A bűnügyi sorozatokban vagy akár a hírekben is hallhatunk esetekről, amikor egy édesanya bántotta, esetleg megölte gyermekét. Fel sem foghatjuk, hogyan képes valaki erre. Ám léteznek olyan különös esetek, amikor szülők egészen elképesztő dolgokat tesznek gyerekeikkel. Cikkünkben a Münchausen by proxy szindrómáról lesz szó.
A Münchausen szindrómára leginkább az jellemző, hogy az érintettek hazudnak egy betegség tüneteiről. Főként olyan esetekről hallhatunk, amikor egy anya gyermekével folyamatosan orvoshoz jár és bizonygatja, hogy gyermeke valamilyen betegségben szenved. Ezt kivetített Münchausen szindrómának (Münchausen by proxy) nevezzük. Azonban léteznek olyan esetek is, amikor az illető önmagáról hiteti el, hogy beteg.
A feltételezett betegséget legtöbbször orvosilag nem lehet alátámasztani.
Gyakran odáig is elmennek a Münchausen szindrómás anyák, hogy teszteredményeket hamisítanak meg (például vért cseppentenek a vizeletbe) vagy tüneteket idéznek elő gyermeküknél. Gyakorlatilag bármilyen betegség tünetei meghamisíthatók. Vegyük az epilepszia esetét. Az anya vagy csak beszámol a rohamokról, vagy megmérgezi gyermekét, például alimemazine-nal, annak érdekében, hogy a rohamokat valóban előidézze.
Mindezzel célja, hogy meggyőzze az orvosokat arról, hogy a kezelés szükséges, ezzel közvetetten pedig szimpátiát és figyelmet vívjon ki saját magának. A kegyetlen cselekedet mögött gyakran az áll, hogy ezen személyek úgy vélik, ha mások látják önfeláldozó gondoskodásukat, az elismerést és odafigyelést vált ki belőlük.
A kivetített Münchausen szindróma irodalmát áttekintve láthatjuk, hogy gyakran a más személyre átvitt fakticiózus zavar szinonimájaként használatos. Olvashatunk többek között kivetített bulimiáról és anorexiáról, mely esetekben az anyák presszionálják gyermeküket, hogy kövessék normálistól eltérő étkezési szokásaikat. A kivetített hipochondria önmagában nem jár együtt az orvos megtévesztésével, míg a patológiás szorongás attól, hogy a gyermek valamilyen betegségben szenved, prediszponálhatja az anyát a kóros viselkedésre.
Kik és miért teszik?
Egy tanulmány szerint az Asperger szindrómás szülők hajlamosak ritka betegségek után kutatni a gyermeküknél. Ugyanakkor sok esetben nem találnak pszichiátriai zavart a kegyetlenség elkövetőinél.
A koholt tünetek hátterében meghúzódó tényező lehet financiális nyerészkedés is.
A Münchausen szindróma diagnosztizálása nem egyszerű, általában lassan derül fény a problémára. Léteznek tesztek, melyek a zavar szűrésére alkalmasak, ugyanakkor ezek csak a feltételezett abúzus megerősítését teszik lehetővé. Kevés kutatás áll rendelkezésre, melyek az elkövetőket jellemeznék, azonban ezek arra mutatnak rá, hogy általában huszonöt és harmincegy év közötti anyákról van szó, akik házasságban élnek.
Közülük sokan szexuálisan vagy fizikailag bántalmazottak (21,7-79 százalék), személyiségzavar (8,6-75 százalék), hangulatzavar (5,3-50 százalék), szomatoform zavar (52-72 százalék) diagnosztizálható náluk, továbbá az önmagára irányuló fakticiózus zavar (9,3-64 százalék) is gyakori köztük. A szindrómát az abúzus egy ritka formájának tartják, noha prevalenciáját bizonytalanság övezi. Az általános gyerekorvosok által regisztrált esetek szerint előfordulási gyakoriságuk 0,002 százalék és 0,27 százalék közé tehető. Míg a speciális területeken dolgozóknál ez az arány megemelkedik 1-13 százalékra. Különösen olyan betegségekre kell itt gondolni, melyeket nehezebb objektív vizsgálatok során kizárni, mint például az asztma vagy az allergia.
Ritka, de fontos tudni róla
Láthatjuk, hogy egy viszonylag ritka jelenségről van szó, mégis létezik a bűnügyi műsorokban vissza-visszatérő Münchausen szindróma. Megtestesülése változatos, az illető vagy saját maga vagy egy hozzá közelálló számára (Münchausen by proxy) fabrikál tüneteket. Kialakulásának számos oka lehet, az anyagi nehézségektől kezdve egészen a mentális zavarokig. Habár nem kell mindig halálos következményekkel számolni egy-egy ilyen eset kapcsán, nem ritka, hogy az érintett gyermek egy életre szóló sérülést szenved vagy mentálisan, vagy fizikálisan is.
Felhasznált szakirodalom:
Yates, G., & Bass, C. (2017). The perpetrators of medical child abuse (Munchausen Syndrome by Proxy) – A systematic review of 796 cases. Child abuse & neglect, 72, 45-53.