A háború gazdasági és szervezeti hatásai – mentális egészségmegőrzés változékony munkahelyi környezetben

Még véget sem ért a pandémia okozta szorongás, máris újabb nehézséggel kell szembenéznünk. A szomszédban zajló háború sokunkban szorongást kelt, legyünk akár alkalmazotti, akár vezetői státuszban a munkahelyünkön. Aggódunk a háborúhoz közel élő családtagjainkért és barátainkért, félünk a közeljövőtől, a munkahelyünk és anyagi biztonságunk esetleges elvesztésétől, a növekvő inflációtól. Vajon milyen tényezők figyelhetők meg a gazdasági oldalt tekintve az érintett és a környező országokban? Mit tehetünk vezetőként és munkavállalóként a helyzet stabilizálása érdekében?

Biztossá vált a napokban lezajló események kapcsán, hogy az orosz- ukrán konfliktus békés rendezésének reménye elszállt. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Még most is nehezen hisszük el, hogy ez megtörténhetett. A háború kirobbanása, társadalmi traumaként érte a benne részvevőket és minket is, mint a környező országok lakóinak egyikét. Egy ilyen krízisállapot során az embereken a félelem, a rettegés és szorongás válhat úrrá. Az eddigi biztonságosnak hitt világ most alapjaiban meginoghat.

Ez a kontrollvesztett állapot nem csak egyéni szinten okoz traumát, hanem egész társadalmakat ráz meg.

A háború egy krízisállapot, melynek lezajlása után is jellemzőek lehetnek a maradványtünetek, amelyek akár generációkon keresztül is jól modellezhetővé válhatnak.

A háborút követő nemzedékek is viselik a súlyát az elődeik által elszenvedett élményeknek. Az utódok gondolati magvaiban is fellelhető lesz az érzés, hogy a világ nem biztonságos hely számukra.

A bizonytalanság

Az eseményeknek azonban van gazdasági vetülete is. Egy háború kirobbanása akár gazdasági válságot is eredményezhet. Még ha ezt sikerül is elkerülni, nagy befolyással bír nem csak a két ország gazdaságára, hanem a környező országokéra is. A bizonytalanság hatása érezhető lesz a szervezetek működésében, a döntéseikben, és bele fog ivódni az egyének munkavégzésébe is. Változások és nehézségek is várhatók, melyek sokaktól fokozott odafigyelést és problémamegoldást igényelnek.

Az olyan szervezeteknél, ahol megszokott működési módjukban alapból is rosszul viselik a bizonytalanságot, egy szokatlan új helyzet még fenyegetőbb lehet, mivel nehezebben mozdulnak el a biztonság dimenziójától, hiszen a változások rémisztő erővel hatnak rájuk. Vannak azonban olyan cégek, ahol a munkavállaló számára megszokott jelenség az innováció, az újdonság. Így egy hirtelen bekövetkező válság vagy társadalmi változás hatása, akár pozitív hatást is gyakorolhat rájuk. Javulhat az eredményesség, mivel amúgy sem szokatlan számukra a megújulás lehetősége.

A kérdés, ami mindkét csoportot érinti, hogy a most végbemenő változásokhoz hogyan képesek alkalmazkodni? A legfontosabb talán, hogy reziliensek legyenek, vagyis, hogy sikeresen és rugalmasan alkalmazkodjanak a szervezetet érintő külső hatásokhoz. Természetesen egy szervezet esetében számos tényező befolyásolja a reziliencia és az eredményesség kapcsolatát, mint például az erőforrások jelenléte, a piaci adottságok vagy a külső környezeti tényezők.

Milyen hatással lehet a háború a gazdaságra az érintett és az azt övező országokban?

Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata szerint az Egyesült Államok és szövetségesei szankciókat léptetnek életbe Oroszország ellen, válaszul az ukrán invázióra. Ezek a szankciók magukban foglalják többek között az orosz bankok korlátozását és a technológiai export tilalmát. A háborús események és az azokat bíráló intézkedések azonban túlmutatnak az orosz pénzügyi szektoron. Valójában az európai országok gazdasága sem marad érintetlenül. Ugyanis

az alapvetően békére berendezkedett gazdasági kapcsolatokat egy háború elkerülhetetlenül fellazítja.

Fegyveres konfliktus idején a gazdasági aktivitás érezhetően visszaesik, csökken a beruházási és fogyasztási kedv, ilyenkor az emberek csak az alapvetően fontos dolgokra költenek. Mindenki egy kicsit „kivár”, hiszen egy ennyire bizonytalan helyzetben nagyon nehéz előre tervezni. A vállalati vezetők pedig kifejezetten tartanak az ismeretlentől, ők a stabilitást és a bizonyosságot kedvelik. Éppen ezért egy háborús időszakban a menedzsment valószínűleg nem fog új beruházásokba kezdeni, és a munkaerő-felvételt is visszafogja. Akkor lehet ismét szabad kapacitása egy szervezetnek a növekedésre és megújulásra, ha a gazdasági körülmények stabilizálódnak.

Az aktív munkaképes férfiak átmeneti kiesése a gazdaságból szintén nagy hatást gyakorolhat a munkaerő piacra. Csütörtök éjféltől az ideiglenes hadiállapot miatt a 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárságú férfiak már nem hagyhatják el Ukrajnát. Ha a hadköteles férfiak megkapják a behívójukat, az munkaerőhiányhoz vezethet számos iparágban. Nehéz azonban általános érvényű kijelentéseket tenni, mert a háború direkt és indirekt módon nagyon sokféleképpen fejti ki a hatását a gazdaságra, a munkaerőpiacra, vagy akár az emberek egyszerűnek tűnő hétköznapi döntéseire.

Az orosz-ukrán konfliktus egy másik hangsúlyos velejárója a menekültáradat, ami leginkább a szomszédos országokat érinti majd, így hazánkat is. Egyes becslések szerint akár 600.000-en is érkezhetnek Ukrajnából Magyarországra.

A migráció hatását vizsgáló korábbi kutatások azt mutatják, hogy rövidtávon a bevándorlásnak csekély hatása van a hazai munkavállalók helyzetére.

Kimutatható negatív hatást az építőiparban és a mezőgazdaságban mértek. A negatív hatás pedig nő, ha a menekültek kulturálisan közeli csoportból érkeznek. Hosszú távon viszont a bevándorlás akár megoldást is jelenthet az egyes szektorokban felmerülő munkaerőhiányra, de ez természetesen nagyban függ a menedékkérők kompetenciáitól is.

Hogyan tudják segíteni kollégáikat a vezetők idehaza?

A félelmeinkről és érzéseinkről szóló nyílt, őszinte beszélgetések azon felül, hogy erősítik a csapatkohéziót, megtartó erőként hatnak az egyénre. Ha a csapat minden tagja elmondhatja, mi okoz számára nehézséget, miben és hogyan segíthetünk neki, mindenki érezheti, hogy a bajban számíthatnak egymásra. A vezető nyitottsága a felmerülő egyéni problémák megoldására tovább növeli a bizalmat, és megnyugtató hatással van a segítségkérőre. „Bajban ismerszik meg a barát” és mondhatjuk, hogy a céges kultúra is krízishelyzetben tud a leginkább levizsgázni.

A megbízható és nyugodt, a helyzetre megfelelően reagáló vállalatvezetés képének megteremtése érdekében

szükségszerű a válság folyamatos figyelemmel kísérése, a lehetséges helyzetek felvázolása, és a körülmények változásával a rugalmas alkalmazkodás.

Mindezek nyílt kommunikálása a dolgozók felé elengedhetetlen annak érdekében, hogy az egyén biztonságban érezze magát, és az aktuális információk ismeretében hozhassa meg a számára legoptimálisabb döntést. Fontos, hogy mindenki tudja, mikor milyen változások lépnek életbe a vállalat életében, milyen szabályzatok változnak, és ezek milyen hatással vannak rájuk. Van-e lehetőség például mentális vagy anyagi segítségkérésre? Kihez lehet fordulni egy aktuálisan felmerülő személyes problémával (pl. közvetlen vezető, HR szakemberek, megbízott pszichológiai, pénzügyi, jogi tanácsadással foglalkozó szolgáltatók).

Vezetőként létfontosságú, hogy ne terheljük túl a munkatársakat, lehetőség szerint strukturáljuk át a feladatokat, illetve a kevésbé fontos teendőket soroljuk a lista végére, amíg lehetőségünk lesz a hiányzó erőforrás pótlására. A munka és magánélet egyensúlya most válik a leginkább fontossá, amikor a mentális teher a ránk nehezedő környezeti nyomás miatt különösen megnövekszik, és ennek biztosításában a vezetőknek kiemelkedő szerep jut.

Mire kell felkészülnünk munkavállalóként?

Ahogy láthattuk, a különböző ágazatokat különböző módon érintheti a kialakult háborús helyzet, és emiatt az egyes szervezetek eltérően reagálhatnak. Mindez tovább fokozhatja a bizonytalanságérzetünket, miközben

munkavállalóként a legfontosabb igényünk, hogy a munkahelyünk stabil és megbízható legyen, hiszen ez a megélhetésünk forrása.

Vajon melyek azok a feszültséget vagy szorongást növelő stresszorok, (azaz olyan külső ingerek, amelyek stresszválaszt eredményeznek) amelyekre fel kell készülnünk?

1. A munkavégzéssel kapcsolatos stresszorok növekedése azoknál a szervezeteknél várható, ahol a kollégák a háborúban érintett területeken dolgoznak, hiszen az ő munkájukat most pótolni kell. Előfordulhat, hogy olyan szektorban dolgozunk, ahol a háború miatt megnövekedett kereslet okozza a munkamennyiség növekedését.

2. Feszültté válhat a munkahelyi légkör. Egyrészt az állandó gazdasági változások, másrészt a háború lehetséges fokozódásának figyelemmel követése, harmadrészt a háborús övezetben dolgozó kollégák miatt, amely azt a kockázatot hordozza, hogy veszteségek érhetik a csapatot. 

3. Nehézségek adódhatnak a munkavégzéssel is, ha bármilyen okból kifolyólag érintetté válunk a háborús konfliktusban. Lehet, hogy közel élünk a határhoz, vagy a határon túl élő rokonainkat, barátainkat fogadjuk be, amely miatt az otthoni körülményeink már nem teszik hatékonnyá a munkavégzésünket. Bárhogy is alakul, forduljunk bizalommal a vezetőinkhez, és keressünk közösen rugalmas megoldást a munkahelyünk, jövedelmünk és a testi-lelki-szellemi egészségünk megőrzése érdekében.

4. Felmerülhet olyan szervezeten kívüli stresszor is, amely rányomja bélyegét a mindennapi munkavégzésünkre. Tartunk az inflációtól, az emelkedő árfolyamoktól, a fizetésünk vásárlóerejének csökkenésétől, vagy éppen a háború fokozódásától. A bizonytalanságérzetet azzal csökkenthetjük, ha a megfelelő forrásokból informálódunk, és azok alapján feltérképezzük, hogy milyen lehetőségeink vannak, majd ennek mentén kialakítjuk a lehetséges alternatívákról való elképzelésünket.

Mindez azonban rendkívül sok feszültséggel járhat, alvászavart, és koncentrációs nehézséget eredményezhet, így végül megzavarhatja az optimális munkavégzést, csökkenheti a teljesítőképességet és a kiégés szélére sodorhat minket. Hogy megelőzzük mindezt, a legfontosabb, hogy óvjuk mentális egészségünket: pihenjünk eleget, ápoljuk kapcsolatainkat és forduljunk támogatásért, ha kimerültünk. 

Szerzők: Baumann Ibolya, Daróczi Gréta, Demeter Tünde, Szabó Kata Kincső, Vágóné Kinyó Kitti