Határtalan pszichológia – szakemberválasztás külföldön élőként

Ha külföldön élő magyarként szeretnénk pszichológiai tanácsadásban részt venni, a következő szempontok biztosan felmerülnek bennünk a szakemberválasztás során: anyanyelven vagy idegennyelven, személyesen vagy online? Legszerencsésebb esetben találunk számunkra ideális magyar anyanyelvű pszichológust a lakóhelyünkhöz közel, akinek van szabad kapacitása és személyesen is fogad klienseket, ez a lehetőség azonban nem mindig adott. Hogyan érdemes külföldön élőként pszichológust választanunk? Hatékony lehet az online tanácsadás is? Számít, hogy a terápia idegen nyelven vagy az anyanyelvünkön zajlik? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A pszichológiai problémák nincsenek tekintettel az országhatárokra, sőt az otthonától, családjától távol élők fokozottan veszélyeztetett helyzetben lehetnek, ha a támogató szociális hálójuk is távolra került tőlük a költözés következtében. Az új közeg próbára teheti alkalmazkodókészségünket és nagyobb az izoláció, az elmagányosodás kockázata is, amikor egy új kulturális környezetbe igyekszünk beilleszkedni. Gyakran nagy reményekkel, vágyakkal és tervekkel indulunk útnak, és csalódást élhetünk meg, ha ezek megvalósítása nem úgy vagy olyan ütemben zajlik, mint elképzeltük. Nehézséget okozhat a számos egyszerre zajló változáshoz való alkalmazkodás, és

időnként azt érezhetjük, hogy a kihívások meghaladják erőforrásainkat vagy képességeinket, ez pedig növelheti a szorongásszintünket, ezáltal immunrendszerünk is megterhelődhet.

De természetesen akkor is érezhetjük szükségét a pszichológiai segítségkérésnek, amikor már hosszú ideje tartózkodunk életvitelszerűen külföldön, már kényelmesen berendeztük az új életünket, velünk van a családunk, mellettünk állnak a barátaink, a problémánk lehet teljesen független a külhoni élet körülményétől. A pszichológuskeresés során mindkét esetben hasonló szempontok merülhetnek fel.

Anyanyelven vagy idegen nyelven?

Amikor folyékonyan beszéljük az adott ország nyelvét, vagy van közös közvetítőnyelvünk a terapeutával, például az angol, akkor felmerülhet bennünk a kérdés: milyen nyelven keressünk tanácsadási lehetőséget? A nulladik szempont a nyelvtudás stabilitása mindkét fél részéről. Az idegen nyelvű terápiához magabiztos, ha nem is feltétlenül felsőfokú tudás, de a középszintnél valamivel magasabb nyelvismeret szükséges. Ez feltétele annak, hogy rendelkezzünk a megfelelő szókinccsel érzéseink, gondolataink árnyalt kifejezéséhez. Fontos, hogy a pszichológiai folyamatot ne zavarja meg a nyelvtudásunk miatti szorongás, vagy a kifejezések, nyelvtani szerkezetek keresgetése. Ha nyelvtudásbeli eltérés van jelen, szerencsésebb, ha a terapeuta a gyakorlottabb az adott nyelv használatában, hiszen így kérdéseivel segíthet a megfelelő szavak megtalálásában. Ellenkező esetben nagyon kényelmetlen helyzet adódhat, amikor azzal kell szembesülnünk, hogy a pszichológus nem érti vagy félreért minket a nyelvi korlátok miatt. A másik oldalról közelítve, bármilyen gyakorlott idegen nyelvhasználók is vagyunk,

érzéseinket, legmélyebb lelki tartalmainkat, korai emlékeinket sokszor az anyanyelvünkön tudjuk a legpontosabban, igazán őszintén kifejezni.

A nyelv mint közös emlékezetünk

Anyanyelvünk az a nyelv, amelyet gyermekkorunkban, rendszerint elsőként, a szüleinktől sajátítunk el. Az ember általában legjobban az anyanyelvén beszél, ebben a legbővebb a szókincse, a legbiztosabb a nyelvtani tudása. De további funkciót is betölt, anyanyelvünk egy nemzethez, közösséghez való tartozásunk kommunikációs alapja is,

a nyelv a kultúránk talán legfontosabb hordozója.

Az emberi faj egyik fontos sajátossága és egyben evolúciós előnye más fajokkal szemben, hogy az egyéni tanulás eredményét képesek vagyunk igen hatékonyan átadni más egyéneknek. Az újabb generációknak nem kell „mindig mindent elölről kezdeniük”. Ebben a generációk közti tudásátadásban kulcsszerepet játszik a nyelv. Nemcsak a kultúra átadásában segít, hanem a kultúra megőrzésének, a kulturális emlékezetnek is különösen fontos eszköze, egy-egy nép közös történetének őrzője.

Anyanyelvünk előhuzalozza elménket?

Egy érdekes felvetés, a Sapir-Whorf-hipotézis vagy más néven a nyelvi relativizmus szerint az anyanyelv nem csupán a gondolataink formába öntésére és közlésére szolgáló eszköz, hanem alapvető hatással van gondolataink alakulására is. Az elmélet szerint más-más anyanyelvűek különbözőképpen szemlélik a világot. Mást vesznek észre, emelnek ki, másképpen elemzik a jelenségeket, másképpen érvelnek. A hipotézis értelmében tehát

a nyelv meghatározza és befolyásolja a használójának a világképét.

A nyelv hatással van arra, miképp észleljük a világot, azaz nyelvünk kategóriái keretet adnak ahhoz, hogyan érzékeljük a minket körülvevő környezet jelenségeit. A tézist ma már fenntartásokkal kezelik a kutatók, de finomabb formája, mely szerint az, hogy a különböző nyelvek, különböző kategóriákba rendezik a valóságot, befolyásolja a viselkedésünket, jelenleg is aktívan vizsgált terület. Az elmélet ellenőrzését nehezíti, hogy az eltérő anyanyelvű emberek szükségszerűen más-más kulturális környezetben nőnek föl, ezért nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy a gondolkodásbeli különbségekért pusztán a nyelvek eltérő sajátosságai, vagy inkább bizonyos összetett kulturális hatások a felelősek. Az viszont mindenképpen érdeme Edward Shapir és Benjamin Whorf amerikai nyelvészeknek, hogy hipotézisükkel felhívták a figyelmet a nyelv és a kultúra szoros kölcsönhatására.

Szavainkban a lelkünk

A nyelvi-kulturális különbségek legnyilvánvalóbban a szókincsben mutatkoznak meg. Burmában a rizs húsz fajtájára mind külön szót használnak, az afrikai maszáj nyelvben tizenhét szó is létezik a tehén megnevezésére, az eszkimóknál pedig a hó és a bálnák különböző fajtáinak jelölése gazdagabb az többi nyelvnél. Az eltérő anyanyelvű emberek általában más-más kulturális környezetben nevelkednek, ezért nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy

a gondolkodásbeli különbségekért pusztán a nyelvek eltérő sajátosságai, vagy inkább bizonyos összetett kulturális hatások a felelősek.

Ervin és Tripp egy vizsgálatukban japán-angol kétnyelvű nőkkel vettek fel interjúkat két különböző időpontban először japán, majd angol nyelven ugyanazokat a kérdéseket feltéve. A résztvevőknek mondatokat kellett befejezniük, melyek során gyakran eltérő válaszok születtek a különböző nyelveken. Például a következő mondat esetében: „Ha a vágyaim nem egyeznek a családoméval…”, a következő kiegészítések születtek: japánul: szomorú leszek, angolul: követem a vágyaimat. Vagy egy másik példában „Az igaz barátoknak ... kell lenniük. A japán nyelvű válaszban a segítőkésznek, angolul pedig az őszintének szavak kerültek a pontozott rész helyére. 

A nyelv nem zárja az embereket egy áthatolhatatlan falú megismerési univerzumba, mégis jelentősége lehet, anyanyelvünknek abban, hogy átvitt értelemben is „közös nyelvet” beszélünk-e. Ez pedig egy terápiás folyamatban, ahol elsősorban a nyelv eszközével dolgozunk, kiemelt jelentőséggel bír. Fontos, hogy a kliens azt érezhesse, a pszichológus rendelkezik a szükséges kulturális háttértudással, ahhoz hogy megérthesse és átérezhesse a hozott nehézséget.

Online is működik?

Az utóbbi években egyre inkább elterjedtté válnak az online térben zajló terápiák. Ez lehet kényelmi szempont, személyes döntés, vagy külső körülmények is hozhatják, mint a külföldi tartózkodás vagy akár jelen járványhelyzet. Az online tanácsadás hatékonyságának igazolására számos biztató eredményekkel szolgáló kutatás született. Sőt, bizonyos problémák esetén, például közepes súlyosságú depressziónál

egyes vizsgálatokban hatékonyabbnak is bizonyult, mint a személyes ülések, a nehézség jellegéből is adódóan.

Az egyik ilyen kutatásban a videóhívások mellett e-mailes konzultációkat is folytatott a kliens és a terapeuta, ennek jelentőségét emelték ki a vizsgálati személyek. Arról számoltak be, hogy sokat segített számukra, hogy az e-mailekben vissza tudták olvasni az ülések lenyomatát.

Hatékonysága tehát igazolható, de természetesen vannak hátrányai melyekkel számolnunk kell, érdemes lehet ezekre előre felkészíteni magunkat. Az online térben a kommunikációs források egy része elveszik. Nem látjuk egymás testbeszédét, gesztusait, ha nem elég jó minőségű a kamera a mimika észlelése is nehezebb lehet, nehéz tartani a szemkontaktust. Számolnunk kell az esetleges technikai kihívásokkal, magunknak kell biztosítani a zavartalan környezetet, és a pszichológus terápiás eszközei is korlátozottabban alkalmazhatóak. A nonverbális és pszichodramatikus eszközök háttérbe szorulhatnak, a szóbeliség kerülhet túlsúlyba. De ezek mind-mind áthidalható körülmények.

A mérleg másik nyelvén, egyik előnye lehet az anyagi vonzata, sok esetben könnyebben megengedhetjük magunknak, hogy egy hazai szakemberhez járjunk online. Illetve akkor is előnyös lehet az online forma, ha munkánkból vagy életmódunkból adódóan sokat utazunk, így akár biztos pontot, stabilitást is szolgáltathat a sok változó körülmény között. További pozitív hozadéka az online tanácsadásnak, hogy kitágítja a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Nem kell a pszichológuskeresés során a lakóhelyünkhöz közel praktizáló szakemberek körére szorítkoznunk, hanem szabadabban válogathatunk a számunkra szimpatikus módszerekkel dolgozó pszichológusok között.

Az online terápia kiváló lehetőség, hogy a világ bármely pontján szakszerű és hatékony segítséget kaphassunk anyanyelvünkön, ha lelki nehézségekkel találjuk szemben magunkat. Pszichológiai Tanácsadó Központunkban az online tanácsadás is elérhető bárki számára, így ha külföldön, vidéken élsz, vagy a mostani helyzetben nem szívesen mozdulsz ki, próbáld ki ezt a lehetőséget. A legideálisabb esetben pedig a hazalátogatások során személyes ülések beiktatásával, még inkább személyessé és eredményessé tehető a folyamat a jövőben.