Egy adott helyzetre adott reakcióink, érzéseink, alkalmazkodásunk nagyban függ személyiségünktől és korábbi élményeinktől, tapasztalatainktól. Ha a 2020-as évet egyetlen szóval kellene jellemezni, a dobogón nagy eséllyel szerepelnének olyan kifejezések, mint a változás, az alkalmazkodás vagy a megküzdés. Miért fontos ismernünk saját reakcióinkat? Milyen egyszerű gyakorlat segíthet az önismeret gyarapításában? Miként kovácsolhatunk előnyt olyan látszólag nem komfortos helyzetekből is, mint az online oktatás?

Árnyékban éles fény vagy és ékes árnyék a fényben

Radnóti Miklós feleségéhez írott sorai a szerelmes férfi szavai, azonban más kontextusba helyezve akár a személyiség összetettségét is szimbolizálhatják. C.G. Jung, a 19. század híres analitikusának személyiség-megközelítése a klasszikus elméletek közül az egyik leginkább misztikus és legnehezebben megfogható. Talán éppen ezért napjainkig erőteljesen vonzza a figyelmet, számtalan aktualitást tartogatva a fejlődni vágyók számára.

A jungiánus terminológiában használt kifejezések, mint a persona, az anima és az animus, a selbst vagy az árnyék mind a személyiség különböző funkcióval bíró rétegeit reprezentálják.

Jung analitikus pszichológiájában a lelki fejlődés sajátos útja az individuáció folyamata, vagyis az érett személyiség elérése, igazi önmagunk megvalósítása.

A Johari-ablak az egyik leghasznosabb önismereti modell.

 

Ehhez kapcsolódik a széles körben használt Johari-modell, amely szemléletesen írja le a személyiség működését. Az ablakszerű négyes felosztás az én és a külvilág számára ismert és ismeretlen dimenziók mentén közelíti meg a személyiséget (Luft és Ingham, 1955).

Ablak önmagunkra

A modell négy területre osztja a személyiséget:

  • A nyitott terület, más néven aréna tartalmazza a számunkra és környezetünk számára is ismert tulajdonságokat, viselkedésmintákat, jellemzőket.
  • A zárt terület számunkra ismert, mások számára azonban rejtve marad. Titkolt, elhallgatott tulajdonságok mellett ide tartozhatnak mindazon belső motivációk, hiedelmek és élmények is, amelyeket szívesebben tartunk meg magunknak.
  • A számunkra rejtett, külső szemlélők számára azonban ismert jellemzők adják meg a vakfolt területét. Az önismereti munka szempontjából a vakfolt felderítése segíthet leginkább önmagunk megismerésében.
  • A sötét terület ismeretlen, az egyén és a környezete számára is hozzáférhetetlen. Bizonyos életesemények, például traumák bepillantást engedhetnek.

Az ismeretlen terület létezése törvényszerű, azonban minél jobban sikerül lecsökkenteni, annál inkább képesek lehetünk kontrollt gyakorolni öntudatlan impulzusaink fölött és megfékezni a tudat felségterületén kívül eső, sokszor destruktív tendenciáinkat.

Minél inkább tudatában vagyunk cselekedeteinknek és reakcióinknak, annál komplexebb válaszlehetőség áll rendelkezésünkre egy új helyzet kezelésére.

További gyakorlati módszerek 

Az, hogy miként reagálunk a minket körülvevő világra, sok esetben olyan mélyen fekvő sémák által meghatározott, amelyeket gyerekkorunkból, a beszéd megjelenése előtti időkből hozunk magunkkal. Éppen emiatt a preverbális motívumok sokszor nem is fejezhetők ki a beszélt nyelv szintjén.

Szerencsére manapság számtalan lehetőség és módszer áll rendelkezésre önismeretünk elmélyítésére. Az álmokkal való pszichológiai munka, a pszichodráma, az NLP (neurolingvisztikai programozás) vagy a terápiákban használt képek és szimbólumok (katathym imaginatív pszichoterápia) mind hozzásegíthetnek, hogy képesek legyünk a személyiségünk mélyebb rétegeivel is kapcsolatot létesíteni.

Ha a hétköznapi interakcióknál mélyebb tapasztalásra vágyunk, egy önismereti csoporton való részvétel, a tagoktól kapott visszajelzések például hozzásegíthetnek, hogy nagyobb rálátásunk legyen a vakfoltunkra. A szembesülés azonban sokszor fájdalmas is lehet, hiszen az ott raktározott tartalmak nem véletlenül szorultak ki a tudatból.

Előnyt kovácsolni a hátrányból

Az önismereti élményekért nem feltétlenül kell messzire mennünk, akár olyan hétköznapi helyzetek is hasznos visszajelzésekkel szolgálhatnak, mint a korábbitól eltérő oktatási tér.

A járványhelyzet miatt életbe lépett távoktatás a nyilvánvaló hátrányok mellett pozitívumokat is rejthet.

A személyes interakciókat ugyan semmi sem pótolja, egy friss kutatás szerint azonban az online oktatás kontextusa lehetőséget kínál énünk rejtett aspektusainak megismerésére.

A szerző szerint a hagyományostól eltérő, személyes és online felületet is használó kevert tanulási helyzet (blended learning) lehetővé teszi, hogy a résztvevők eltérő tanulási stílusokat és interakciós felületeket próbáljanak ki. Az így megtapasztalt másik szelf segíthet a korábban esetleg nehézséget jelentő kapcsolódásban vagy a kompetencia megélésében (Wong, 2019).

 

A digitális oktatás újfajta alkalmazkodást és megküzdést igényel.

 

 

Például akinek korábban nehézséget okozott nagy létszámú közegben megnyilvánulni, kifejezni a véleményét vagy azonnal reagálni, annak az online tér biztonságos közeget jelenthet átgondolt, reflektált vélemények kifejezésére. A cikk szerzője szintén a Johari-ablak koncepciójára hivatkozik, a diáktársakkal és tanárokkal folytatott újfajta interakciók ugyanis csökkenthetik az én számára ismeretlen területet és rámutathatnak, a személyiség mely aspektusai szorulnak fejlesztésre.

A digitális átállás és a vírushelyzet okozta globális stresszhelyzet megélése, az alkalmazkodás sikeressége nagyban függ alapvető személyiségvonásainktól és attól, mennyire érezzük úgy, hogy az alapvető pszichológiai igényeink megvalósulhatnak. 

Cikkünk folytatásában a személyiségjegyek és a szükségletek kontextusában értelmezzük az online térben való sikeres működést.

Irodalomjegyzék: 

Daubner B., Kalo J. (2005): A tudattalan nehezen járható ösvényén. IPE Kiadó, Budapest

Jung, C.G. (1987): Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Kiadó Budapest

Luft, J., Ingham, H. (1955): The Johari Window as a graphic model of interpersonal awareness University of California, Los Angeles, Extension Office Proceedings of the Western Training Laboratory in Group Development

Titkos, Cs.(2009): A személyiség kaizen-elve. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 40 (7-8). pp. 67-77.

Wong R. (2019) Basis psychological needs of students in blended learning, Interactive Learning Environments