Hangold egészségesre az agyad! – Védekezz zenével a demencia ellen

Egy friss tanulmány szerint az egész életen át tartó zenélés számos előnnyel járhat időskorban. A hangszeren való játék vagy épp a kórusban való éneklés ugyanis összefüggésbe hozható az idősebb felnőttek kiemelkedőbb agyi egészségével. Cikkünkben az Exeter egyetem kutatását járjuk körbe.

A PROTECT egy angliai kezdeményezés, melynek célja annak megértése, hogy az egészséges agy hogyan öregszik, és miért is alakulhat ki a demencia. Eddig több, mint 25 000 negyven év feletti személy vett részt abban az online kutatásban, amely már 10 éve zajlik. A résztvevőknek évente egyszer egy kérdőívet kell kitölteniük magukról, az életmódjukról és az egészségi állapotukról, illetve online teszteket, kognitív gyakorlatokat, agytornajátékokat kell elvégezniük az agyműködés változásainak mérésére.

A kutatók több, mint ezer ember adatait nézték át, hogy megvizsgálják többek között a hangszeren való játék vagy a kórusban való éneklés hatását az agy egészségére. A résztvevők zenei tapasztalatait, az élethosszig tartó zenélést, valamint a kognitív tesztek eredményeit vizsgálták, annak érdekében, hogy kiderítsék, vajon a muzikalitás segít-e az agy élességének megőrzésében a későbbiekben. Bár számos tanulmány foglalkozik a zene agyra gyakorolt hatásával, de a PROTECT egy speciális réteget vizsgál: az idősebb felnőttek széles csoportját kutatja és próbálja feltárni a kognitív teljesítmény és a zene közötti kapcsolatot.

Az eredmények azt mutatják, hogy

a hangszeren – de különösen a zongorán – való játék összefügg a jobb memóriával és az összetett feladatok megoldásának képességével.

Akik pedig egész életükben játszanak, azok még több előnyhöz juthatnak. A tanulmány szerint azonban nem csak a hangszerek használata, hanem az éneklés is kapcsolatba hozható a kiemelkedőbb agyi egészséggel, de ez talán a kórushoz vagy közösséghez való csatlakozás társadalmi tényezőinek is köszönhető.

A muzikalitás, a hangszeren való játék, a zenélés tehát számos védőfaktorral vértez fel minket, hatékony módszer lehet az agy rezilienciájának, rugalmasságának, gyorsaságának növelésére, a kognitív funkciók szinten tartására, fejlesztésére.

Éppen ezért a kutatók szorgalmaznák a zenei oktatás népszerűsítését célzó programokat, hiszen ez az intézkedés fontos részét képezhetné azon közegészségügyi kezdeményezéseknek, amelyek az agy egészségének megőrzését támogatják. Szintén fontos lehet az idősebb felnőttek ösztönzése, hogy a későbbi életük során is visszatérjenek a zenéhez, akár újrakezdjék a gyermekkori hangszeres tanulást vagy épp csatlakozzanak egy kórushoz.

Hiszen ahogy Kodály Zoltán zeneszerzőnk is mondta:

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

A demencia szempontjából már számottevő bizonyíték áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy például egy zenei csoporthoz való csatlakozás mennyi előnnyel járhat. Ezt a tudást érdemes volna szélesebb körökben is terjeszteni, mint az egészséges öregedéshez hozzájáruló fontos tényezőt, hiszen ezáltal csökkenthető lenne a demencia kockázata és elősegíthetővé válna az agy egészségének megőrzése.