Minden érintett pár emlékszik az első hónapra, mikor elhatározták, hogy jöhet a baba, és csupa varázslat, mámor volt az együttlét, izgatottan várták a hónap végét, „hátha egyből összejön”. Aztán jött a hónap vége, majd a következőé, s az azt követőé... A varázslatot hosszadalmas vizsgálatok váltották fel, a mámort pedig kétely és csalódás. Talán az egyik legnagyobb megmérettetés egy pár életében, ha valamilyen akadályba ütközik a gyermekvállalás. Ám nem kell passzív elszenvedőivé válnunk a helyzetnek – vannak segítő, támogató faktorok és vannak olyanok, melyek negatív, gátló hatással lehetnek a gyermekáldásra, ezekre érdemes figyelnünk és lehetőség szerint kiszűrnünk életünkből.
Hit és remény
Mi is valójában a hit és a remény, és mire jó ez nekünk? „A remény nem az IQ-tól vagy a bevételtől függ. A remény egy esélyegyenlőségi erőforrás.” (Shane Lopez, Making Hope Happen, 2013) A Biblia a következőt mondja a hitről: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsidó 11:1) A hit szó görögül pisztisz, ami a következőket jelenti: meggyőződés, bizonyosság, biztosíték, ígéret, szerződés, letét, bizalom.
Remélni jó érzés és kifejezetten jót is tesz nekünk. Önmagában a remény nem tesz boldoggá, de elengedhetetlen lépés az elégedettség felé vezető úton. Kutatások igazolják, hogy a magasabb reményszinttel rendelkező személyek kevésbé hajlamosak a depresszióra, a szorongásra. Továbbá a jövőbe vetett hit nagy valószínűséggel sikerhez vezet: a hit és a remény kedvezőbben hatott a tanulmányi eredményekre, mint az intelligencia, a személyiség vagy a korábbi tanulmányi eredmények, ellentétben az egyszerű optimizmussal, aminek nem volt ilyen irányú hatása az egyénekre. Valamint a magas reménnyel rendelkező személyeknek több céljuk is van és gyorsabban átfókuszálnak egyikről a másikra, ha az nem jönne össze. (Kirsten Weir, 2013)
Háromlépéses stratégia a reményünk felépítésére:
- Jövőkép-alakítás: Képzeljünk el egy konkrét jövőbeni célt oly módon, mintha életre kelne. Képzeljük el magunkat a vágyott munkahelyen/családban, részletesen annak környezetével, egyfajta kollázst alkotva, majd ezt tartsuk a fókuszban.
- Építsük meg a jövő felé vezető utat: A „Miért?” kérdés helyett tegyük fel a „Mit kell tennem?” kérdést. Tegyük meg a megfelelő lépéseket a célunk elérésének érdekében. Például menjünk el egy jó orvoshoz, használjuk ki a terápiás lehetőségeket és tegyünk az egészségünk érdekében táplálkozás és mozgás terén is.
- Tartalék-tervezés: Többféle megoldási lehetőséget is gondoljunk át, mindig hagyjunk több opciót, ezzel is csökkentve a meddőség-specifikus distressz kialakulását.Többféle asszisztált reprodukciós metódus érhető el, illetve lehetőség van az örökbefogadásra is. (Kirsten Weir, 2013)
„Klinikai tapasztalatok számos esetben alátámasztották, hogy a meddőségi állapot és kezelése distresszállapottal jár együtt. A leíró tanulmányok beszámolói alapján a meddőséggel küzdő személyek szomorúságot, reményvesztettséget, haragot, lehangoltságot, szorongást, a kontrollérzés elvesztését, valamint önértékelési problémákat élhetnek át, s a párok közel 90%-a érzi szükségét valamilyen pszichés támogatásnak.” (Magyar Pszichológiai Szemle, 2013)
Meghatározó lehet a pszichoszociális támogatás és a megküzdési stratégiák is.
Ezek közül talán a leghangsúlyosabbnak mondható a partner támogatása és a párkapcsolati stressz csökkentése. Nem számít, milyen megküzdési stratégiát/copingot alkalmaz egy nő a terhességi kezelések alatt, a tudat, hogy férje támogatását érezheti, megkönnyíti nemcsak a kommunikációt, de az ilyenkor javasolt szexuális együttlétek ütemezését is. Mindemellett a partner támogatása segít a jelenlegi gyermektelen élet elfogadásában, ezzel kialakítva újabb célokat, közös terveket, amik szintén csökkentik a distresszállapotot. (Human Reproduction 2011) „A párkapcsolati elégedettség és kohézió mértéke tehát hatással lehet a meddőség-specifikus distressz alakulására, a meddőséggel való megküzdésre, sőt még a reprodukciós sikerességre is.” (Magyar Pszichológiai Szemle, 2013)
A család szociális szerepe szintén erőteljes hatással lehet arra, hogy egy nő hogyan éli meg a meddőség-specifikus distresszt. Amennyiben a pár nem kapja meg a pozitív támogatást, az kiválthat egy elzárkózó mechanizmust, ami az úgynevezett elkerülő stratégia. Ez a fajta coping viselkedéses és érzelmi próbálkozás a meddőségi élethelyzettől való távolmaradásra a meddőségi probléma negatív megítélése miatt. Ezért sem tanácsos azt az elcsépelt klisét mondogatni a meddőséggel küzdő pároknak, hogy „engedd el”, mert az elengedés, elkerülés csak negatívabb állapotot tud előidézni, illetve teret ad az önvádaskodásnak, hogy biztos az ő hibájuk az eddigi sikertelenség, ezzel is fokozva a distresszt és a negatív érzések szintjét. (Human Reproduction 2011 „Bizonyított, hogy a negatív affektivitás (magas stresszreaktivitás, szorongás, depresszió, negatív érzelmek kifejezése) kedvezőtlen hatással van a reproduktív működésre, sőt egészséges nők esetében is lassítja a teherbeesési folyamatot.” (Magyar Pszichológiai Szemle, 2013)
A szakembereknek tehát alapos ismereteket kell szerezniük mindkét fél családi dinamikájáról mint támogató rendszerről, mielőtt arra ösztönöznék a nőt, hogy támaszkodjon a családra. (Human Reproduction 2011)
Sokkal inkább pozitív és adaptív stratégiák közé tartozik a jelentésalapú (vagy pozitív jelentésadó) és az aktív-szembenéző stratégia,
különösen a társadalmi elvárásoknak való megfelelési aggodalmak csökkentése és a jelenlegi gyermek nélküli életmód elfogadása, előnyeinek feltárása és értékelése révén.
Nem elhanyagolható a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó létesítmények szerepe sem. „Az asszisztált reprodukciós intézeteknek számolniuk kell azzal, hogy a kezelések sok páciensnél rontják az életminőséget, a kedvezőtlen pszichés állapot pedig a sikertelen kezelések számának növekedésével vagy a kezelések félbehagyásával járhat együtt. Éppen ezért az asszisztált reprodukciós intézeteknek személycentrikussá kell válniuk, és pszichoszociális konzultációt kell biztosítaniuk pácienseik számára a kedvezőtlen pszichoszociális tényezők csökkentése, illetve az adaptív megküzdési stratégiák növelése céljából.” (Magyar Pszichológiai Szemle, 2013)
Énsémák és identitás – ne mások határozzanak meg téged.
„A kialakult énképpel ellentmondó információ diszkomfort érzést okoz, ez jelzi, hogy helyre kell állítani a konzisztenciát. A negatív affektív állapot váltja tehát ki azt a késztetést, hogy a szelffel konzisztens információt és visszajelzést keressen az ember, és kerülje el a szelffel inkonzisztens információt és visszajelzést.” (Affektív Pszichológia, 2014)
Fontos tehát, hogy legyen egy erős és pozitív énképünk és identitásunk,
hogy mi ugyanannyira értékes tagjai vagyunk a társadalomnak, mint bárki más, például a barátunk, szomszédunk vagy a tipikus „ötgyerekes ősanya”, aki szerint csak az kezdi érteni az élet értelmét, aki már szült legalább egy gyereket. A pozitív énkép védelmet jelent az önértékelésünket romboló, mérgező hatásokkal szemben.
Mindent összevetve nincs más dolgunk, mint hinni és remélni, hogy egyszer szülőkké válhatunk, kialakítani magunk körül az ehhez szükséges pozitív és támogató szociális légkört, valamint élvezni az életet kettesben a párunkkal.
Felhasznált irodalom:
Bányai, É., Varga, K., (2014) Affektív Pszichológia. p. 510-511.
Kirsten Weir, (2013). Mission impossible. Being hopeful is good for you — and psychologists’ research is pinpointing ways to foster the feeling. American Psychological Assosiation. Vol 44, No. 9
Lauri A. Pasch, Kieran T.Sullivan, Stress and coping in couples facing infertility. Current Opinion in Psychology. Volume 13, February 2017, Pages 131-135.
Mariana V. Martins Brennan D. Peterson Vasco M. Almeida Maria E. Costa, (2011). Direct and indirect effects of perceived social support on women's infertility-related stress. Human Reproduction, Volume 26, Issue 8, 1 August 2011, Pages 2113–2121
Pápay, N., Rigó, A., Nagybányai, N., O. (2013) A meddőségspecifikus distressz alakulása a megküzdési stratégiák és egyéb pszichoszociális változók függvényében. Magyar Pszichológiai Szemle. 2013. 68. évf. 3. sz., p. 399-418.
Szent Biblia, Károli Gáspár fordításában,Zsidókhoz írt levél 11:1
