűnek tűnhet, ez a néhány bekezdés természetesen csak arra volt elegendő, hogy az EFT eszenciáját megpróbáljuk átadni. Ugyanakkor azonban, ma már a legnagyobb videómegosztó oldal is a rendelkezésünkre áll, ha szeretnénk bepillantást nyerni abba, hogy pontosan mi is történik egy adott módszer terápiás ülésén. Szerencsénkre az EFT-ről is találunk ilyen videót az interneten, melyben épp a hivatkozott dr. Susan Johnson mutatja be a gyakorlatban az eddig tárgyaltakat.

https://www.youtube.com/watch?v=xaHms5z-yuM