Szilveszter estéjét gyakran éri az kritika, hogy a kötelező bulizás erőltetetté teszi. Így sokan inkább elmenekülnek a forgatagból, egy csendes, vidéki helyen fogadva az újévet. Igazából mindegy is, egy fergeteges partin vagy az otthon nyugalmában töltjük az év utolsó és első napját. Az mégis tagadhatatlan, van ilyenkor valami furcsa, izgalmas várakozás, vibrálás a levegőben. Miből fakad ez az ünnepi felfokozottság, miért olyan fontos évről évre átélnünk? Heller Csilla krízistanácsadó szakpszichológus írásából kiderül.
Az ünnep szertartása ősi igényünk
Noha ma már egyre kevesebb hangsúlyt kapnak az ünnepek rohanó életünkben, régen az emberek alapvető biztonságérzetét az időről-időre beköszöntő rítusok, szertartások jelentették. Ilyenkor összegyűlt a közösség, az elődöktől megtanult módon és forgatókönyvvel hajtották végre az adott ünnephez tartozó szokásokat. A természetközelibb népeknél máig megfigyelhető, milyen fontos szerepet töltenek be ezek a közösségi, spirituális élmények, szinte minden életeseményhez, természeti történéshez kapcsolódik valamilyen szertartás. Ezek a rítusok az életünk feletti kontroll érzetét igyekeztek biztosítani, így a világ kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak tűnt, az ünnep pedig egyfajta mérföldkő szerepét is betöltötte.
A mai kor emberének életéből kikopni látszanak a régiek számára oly fontos szertartások, pedig az élettörténések közös átélése, átbeszélése, megünneplése vagy megsiratása, a társak támogató jelenléte, a rítusok megnyugtató következetessége
a mai napig természetes igényünk.
Az olyan rendszeresen visszatérő ünnepek, mint a születésnap, névnap, a hagyományokhoz kapcsolódó ünnepek, a vallási ünnepek, évfordulók, beavatások vagy búcsúztatások mind-mind keretet, ritmust, biztonságot, kontrollérzetet hoznak életünkbe. Ezáltal szervesen hozzájárulnak testi-lelki jól-létünkhöz és egészségünkhöz. Érdemes tehát tudatosan megteremteni, megélni egyéni, valamint közösségi ünnepeinket is.
Az újrakezdés reménysége, a tiszta lap felszabadító ereje
Életünkben a minket körülvevő jelenségeknek a természet törvényei alapján kezdete, valamint vége van, így
a ciklikusság ősi kapaszkodót jelent számunkra.
Az évszakok váltakozása, a holdciklus, a hét napjainak ismétlődése, de akár a kilégzés-belégzés ritmusa is a természetes körforgást jelképezi. Minden állandó, saját üteme szerinti mozgásban van világunkban. Ha valaminek vége van, az egyben egy új kezdetét is jelenti.
Egyik alapvető motívumunk a lezártság iránti igény. Gondoljunk csak egy teljesítetlen feladat, félig kész szakdolgozat, a halogatás, vagy az elkezdett lakásfelújítás okozta stresszre. A lezáratlan konfliktusok, a funkcionálisan véget ért kapcsolatok végtelenségig húzása, vagy ha egy hozzánk közel álló személy nem ad hírt magáról: ezek mind-mind lezáratlan helyzetek, melyek nagyon erős frusztrációval bírnak.
Bár az újév ezekre a problémákra nem nyújt megoldást, mégis valamilyen módon kielégíti a lezártság iránti igényünket. Lehetőséget ad arra, hogy átgondolva, integrálva az előző év tapasztalatait, tanulságait, a következő évben máshogyan, jobban, tapasztaltabban vágjunk neki a kihívásoknak. Az új évszámmal együtt mintha mi is tiszta lapot kapnánk, mintha levethetnénk az előző évhez hozzánőtt érzéseket, maszkokat, szerepeket. Reményt érzünk az újra, a másra.
Ez egyfajta megtisztulás,
mely az ősi természetközeli népek rítusaiban a mai napig megfigyelhető, például a sámán szertartások vagy az izzasztókunyhó esetében.
Nem véletlen: ez a két nap hiedelmekkel, babonákkal átszőtt. Kiemelkedik az év többi napja közül. Szilveszter éjjelén nagy zajt csapunk, hogy elűzzük a rosszat, ezáltal megtisztuljunk, az év első napján pedig kellemes dolgokat teszünk, pihenünk, lencsét eszünk, mert a hagyomány szerint ez kihat az előttünk álló évre. Akár tudatosul, akár nem,
jó érezni ezt az ösztönös kontrollt.
Megnyugvás a hátunk mögött hagyni, elengedni a régit, kitárni bizakodó szívünk az újnak.
Éjféli fogadalmak helyett átgondolás, tervezés
Az éjféli, könnyen elillanó fogadalmak helyett szánjunk időt arra, hogy átgondoljuk az előző évünk eseményeit, döntéseinket, sikereinket, kudarcainkat. Éljük meg a hálát azért, amiért érdemes, tudjunk elengedni, megbocsájtani annak, ami már terhes. Az új esztendőre jelöljünk ki konkrét, megvalósítható célokat, írjunk tervet, készítsünk bakancslistát. Ezekhez számos izgalmasan szerkesztett évrendező füzetet lehet letölteni az internetről. Bátran használjuk őket, hogy az újabb esztendő végén elégedetten nyugtázhassuk sikereinket, tudatosíthassuk örömteli fejlődésünket.
A szerző Heller Csilla, krízistanácsadó szakpszichológus, relaxációs terapeuta, család-és párterapeuta-jelölt, a Lisznyai Pszicho-Műhely tagja.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://youtu.be/z-htXgkYeeE
