„A szeretet és a hála minden negativitást felold, bármilyen formát öltsön is. Ez a két érzés képes tengereket szétválasztani, hegyeket megmozgatni, és csodákat véghezvinni.“ Vajon miként fejti ki pozitív hatását a hála gyakorlása, és milyen technikákkal fejleszthetjük magunkban ezt az érzést? Cikkünkben ezen kérdésekre keressük a válaszokat.

A hála kifejezés a latin gratia szóból ered, melynek jelentése jóság, kedvesség, adás és kapás gyönyörűsége. Ez az a pozitív érzés, amelyet az emberek a leggyakrabban tapasztalnak életük során. Ennek ellenére a pszichológia tudománya csupán az elmúlt két évtizedben kezdett el foglalkozni a hála témakörével. Emmons és McCullough (2004) szerint ennek hátterében az állhatott, hogy a 2000-ben új pszichológiai ágazattá váló pozitív pszichológia – amelynek tárgyköréhez tartozik a hála is – hirtelen lépett be a tudomány világába, és rövid idő alatt tett szert nagy népszerűségre. Emellett a vallás és spiritualitás iránti érdeklődés is egyre szélesebb rétegeket mozgatott meg ebben az időszakban.

A hála érzése és fogalma olyan komplex, hogy az elmúlt két évtized kutatásainak ellenére sem alakult ki egységes definíció.

Lehet érzés, képesség, attitűd, emellett pedig szociológiai és kulturális tényező is, de értelmezhetjük érzelmi állapotnak, illetve vonásnak is. Ennek lényege, hogy attól még, hogy valaki egy adott helyzetben átéli ezt az érzést, még nem jelenti azt, hogy rá alapjában véve jellemző is volna általában a hála érzése. Ahhoz, hogy a hála érzelmi állapotként jelenhessen meg, két tényezőnek kell érvényesülnie: érzékeljük a pozitív eseményeket, és felismerjük, hogy ennek forrása rajtunk kívül áll.

Rendkívül fontos megemlíteni a hála fogalmának interperszonális vonatkozásait is, hiszen ez az emóció átjárja a társas kapcsolatainkat. Melanie Klein (1957) szerint a hála a „jóság megbecsülése önmagunkban és másokban”, amely a személyiségfejlődés eredménye, és az érzelmi érettség meglétére utal. Más pszichológusok úgy gondolták, hogy a hála egy másokat fókuszba állító érzelem, mely irányulhat egy másik személyre vagy akár nem emberi entitásra is. A hála Emmons és Shelton (2002) szerint empátiás érzés, amelyhez mindkét fél átélése szükséges. A feladó részéről fontos, hogy felismerje a partner szükségleteit, a fogadónak pedig éreznie kell az adó jószándékát.

A hála sokféleképpen megfogalmazható, sok mindent magába foglaló érzelem

Hála a társas kapcsolatokban

A társas kapcsolatokra való hatása alapján három fő rendeltetését különíthetjük el: egy részről érzékennyé tesz, hogy felfigyeljünk a másik személy proszociális viselkedésére; ösztönöz, hogy mi magunk is proszociálisan viselkedjünk; illetve a szociális viselkedés következtében érzett hála – akár egyik, akár másik fél részéről – elősegíti a későbbi proszociális viselkedés megjelenését is.

Számos kutatás bebizonyította, hogy a hála érzése egy másik fél irányába megnöveli a viszonzásra tett szándékot és cselekedetet, a kapcsolat fenntartására buzdít, és növeli a bizalmat a számunkra ismeretlenekkel szemben is.

A hála bővíti a személy aktuális gondolat- és cselekvéskészletét, gyarapítja a tartós pszichológiai és szociális erőforrásokat, támogatja az altruista viselkedést, és erősíti a társas kötelékeket.

A hála érzésének intenzitását három fő komponens befolyásolja: elsősorban az, hogy a tett milyen mértékben kívánatos a fogadó fél számára, a szándék milyen mértékben nagyra becsült a fogadó szerint, és végül, hogy a gesztus milyen mértékben tér el attól, ami a feladó részéről elvárható lenne.

Számos vizsgálat alátámasztotta, hogy a hálának rengeteg pozitív hatása van: növeli az élettel való elégedettséget, a jóllét érzését, csökkenti a negatív érzések számát. A nagyobb szintű hála érzésénél kisebb a kockázat a depresszió, szorongás, fóbia, függőségek kialakulására.

A hála olyan pozitív érzelem, mely elősegíti a társas kapcsolatok fenntartását, megszilárdítását és bizalmat kelt egymás iránt.

Vizsgálatok rámutattak arra, hogy a hála érzése befolyással bír a társas kapcsolatok kialakulására és fennmaradására. Az eredmények szerint a másik fél iránt érzett hála kezdeményezheti a kapcsolatépítő ciklus kialakulását a feladó és a fogadó személy között. A hálaadás pedig nemcsak a kétszemélyes kapcsolatokra van nagy hatással, hanem elősegítheti a csoportok integrációját és együttműködését is.

Számos kutatás vette górcső alá a hála és párkapcsolat közötti lehetséges összefüggéseket. Algoe és munkatársai (2010) vizsgálatának eredményei bebizonyították, hogy a hála szintje képes előrejelezni a párok kapcsolatát és kapcsolattal való elégedettségüket mind a nők, mind pedig a férfiak körében. Különböző szociális formái elengedhetetlen komponensek a kapcsolatok növekedéséhez, és egy olyan tényezőnek számít, amely rávilágít az érzelem interperszonális folyamataira.

Hála szintjét növelő intervenciók

A fentebb bemutatott kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a rendszeres hálagyakorlás számos pozitívummal jár, ezért szeretnénk bemutatni néhány módszert, melyek elősegíthetik, hogy a hála érzését gyakran és mélyrehatóan élhessük át.

1. Az egyik ilyen gyakorlat, amikor tudatosan koncentrálunk a pozitív behatásokra. Ekkor globális szinten igyekszünk átgondolni, illetve leírni a pozitív eseményeket, élményeinket. A hála érzésének átélését meditatív módon is elérhetjük azáltal, hogy magunk elé képzelünk egy számunkra a hála fogalmával összekapcsolható személyt, aki felé áramlik hálánk. Ez a technika elősegíti a mindennapi életben a hála érzésének tudatosítását és mélyebb szinten való megélését.

2. A második lehetőség a „hálalátogatás”. Ennek lényege, hogy hálánkat közvetlenül jelenítjük meg egy másik személy számára. Ezt a folyamatot elősegítheti egy hálalevél írása, és annak felolvasása is az érintett személynek.

3. A harmadik gyakorlat pedig a hálalista, hálanapló vezetése, melynek keretében rendszeresen, minden este lefekvés előtt leírunk minimum három-öt olyan dolgot, amiért aznap hálásak voltunk. Ez a módszer könnyen megvalósítható, nem emészt fel sok időt, egyben érdekfeszítő és én-erősítő technika is.

Felhasznált irodalom:

Algoe, S. B. (2012). Find, Remind, and Bind: The Functions of Gratitude in Everyday Relationships. Social and Personality Psychology Compass, 6/6 (2012): 455–469, 10.1111/j.1751-9004.2012.00439.x.

Algoe, S. B., Gable, S. L. & Maisel, N. C. (2010). It’s the little things: Everyday gratitude as a booster shot for romantic relationships. Personal Relationships, 17 (2010), 217–233.

Byrne, R. (2007). The Secret – A Titok. (pp. 128.) Fordította: Cziczelszky Judit. Budapest: Édesvíz Kiadó.

Emmons, R., A., Michael, E. & McCullough, M., E. (2004). The Psychology of Gratitude. USA. Oxford University Press.

Nagy, B. M. (2013). A hála pszichológiája. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14 (2013) 2, 139—165.

Szanyi, Z. (2018). Idő és Konfliktus. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet.