Napjainkban egyre több kutatás támasztja alá, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek nem csupán boldogabbak és egészségesebbek, de a munkájukban is sikeresebbek, mint társaik. Mit értünk pontosan érzelmi intelligencia alatt? Hogyan befolyásolja szakmai előmenetelünket? Fejleszthető-e, és ha igen, miként? Cikkünkből kiderül.

A kilencvenes években Peter Salovey és John Mayer úgy írták le az érzelmi intelligenciát, mint azt a képességet, mely segít objektíven felismerni és kezelni magunk és mások érzelmi állapotait. Ez a fajta intelligencia vagy más néven EQ, olyan tulajdonságokhoz köthető, mint az öntudatosság, az önszabályozás, az empátia és a hatékony kapcsolatkezelés. Pár évvel később David Goleman népszerűsítette és emelte be a fogalmat a szervezetpszichológiába. Ő az emocionális intelligenciát meghatározó tényezők között említette a belső motivációt is. Ez utóbbit, valamint az öntudatosságot és önszabályozást a személyes kompetenciákhoz sorolta, melyek segítségével könnyebben boldogulunk saját érzelmeinkkel és előnyünkre fordíthatjuk azokat. Az empátia és a hatékony kapcsolatkezelés a szociális kompetenciákhoz tartoznak, melyek egyfajta külső intelligenciát tükröznek, amely által felismerjük és kezelni tudjuk mások érzéseit, alkalmazkodni tudunk hozzájuk, ezáltal pedig jobb kapcsolatot alakíthatunk ki velük.

Hogyan segíti a karrieremet, ha magas az érzelmi intelligenciám?

A hagyományos értelemben vett intelligencia, vagyis az IQ a siker szükséges, de nem elegendő feltétele. Egy 2003-as kutatás szerint az EQ biztosabban előrejelzi a szakmai sikert, mint az IQ. Miért? Míg az utóbbi segítségünkre lehet állást találni, bekerülni egy szervezetbe, előléptetés esetében az érzelmi intelligencia válik meghatározóvá. Ahhoz, hogy valaki megkapjon egy kinevezést, előbb el kell érnie egy adott célt, melyet a vállalat meghatározott számára. Azok az alkalmazottak, akik jól tudnak kooperálni és népszerűek kollégáik köreiben, több támogatást is kapnak a környezetüktől, melyek által könnyebben veszik az akadályokat.

Az interperszonális készségek a vezetők esetében amiatt válnak leginkább fontossá, mert ők azok, akik a képviselik a szervezetet, ők állnak kapcsolatban a legtöbb emberrel a vállalaton belül és azon kívül is. Azok a vezetők, akik magas EQ-val rendelkeznek, könnyebben tudják kommunikálni a céljaikkal kapcsolatos elképzeléseiket, jobban tudják motiválni saját magukat és a csapatukat, illetve képesek ezáltal növelni alkalmazottaik elkötelezettségét is. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek kevésbé stresszesek, jobb az egészségük, valamint boldogabbak is, ezáltal a munkájukra is jobban tudnak koncentrálni, így a teljesítményük is kiemelkedik.

Dalip Singh pszichológus professzor szerint

különböző szakmákhoz különböző érzelmi intelligencia szintek szükségesek.

Így például a művészeknek, reklámszakembereknek, szociális munkásoknak kiemelkedően magas EQ-ra van szükségük, míg a jogászoknak, üzletembereknek, oktatóknak a magas besorolás is elegendő. Átlagos érzelmi intelligencia szintet követel meg az informatika, a pénzügy valamint a mérnöki területek. Ahogyan a példákból is látszik, főként azokban a szakmákban szükséges a magas EQ, ahol napi szinten emberekkel kell foglalkozni, vagy ahol informális csoportokban kell dolgozni. Itt fontos hozzátennünk azt is: nincs olyan, hogy az átlagos vagy a magas érték jó vagy rossz. Noha vannak olyan szakmák, melyek átlagos EQ-t igényelnek, ezt semmiképp sem szabad úgy értelmeznünk, hogy ezek esetében nem fontos a magas érzelmi intelligencia. Ebben az esetben is fontos főleg azok számára, akik az adott területen magasabb pozícióba szeretnének kerülni a teljesítményük által.

A magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek néhány ismérve

Képesek különválasztani a gondolataikat az érzéseiktől, valamint utóbbiakat igyekeznek minél pontosabban azonosítani is. A negatív érzelmeiket pozitív irányba tudják alakítani.

Tiszteletben tartják mások érzéseit, ritkábban ítélkeznek vagy kritizálnak másokat. Kerülik azokat a személyeket, akik velük szemben nem így viselkednek.

Felvállalják érzelmeiket, valamint a döntési hozataloknál sem zárják ki az azokon alapuló benyomásaikat.

Az érzelmi intelligenciánk fejleszthető!

Míg az IQ felnőttkorunkra nem mutat jelentős változást, az EQ fejleszthető, sőt, életkorunk előrehaladtával egyre nő. Ha eleinte tudatosan odafigyelünk néhány dologra, azok beépülnek szokásaink közé, így hatékonyabbak lehetünk mind a szociális kapcsolatainkban, mind saját érzelmeink kezelésében.

Mit tehetek ennek érdekében?

Próbáld megfogalmazni az érzelmeidet! Bár könnyű feladatnak hangzik, bizonyos esetekben nehézségekbe ütközhetünk ennek kapcsán. Ilyenkor szánjunk időt arra, hogy beazonosítsuk mit is érzünk pontosan!

Csökkentsd a negatív érzelmeidet! Az EQ egyik legfontosabb része, hogy képesek legyünk hatékonyan kezelni a negatív érzelmeinket, így azok nem terhelnek le bennünket, nem homályosítják el ítélőképességünket.

Kezeld a stresszt! Nagy nyomás alatt fontos, hogy képesek legyünk megőrizni a nyugalmunkat. Ha hirtelen ideges leszünk, menjünk ki a friss levegőre, valamint lehetőleg kerüljük a koffeint. Ha hosszabb távon is nagyobb stresszt élünk meg, intenzív testmozgással segíthetünk kiadni a feszültséget magunkból.

Légy asszertív, és próbáld meg kifejezni még a komplikált érzelmeidet is, amikor szükséges! Vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy közöljük a másokkal mit is érzünk a cselekedeteik kapcsán. Ám nem mindegy, hogyan fogalmazunk. Ezekben az esetekben érdemes az úgynevezett XYZ technikát alkalmazni, aminek a következő a formulája: X-et érzek, amikor te Y-ként cselekszel Z szituációban. Tehát például: Rosszul érzem magam attól, hogy a munkám nincs megfelelően kompenzálva, holott rengeteg energiát fektetek bele.

Az alábbiakban csupán néhány tippet szedtünk össze a szakirodalomból, azonban számtalan más módja is lehet az EQ fejlesztésének. Egyes szakértők szerint már attól is növekszik az érzelmi intelligenciánk, ha bizonyos időközönként érzelmesebb könyveket olvasunk vagy érzékenyebb témákkal foglalkozó filmeket nézünk.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE