A hidegebb évszakok beköszöntével mindannyian hajlamosabbak vagyunk idomulni az időjárási viszonyokhoz és szürkén, borongósan hozzáállni a mindennapokhoz. A napsütötte órák számának folyamatos csökkenése a hangulatunkra is rányomja a bélyegét. De tehetünk azért, hogy csak az időjárás váljon egyre sötétebbé, a gondolataink ne! Cikkünkben olyan pozitív pszichológiai intervenciókat ismertetünk, melyek segíthetnek átvészelni ezeket a napokat.
A pozitív pszichológia napjainkban egyre felkapottabb területté válik, ám még mindig nem kap elég nagy figyelmet. Ahogy a nevében is szerepel, alapvetően a pozitív dolgokra helyezi a fókuszt. Szembe megy a klasszikus pszichológiai szemléletmóddal: a betegségek és diszfunkciók helyett az erősségekre és a lehetőségekre fókuszál.
CÉLJA AZ OPTIMÁLIS EMBERI MŰKÖDÉS FELTÁRÁSA,
vagyis az egyének kivirágoztatása („flourishing”). A pozitív pszichológia küldetése azoknak a tényezőknek a megragadása, amik jobbá teszik az életet mind egyéni, mind társadalmi szinten. Fontos kiemelni, hogy bár szembe megy a betegségközpontú pszichológiával, mégsem akar versenybe szállni vele. A fő célja a kiegészítés. Hiszen a zavarok gyógyítása mellett elengedhetetlen, hogy azokra a tényezőkre is jusson figyelem, melyeket fejleszteni lehet!
LÉNYEGE A JÓ MÉG JOBBÁ TÉTELE.
Az emberi gondolkodás buktatói
Az emberek többsége hajlamos negatív fókuszban szemlélni a világot. A negatív események mélyebb nyomot hagynak a személyben, mint a pozitívak. De ez nem törvényszerűen van így. Az agy „áthuzalozásával” lehetőség nyílik megváltoztatni a korábbi gondolkodási sémákat, s a pozitív tényezőkre koncentrálni. Ezt nevezi a pszichológia kognitív átkeretezésnek.
Hogyan segíthet a pozitív pszichológia?
A pozitív pszichológiában számos olyan gyakorlat ismert, melyek a személy kivirágzását szolgálják. Egy kis odafigyeléssel és időráfordítással, ezen intervenciók (PPI) folyamatos gyakorlásával sokat lehet változtatni a gondolkodásmódon. De mindenekelőtt le kell szögezni, hogy ehhez
FONTOS A TUDATOSSÁG!
PPI lehetőségek:
- Három jó dolog: a nap végén, amikor van pár szabad perced, ülj le és gondold át, aznap milyen jó dolgok történtek veled! Írj le közülük hármat, és azt is fogalmazd meg, hogy miért történtek ezek a jó dolgok! Igyekezz mindennap összeszedni ezeket az apró pozitívumokat, és ha elég kitartóan vezeted a naplódat, idővel észreveszed, hogy a pozitív dolgok jobban meg fogják ragadni a figyelmed, mint korábban!
- Hálanapló/hálalevél: az előző gyakorlathoz hasonlóan azt is érdemes lehet mindennap összeszedned, hogy mik azok a dolgok, amik miatt hálás vagy. Ha igazán ki akarsz lépni a komfortzónádból és meglepni a környezetedet, írj hálalevelet családtagjaidnak, barátaidnak, munkatársaidnak! Ebben kifejezheted, milyen dolgokért tartozol nekik hálával. Hidd el, sokkal erőteljesebb hatása lesz annak, ha azt üzened valakinek, hogy hálás vagy neki, mint egy sima „köszönöm”-nek.
- „A legjobb te”: erősségeid feltárásában segíthet, ha visszagondolsz azokra az időkre, mikor a csúcson érezted magad. Milyen erőforrásokat használtál akkor? Milyen tulajdonságaid segítettek azokban a helyzetekben? Mindezek segítségével ráébredhetsz arra, mik azok a benned rejlő lehetőségek és erősségek, melyeket a mindennapokban is alkalmazni tudsz.
Mit nyerhetsz?
Ha rendszeresen alkalmazod és gyakorolod a korábban bemutatott intervenciókat, azokból számos előnyöd származhat:
- fokozzák a pozitív érzelmeket és fejlesztik a pozitív hozzáállást
- növelik a boldogságszintet és a kreativitást
- javítják a teljesítményt
- hozzájárulnak a pozitív kommunikáció és optimizmus fejlesztéséhez
- fokozzák a szubjektív és a pszichológiai jóllétet
Tehát, ha tudatos odafigyeléssel megeddzed agyadat, akkor egy idő után automatikussá válik a pozitív fókusz. A pozitív látásmód egy választás! A boldogság pedig elhatározás kérdése, melyek a gondolatok minőségén alapul!
Felhasznált irodalom: Seligman, M. E. & Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55, 5–14. Seligman, M. E., Steen, T. A., Park, N. & Peterson, C. (2005). Positive psychology progress: empirical validation of interventions. American psychologist, 60(5), 410-420.