Heló, új én! – Megváltoztatható-e a személyiségünk?

A minden év elején hódító új év, új én üzenete első pillantásra nagyon pozitívnak tűnik, mert azt sugallja, hogy lehetőségünk van a teljes megújulásra. Azonban sokszor előfordul, hogy ezek a fogadalmak már a megfogalmazáskor kudarcba fulladnak. Min múlik a változás sikeressége? A személyiségünk állandó vagy valóban képesek vagyunk időről-időre egy új élet és egy új én kialakítására?

James Springer és James Lewis egypetéjű ikrek, de a születésük után nem sokkal elválasztották őket és közel negyven év múlva találkoztak újra először. Ebben a négy évtizedben mindketten egy Linda nevű nőt vettek el, majd elváltak, újra megnősültek, és mindkettőjük új feleségét Bettynek hívják. Hasonló az érdeklődési körük és nagyon hasonló eredményeket értek el a különböző személyiségteszteken.

Ebből a különös történetből arra lehet következtetni, hogy a személyiségünk a génjeinkbe van kódolva és lehetetlen megváltoztatni. A legtöbb kutatási eredmény szerint azonban a helyzet közel sem ennyire determinált.

A személyiség nagy része sokkal inkább rugalmas és dinamikus, amely a különböző életesemények és tapasztalatok alapján képes a változásra.

Az imént említett ikertörténet nem egyedülálló a világon, számos ehhez hasonlót hallhatunk vagy olvashatunk. Emellett pedig a tudomány számára is fontosak az ikervizsgálatok, amelyek gyakran kiemelik a sajátos preferenciákat és szokásokat, valamint a személyiség és temperamentum tág határait. Azonban érdemes ebben a széles tartományban kicsit közelebbről is megvizsgálni a személyiség időbeli változását és különböző szintjeit, hiszen vitathatatlanul a legfontosabb része annak, akik vagyunk.

Mik szerepelnek ebben a tartományban? Talán az első és legfontosabb tényezők a cselekvések és a tapasztalatok. Tetteink nagy része, hogy mit, miért és hogyan csinálunk, a személyiségünktől függ. Ide sorolhatók a célok, az elért eredmények, a személyes törekvések és a megküzdési stratégiák.

A különböző hiedelemrendszerek képesek formálni a környezetre adott reakciókat és szervezni az emberek céljait, törekvéseit, így hoznak létre egyénre jellemző, konzisztens cselekvési mintázatokat. Már a személyiség korai elméletalkotói is ezekben a különböző élethelyzetekben tapasztalható következetes mintázatokban látták az állandóságot.

Sokkal inkább a következetesség a kulcs, mintsem a statikus állandóság.

Ha tehát a preferenciák, szokások vagy a személyiségjegyek széles skálája helyett a hiedelemrendszerekre összepontosítunk, akkor akár már olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy milyen faktorok segítenek bennünket abban, hogy jól működjünk – növekedjünk, tanuljunk, kapcsolatokat tartsunk fenn, karriercélokat érjünk el.

Ez azért lehetséges, mert a hiedelmek általában pontosan definiálhatók, könnyen mérhetők és különböző intervenciókkal a hatásuk közvetlenül feltérképezhető. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az egyes vélekedések könnyen és szükségszerűen meg is változtathatók, de segítenek abban, hogy hol érdemes elkezdeni.

Egy élethosszig tartó folyamat

Az emberek többsége maga is beszámol arról, hogy az évek során személyiségük kisebb-nagyobb mértékben megváltozott. Tipikusak például azok a szülő-gyerek beszélgetések, ahol szó esik arról, hogy milyen volt a szülő a gyerekkorának megfelelő életszakaszban. A fiatal felnőttkorban aztán már megjelenik a fokozott önbizalom, önkontroll, valamint az érzelmi stabilitás, ami öt-tíz éve nem volt ilyen mértékig jellemző az egyénre. Sőt, a későbbi életkorokban is megmutatkoznak olyan viselkedésbeli változások, melyek azt bizonyítják, hogy

a személyiség életünk egésze alatt formálódik.

Az pedig, hogy a személyek másképp éreznek, gondolkodnak és reagálnak a környezetre, azt bizonyítja, hogy egyedi fejlődési minták alakulnak ki, amelyek az adott egyén adott életszakaszához fognak kapcsolódni, majd beépülni. Néhányan olyan nagy életesemény hatását emelik ki, mint a házasság, munkanélküliség vagy a szülővé válás, hiszen ezek bekövetkezése módosíthatja, átirányíthatja és akár meg is szakíthatja az addigi életpályát, illetve a személyek érzéseit, gondolatait és viselkedését is megváltoztathatják, ezáltal hatásuk maradandó.

Ugyanakkor jogosan vetődhet fel néhány kérdés. Az egyes életesemények alapjaiban képesek megváltoztatni a személyiséget, vagy annak csak egyes aspektusaira hatnak? A különböző történések különböző hatással bírnak a személyiségre? Mely életesemény lehet ránk a legnagyobb hatással?

Az emberek életében bekövetkező események az egyén jelenlegi állapotát változtatják meg. Nem szükséges azonban minden állapotváltozásnak minden személyiségvonásra hatással lennie. Valójában a történések pontos hatásai attól függenek, hogy miként változtatják meg a személy érzéseit, gondolatait és viselkedését, illetve hogy milyen egyezés van a megváltozott vélekedések és viselkedésformák, valamint az érintett személyiség sajátosságai között.

Tehát az életesemények eltérő módon, de nem közvetlenül hatnak a személyiségünkre.

Arra a kérdésre, hogy mely életesemény van a legnagyobb hatással, megint csak egy általános válasz adható. Nem jelenthetjük ki teljes magabiztossággal, hogy az első szerelem nagyobb hatással bír, mint egy sikeres vizsga letétele, hiszen ez a két esemény két különböző életterületen fontos. Az azonban elmondható, hogy a legnagyobb valószínűséggel azok a történések vezetnek tartós személyiségváltozáshoz, amelyek egyértelműen viselkedésbeli, kognitív és érzelmi változásokkal járnak.

De elég csak akarni a változást?

Mesékben, filmekben gyakran látunk olyan jellemfejlődéseket, amikor a gonosz jó útra tér, a mogorva, magányos ember a történet végére teljes, aktív életet él és szeretetteljes kapcsolatokkal rendelkezik. A szereplőknek ezen vágyai nem is állnak olyan messze a valóságtól. Az emberek többsége szeretné a személyiségének legalább néhány aspektusát megváltoztatni. A többség sokkal nyitottabb, lelkiismeretesebb szeretne lenni, önsegítő könyveket olvas, hogy érzelmileg stabilabb és produktívabb legyen.

Arról már volt szó, hogy a személyiség számos különféle ok miatt változhat. De az emberek saját akaratukból is képesek ezt formálni csak azért, mert erre vágynak?

A tapasztalatok és társadalmi szerepek akkor tudják lehetővé tenni a tartós viselkedésváltozást, ha a gondolatokkal, az érzésekkel és a viselkedéssel konzisztensek, ezáltal elősegítik az új identitás elfogadását. De így működnek a különböző intervenciók is – a terápiától kezdve a kisebb viselkedésváltozásokig, mint a napi keresztvények kitöltése –, melyek az átalakuláshoz társulnak. Ebből az elgondolásból kiindulva elképzelhető, hogy vannak olyan intraperszonális, vagyis személyen belüli tényezők, amelyek segíthetik a tartós személyiségváltozás bekövetkezését.

A személyek ideális és vágyott énje viszonylag nagy figyelmet kap, főleg ha ez összehasonlításra kerül a valósággal. A pszichológia számára azonban az is fontos kérdés, hogy az egyének hogyan szeretnék elérni ezt a változást. Ennek megválaszolásához fontos tisztázni azt, hogy a felsorolt célok egyelőre töprengések, amelyekkel kapcsolatban a személy inkább közömbös, vagy valóban vágyott változások, amelyek elérésére motivált. Fontos hangsúlyozni, hogy a töprengés minden változási folyamat első fontos lépése, amikor már sikerült vágyakat megfogalmazni, de

a motiváció felkeltése, a bevonódás és a változásra való fókuszálás gondos tervezést igényel.

Amennyiben azonban az illető már motivált a fejlődésre – legyen az érzelmi, vagy a gondolkodásban, esetleg a viselkedésben megjelenő változás –, célzottan kidolgozhat és kipróbálhat olyan stratégiákat, amelyek segíthetik ezt a folyamatot. Az pedig, hogy ezek a kísérletek sikeresek lesznek-e, és a személyek kézben tudják-e tartani az életük feletti irányítást, sok egyéb tényező mellett egyszerre múlik a „régi és új" énjükön is.

Azokban az esetekben, ha úgy érzed elakadtál az életedben, vagy már tudod, mire vágysz, de nem tudod, hogyan érd el a céljaidat, sokat segíthet egy objektív szemlélő bevonása ebbe a folyamatba. Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj bátran Pszichológiai Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretén belül segítenek a problémák gyökerének megtalálásában.