Azon felnőttek több mint 22%-nál, akik gyermekkorukban ki voltak téve a szülői családon belüli erőszaknak(PDV), súlyos depresszív tünetek fejlődtek ki későbbi életükben. A PDV (Parental Domestic Violence) szemtanúi közül 6-ból 1 felnőttnél szorongásos zavarok és több mint 25%-uknál később szerhasználati zavarok alakultak ki.

A Torontói Egyetem új tanulmánya szerint a gyermekkorukban krónikus szülői családon belüli erőszaknak kitett felnőttek egyötödénél (22,5%) súlyos depressziós rendellenesség alakult ki életük egy szakaszában. Ez jóval magasabb volt, mint az a 9,1%, akiknél nem fordult elő szülői családon belüli erőszak.

"Eredményeink alátámasztják a krónikus családon belüli erőszak hosszú távú negatív következményeinek kockázatát a gyermekek esetében, még akkor is, ha magukat a gyerekeket nem bántalmazzák"

- mondta Esme Fuller-Thomson szerző, a Torontói Egyetem Life Course and Aging Intézetének igazgatója, a Factor-Inwentash Faculty of Social Work (FIFSW) professzora.

"A szociális munkásoknak és az egészségügyi szakembereknek éberen kell dolgozniuk a családon belüli erőszak megelőzése érdekében, és támogatniuk kell a bántalmazás túlélőit és gyermekeiket."

A szülői családon belüli erőszak (PDV) gyakran más nehézségekkel összefüggésben fordul elő, beleértve a gyermekkori fizikai és szexuális bántalmazást, ami kihívást jelent a kizárólag a szülői családon belüli erőszakhoz kapcsolódó mentális egészségügyi következmények vizsgálatában.

A probléma megoldása érdekében a szerzők kizártak mindenkit a vizsgálatból, aki gyermekkorában fizikai vagy szexuális bántalmazáson esett át. A tanulmány országosan reprezentatív mintájába végül a Canadian Community Health Survey-Mental Health 17 739 válaszadója került be, akik közül 326-an számoltak be arról, hogy 16 éves koruk előtt több mint 10 alkalommal voltak tanúi PDV-nek, amelyet „krónikus PDV-ként” határoztak meg.

Hatból egy felnőtt (15,2%), aki átélt krónikus PDV-t, arról számolt be, hogy később szorongásos rendellenesség alakult ki nála. A szülői erőszaknak nem kitettek mindössze 7,1%-a számolt be arról, hogy élete során valamilyen szorongásos zavart tapasztalt.

„Sok gyerek, aki ki van téve a szülei közötti erőszaknak, folyamatosan éber és állandóan szorong, attól tart, hogy bármilyen konfliktus erőszakká fajulhat. Ezért nem meglepő, hogy évtizedekkel később, felnőttkorukban, a PDV-t átélteknél magasabb a szorongásos zavarok gyakorisága”

– mondta Deirdre Ryan-Morissette társszerző.

A gyermekkorban krónikus PDV-nek kitett felnőttek több mint egynegyedénél (26,8%) alakult ki szerhasználati zavar, szemben azzal a 19,2%-kal, aki nem voltak kitéve ennek a korai csapásnak.

A megállapítások azonban nem voltak mind negatívak. A krónikus PDV-t túlélők közül ötből több mint három kiváló mentális egészségnek örvendett, mentális betegségtől, szerfüggőségtől vagy öngyilkossági gondolatoktól mentes volt a vizsgálatot megelőző évben; boldogok és/vagy elégedettek voltak életükkel, és magas szintű szociális és pszichológiai jóllétről számoltak be, annak ellenére, hogy gyermekkorukban ilyen megrázó élményeknek voltak kitéve.

Bár a mentális egészség prevalenciája alacsonyabb volt a krónikus PDV-nek kitetteknél összehasonlítva azokkal, akiknek a szülei nem voltak erőszakosak egymással (62,5% és 76,1%), azonban ez még mindig jóval magasabb, mint ahogy a szerzők várták.

„Bátorítást kaptunk a felfedezésre, hogy nagyon sok felnőtt túljutott ezen a korai viszontagságon, mentális betegségektől mentesen, és jól érzi magát” – mondta Shalhevet Attar-Schwartz társszerző, a Hebrew University’s Paul Baerwald School of Social Work and Social Welfare professzora.

„Elemzésünk azt mutatta, hogy a szociális támogatás fontos tényező. Azoknak, akik átéltek PDV-t és nagy volt a szociális támogatásuk, sokkal nagyobb volt az esélyük arra, hogy kiváló mentális egészségben éljenek."

A vizsgálatot több tényező korlátozta. A kanadai Community Health Survey nem tartalmazott olyan fontos információkat a PDV-ről, mint az időtartam, a válaszadó kapcsolata az erőszak elkövetőjével vagy az erőszak súlyossága. A tanulmány egy adott időpontban gyűjtött keresztmetszeti adatokon alapult; sokkal jobb lett volna hosszmetszeti adatokkal dolgozni.

"Tanulmányunk rávilágít arra, hogy több kutatásra van szükség a mentális betegségek, a szerhasználati zavarok és a társadalmi elszigeteltség kapcsán a PDV-t elszenvedők között, azzal a céllal, hogy a gyermekkori nehézségekkel küzdők nagyobb arányban részesüljenek optimális mentális egészségben" - mondta Fuller-Thomson. 

A fordítás a neurosciencenews.com cikke alapján készült.