Szeretünk olvasni és filmeket nézni. Állandó vita tárgya, hogy egy történetnek melyik a jobb verziója: a könyv vagy a film? Az biztos, hogy máshogyan hatnak ránk, ám kutatók egy csoportja ezúttal arra volt kíváncsi, hogy mi a helyzet a hangoskönyvekkel? Vajon intenzívebb az élmény, ha csak a hangot halljuk?
Szerte a világon egyre nagyobb népszerűségnek örvendek a hangoskönyvek. Praktikusak, hiszen elég hozzájuk egy fülhallgató meg egy telefon, amire letöltjük az adott hangoskönyvet, és már hallgathatjuk is valaki más narrálásában kedvenc regényeinket vagy verseinket. Habár a történet ugyanaz, mint amikor mi magunk olvassuk a könyvet, mégis máshogy hat ránk – írja a Research Digest egy cikkében. Ennek egy lehetséges oka lehet például, hogy a hangoskönyv esetében nem mi határozzuk meg a történettel való haladásunk tempóját. Sokkal kevésbé van lehetőségünk lelassítani, visszalapozni vagy ízlelgetni egy mondatot, hiszen a narrátorral kell haladnunk. Ebből fakadóan érzelmi állapotaink kontrollját is kevésbé birtokoljuk.
De mi a helyzet akkor, ha a hangoskönyvet nem a hagyományos könyvekkel, hanem filmekkel, képanyaggal vetjük össze? Vajon melyik hat ránk intenzívebben érzelmileg és kognitívan? A Research Digest által idézett friss kutatás épp ezt vizsgálta.
A történethallgatás ősi mivolta
Az emberiség legrégebbi történetei évezredekkel ezelőttig nyúlnak vissza. Az írás és az olvasás csak fokozatosan alakult ki a történelem során, így az ezt megelőző időkben a történetek elmesélésének és meghallgatásának, tehát a szóbeliségnek kifejezett szerepe volt. Majd aztán megjelent az írás és az olvasás, míg manapság már egy történet átadásának fő csatornája a mozgókép videók és filmek formájában. Ez utóbbiak sokkal több információt nyújtanak az egyszerű elbeszélésnél, ugyanakkor
kevesebb teret engednek az egyén képzeletének.
Például egy égő házat a film olyannak mutat meg nekünk, amilyennek ő szeretné ábrázolni, ugyanakkor ha ezt az égő házat egy elbeszélés alapján kell nekünk elképzelnünk, több lehetőségünk nyílik ezt az egészet úgy megjelenítenünk magunk előtt, hogy közben a saját, személyes értelmezéseinkkel és fantáziáinkkal színesítjük. Vagyis, az az égő ház sokkal inkább fog rólunk szólni és lesz a mi, „saját” égő házunk, mintha a mozivásznon vagy egy Youtube-videón keresztül láttuk volna.
Annak érdekében, hogy ezeket az eltérő hatásokat tudományos keretek közé helyezzék, kutatók egy csoportja összesen százkét nőt és férfit vont be egy olyan vizsgálatba, melyben a vizsgálati személyek különféle fiziológiai mutatóit (pl. pulzus, testhőmérséklet változás) mérték egy csuklóra erősített műszer segítségével. Mindeközben érzelmileg telített, kivágott jeleneteket hallgattak, illetve néztek meg olyan filmekből és sorozatokból, mint a Büszkeség és Balítélet, A Da Vinci-kód és a Trónok harca. A jelenetek sorrendjét és az egyes történetek prezentálási módját (kép-vagy hanganyag) variálták a résztvevők között. A bemutatást követően kérdőívek mentén igyekeztek felmérni a fiziológiai reakciókon kívül a vizsgálati személyek érzelmi bevonódását és figyelmi fókuszát is, illetve azt, hogy az adott történet mennyire volt képes magával ragadni a résztvevőket és kiszakítani őket a valóságból.
Erősebben hat ránk a hang, mint a kép
Habár a kérdőíveken az emberek úgy nyilatkoztak, hogy a videóanyag jobban lekötötte őket, az élettani reakcióik nem ezt mutatták:
a pulzus, a testhő és a bőrellenállás egyaránt magasabb volt akkor, amikor hanganyagot hallgattak.
A kutatók szerint a magasabb pulzusszám fokozott kognitív működést jelez, míg a bőrön mért emelkedett testhő és a bőrellenállás az érzelmi bevonódás magasabb szintjéről árulkodik, melyet a hanganyag hallgatása közben tapasztaltak meg a résztvevők.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatást egyelőre nem publikálták hivatalosan, hiszen még a lektorálási folyamat előtt van, és az adatokat sem dolgozták fel még teljesen (az elektrodermális eredmények például még csak hatvankét vizsgálati alany adataira támaszkodnak). Mindenesetre úgy tűnik, hogy a könyvek ideje továbbra sem járt le, legyen szó a hagyományos vagy az audio változatáról.
Az eredeti cikkben hivatkozott szakirodalom itt található.
