Mindennapjainkban gyakran elutasítanak, elhagynak és kirúgnak bennünket, néha magyarázat nélkül. Szerencsére képesek vagyunk lerázni a fájdalmas élményt és továbblépni. De mi van ha az egyik legmegrázóbb elutasítással találkozunk: a szakítással. Ekkor a történteken túllendülni nagyon nehéz és fájdalmas, ám nem lehetetlen! Csupán azon múlik, hogyan gondolkodsz róla, hogyan fogod fel a helyzetet, magyarán (azaz igazából angolul), hogy milyen a mindset-ed!
A legtöbben eltúlozzuk a szerepünket egy szakításban. Kisajátítjuk az okokat és csak magunkat hibáztatjuk. „Vajon mit csináltam rosszul?” „Mit csinálhattam volna másként?”
Az ilyen negatív érzelmek és gondolatok, melyek felbukkannak a fejünkben, megmérgezik a helyes, objektív ítélőképességünket. Megkérdőjelezzük, hogy valaha kifogunk-e jutni ebből a kibírhatatlan állapotból. Egyáltalán tudunk-e még egyszer egy ugyanilyen jó partnert találni, és vele megélni a szerelem csodáit? Az elutasítás és egyedüllét gondolata hosszasan lappang az eszünkben: „Hogyan fogok túlélni a világban egyedül?”.
Tény, hogy a párkapcsolatokban egy idő után elkezdünk a másiktól függeni. Saját magunkban egy olyan területet építünk fel, ami félig belőlünk, félig a másikból áll. Így lesz az Én-ből és a Te-ből Mi. Így, ha a partnerünk úgy dönt, már nem akar velünk lenni, az traumatikus hatást gyakorolhat ránk. E trauma pedig rengeteg negatív érzelmet és gondolatot hoz magával, melyek ellehetetleníthetik a pozitív gondolkodást. Nem látunk magunk előtt világos jövőképet, ahol elfogadtuk a történteket, túlléptünk és felépültünk.
A negatív élmények kezelése megkülönböztet bennünket
Kutatások szerint (Bourgeios & Leary, 2001) az ok, amiért nehezen tudunk túllépni a szakításon az, hogy nem állnak rendelkezésünkre olyan stratégiák, amelyek segítségével megküzdhetünk a negatív élménnyel, ezáltal túlélve ezt a traumatikus stádiumot az életünkben.
Személyiségjegyeink, vonásaink és múltbéli tapasztalataink döntik el, hogyan tekintünk egy-egy szituációra és hogyan fogjuk azt kezelni. A problémához való hozzáállás alapján Melanie Greenberg professzor két típust különít el:
- Az egyik csoportba az úgy nevezett fixed (rögzített) mindsetű emberek tartoznak. Jellemzőjük, hogy az összes negatív dolgot saját magukra kenik. Magukat hibáztatják a szakítás okaként. Rögzített, gyakran téves okokkal magyarázzák a fájdalmas eseményt. Magukra, saját hiányosságaikra – például, hogy nem elég okosak, nyitottak vagy vonzóak – fókuszálnak. Ezek fokozzák a negatív érzelmeket, amelyeket saját maguk felé irányítanak. Ezért nehezebb lesz elfogadniuk és felépülniük a csalódásból, miközben még önbizalmuk is csökken.
- A másik csoportban pedig a growth (növekedési) mindsetű embereket találhatjuk. Ők rugalmasabbak és képesek változtatni a gondolkodásmódjukon helyzettől függően. Jóval optimistábbak, mint a rögzített mindsetűek. A szakításban nem a hosszan tartó szenvedést látják, hanem annak a lehetőségét, hogy tanuljanak az adott helyzetből. „Lehet, hogy türelmesebb és megbocsátóbb lehettem volna”, „legközelebb nem fogok rohanni, hanem lazán és könnyedén veszem a dolgokat” – ilyen jellegű gondolatok járnaki egy növekvésre törekvő személy fejében.
Magyarán gondolkodásmódunk erősen befolyásolja, mennyi ideig gyászolunk egy kapcsolatot.
Kifelé nézz, ne befelé!
A szakítás olyan állapotba sodor minket, amelyben nehéz derűsnek és pozitívnak lenni. Ez természetes és sajnos mindenkire jellemző. A szakítás okait keresve nehéz egy kicsit kifelé is tekintenünk. Noha a probléma talán nem is bennünk van. Lehet, hogy a másik bánásmódjában, gondolkodásmódjában kell az okokat keresnünk. Hiszen az egyik legnagyobb baklövés, amit elkövethetünk, ha – ok nélkül – magunkat tesszük felelőssé a szakításért.
Dobd fel magad!
Milyen pozitív kimenetelei voltak a szakításnak? Hogyan járult hozzá ez a kapcsolat a személyes fejlődésemhez? – ehhez hasonló kérdéseken járjon az agyunk.
Koncentráljunk arra, milyen előnyeink származhatnak életünk e lezárt fejezetéből.
Egy szakítás nem a világ vége, szóval ne is úgy tekints rá. Változtasd meg a mindsetedet, ez segíteni fog leküzdeni a fájdalmat!
