Mesterséges intelligencia. Ez a fogalom egyre nagyobb szerepet kap nem csak a tudományos körökben, hanem a mindennapi életünkben is. Talán föl sem fogjuk, mennyi mindenre képesek már a számítógépek  és az ugyan ember által kreált, mégis bizonyos értelemben az emberen túlmutató programok. 

A mesterséges intelligencia képes tanulni, és az elsajátított tudását új esetekben alkalmazza is. Reagál a környezetére és olvassa annak jelzéseit. Lényegében tehát bele van programozva a változtatásra és a tanulásra való hajlandóság és ennek alkalmazására való képesség. Hihetetlennek tűnik, de számos kísérletet végeznek ma már hasonló gépekkel.  Sőt, ha belegondolunk, nem kell a legbonyolultabb robotot képzelnünk magunk elé. Számítógépünk, okostelefonunk is a mesterséges intelligencia egy bizonyos foka. Ám minél fejlettebb egy mesterséges intelligencia, a külseje sok esetben egyre inkább hajaz az emberire. Egy programnak nem feltétlenül van szüksége „testre”, de sok esetben minél inkább humainod egy robot, annál magasabb fokú mesterséges intelligenciával bír.

Megvalósulás elméletben és gyakorlatban

Francia kutatók Nao robotja például kíváncsiskodásra hajlamos. A kis Nao úgy van beprogramozva, hogy ha meglát valamit, amit még sohasem, érdeklődjön róla.  (Ráadásul már meg is vehetjük!) Számos példát lehetne még hozni a számítógép és robot-technika fejlődésre, azonban egyelőre még nem értük el a mesterséges intelligenciának azt a fokát, amely a ténylegesen gondolkodó gépet jelentené. Az ehhez hasonló gépek próbája a Turing-teszt. A Turing-teszt lényegében nagyon egyszerű: akkor megy át rajta a robot, ha az őt tesztelő ember nem jön rá, hogy beszélgetőpartnere voltaképpen csak egy program.  Ha egy 5 perces chat beszélgetés után a gép a vele beszélgető emberek 30 százalékát meggyőzi arról, hogy nem is program, átment a teszten. Tehát minden a kommunikáción múlik.

A mesterséges intelligenciájú programok általában hasonlókon buknak el:

nem értik az iróniát, a szarkazmust.

A kétes érzelmekkel átszőtt kommunikációt nem tudják értelmezni, éppen ezért reagálni sem. Többek között nagyon meggyűlik a bajuk a viccekkel. 2014-ban azonban az „Al” nevű program átment a Turing-teszten. Az őt tesztelő emberek 33 százalékát sikeresen meggyőzte arról, hogy egy ukrán-orosz 13 éves fiú! Ez egy hatalmas lépés...de vajon mi felé?

Színre lép a Terminátor?

A mesterséges intelligencia (tervek szerint) képes lesz elvégezni az emberi tevékenységeket. Ez nem annyira elrugaszkodott elképzelés. A repülőgépek robotpilótái, sőt bizonyos metrószerelvények vezérlői is hasonló alapokon nyugszanak. Továbbá teljes repülésirányító rendszerek működnek komplex módon, szinte emberi behatás nélkül. Egyes számítógépes programok már képesek hipotéziseket tesztelni, esetleg verset, sőt akár regényt is írni!

Mi ennek a veszélye? A mesterséges intelligencia beleépül a mindennapi életünkbe, és

felülmúlhat minket

olyan helyzetekben, amelyeket egykor emberi kiváltságnak hittünk, mint például egy sakkjáték vagy egy kártyaparti. A számítógépes intelligencia ráadásul sokkal gyorsabban növekszik, mint az emberi általános IQ.

Azonban, a gépek fejlődésével az emberi elme fejlődése is együtt jár. Talán ahogy a gépek egyre okosabbá válnak, úgy válik könnyebbé a mindennapi életünk és terelődhet a figyelmünk, más, komplexebb problémák felé. Ez persze egyéb, más jellegű megoldandó kérdéseket hoz magával. Egy azonban bizonyos: az alapvető emberi szükségletek teljesítése és a pszichológiai jóllét megvalósítása csakis rajtunk áll. A mesterséges intelligencia bizonyos szinten könnyebbé teheti a napjainkat, más szempontból pedig talán nehezíti azt, ám mindenképpen érdemes belegondolnunk, hová is vezethet ez.

Különleges tapasztalat lehet, ha mi magunk is megpróbálkozunk a Turing-teszttel! A mesterséges intelligencia alapjaira épül többek között a Cleverbot program. Szabadon hozzáférhető bárki számára az interneten keresztül. Bátran próbáljuk ki, ha kedvet érzünk hozzá! Talán ez már a jövő maga. A nagy chat-elésben azért ne feledkezünk meg arról, hogy lehet, van valaki a másik szobában, aki szintén beszélgetni próbálna velünk. Használjuk a mesterséges intelligenciát arra, hogy hidakat és ne gátakat építsünk egymás közé! A emberi kapcsolatok megalkotására a tudomány ugyanis nem képes – ez a mi kiváltságunk.