Hogyan épül fel egy jó csoport, ami optimálisan működik?

A csoportok működése, és a szerepkörök meghatározása sokat vizsgált terület a pszichológiában, hiszen mindennapjainkban is meghatározó, hogy tudunk csoportokban együttműködni. Kutatásokban felmérték, vajon hogyan lehet legoptimálisabban összeállítani egy csoportot, ha a tökéletes működés a cél.

Első körben a kutatók úgy gondolkodtak, hogy magas intelligenciájú emberekből csak tökéletes csoport alakítható ki. Ezt a csoportot nevezték Apolló csoportnak. Miért gondolták ezt? Mert az IQ-teszt problémamegoldóképességet mér. Tehát, minél magasabb egy ember intelligenciája, annál jobb a problémák megoldásában. Kellene ennél több egy csoportban? A tapasztalat azt mutatja, hogy igen. 

Nézzük meg, mi is történt! 25 feladatot adtak a csoportnak, de csak 3-at zártak győzelemmel. Vegyes összetételű csoportokkal összevetve leggyakrabban ez a 6. helyhez volt elegendő a 8-ból. Minek köszönhető ez a sikertelenség?

Az Apolló csoport kommunikációs mintázata szinte csak javaslatokból és ellenvéleményekből állt, nem tudtak dűlőre jutni. Szinte bombabiztos módszert találtak a rosszul működő csoport megalkotására. Annyi haszna azért volt, hogy

kiderült, a nagyon intelligens emberek csoportja nem a legoptimálisabb eredményeket hozza.

Ugyanis az idő legnagyobb része azzal ment el, hogy a felvetett javaslatokat elemezték, hibákat kerestek benne, ellenérveltek, így nehezen jutottak döntésre. Ebből levonhatjuk a következtetést, hogy nem biztos, hogy nagyon okos embereket jó ötlet egy csoportba tenni, hiszen ezek az emberek eleve hozzá vannak szokva, hogy nekik kell a jó megoldást hozni. Ez elvárás is velük szemben, többnyire éppen ezért ki is lógnak a bandákból. Ez működik is az ő világukban.

Sok magas intelligenciájú embert egy csoportba tenni identitás harcot eredményez.

Ezt egészen iskolás korig vissza tudják vezetni, hiszen onnan datálódik, hogy ehhez szoktatják őket.

Ez volt az a pont ahol elkezdtek Belbinék, akik a kutatást végezték, azon gondolkodni, hogy ebből a fajta nagyon intelligens emberből elég egy a csoportba. De akkor kikből kellene állnia a csapat többi tagjának? Ebből a gondolatmenetből indult el, hogy tovább variálták a csoportösszetételeket. Végül 8 olyan betöltendő csoportszerepet definiáltak, ami szükséges ahhoz, hogy egy csoport jól működjön. Jó esetben ezek a szerepek ki tudnak osztódni és betöltődnek, azaz nem maradnak üres helyek. Sőt, ha több csoportot állítunk fel, ugyanaz az ember lehet csoportonként különböző szerepekben. 

Mi a 8 csoportszerep?

• Vállalatépítő: a csapat közös érdekeit szem előtt tartva dolgozik, cselekvési tervet készít, gondoskodik a szisztematikus és hatékony végrehajtásról, fegyelmezett és gyakorlatias.
• Palánta: ötletgyártó, a fő problémákra eredeti ötletekkel, stratégiákkal képes előállni.
• Forrásfeltáró: folyamatosan kutatja a lehetőségeket tárgyi és társas környezetében, igyekszik előre vivő kérdéseket feltenni.
• Elnök: motivált a hatalomgyakorlásra, koordinálja az aktivitást, elköteleződik a vállalati célok iránt és másokat is motivál, megbízik az emberekben, realista és fegyelmezett.
• Serkentő: aktív, motivált a teljesítményre és a győzelemre, gyanakvó és provokatív, hevesen reagál, erősen ösztönzőleg tud hatni egy passzívabb csoportra.
• Helyzetértékelő: döntések alapos mérlegelésében segíti a csapatot, objektív és precíz, minden tényezőt figyelembe vesz, kritikus.
• Csapatjátékos: érzékeny a társas rezdülésekre, jól tud bánni a nehezebben kezelhető tagokkal, a közös érdeket egyéni érdeke fölé helyezi, mindezzel javítja az általános csoportmorált.
• Megvalósító: motivált a feladatok véghezvitelére, szorongásra hajlamos, de fegyelmezett és nagy önuralommal rendelkezik, értékeli a kitartó erőfeszítést és a következetességet.

Miért pont 8, miért nem több? Jelenleg ez az optimális csoportfelállás egy jó szempontrendszer alapján.

Ha már két szerep hiányzik, előirányozható, miben lesz hiányos a csoport.

A csoport működését nem célszerű személyekhez kötni, hiszen a csoport társas kontextusa befolyásolja az egyéneket. Ennek ellenére az egyénekhez kötő gondolkodásmód megmaradt az általánosságban, mert a gazdasági környezet ezt jobban tudja mérni. Azonban, ha nem külön vizsgáljuk az egyéneket, hanem a csoport egészét is figyelembe vesszük, sokkal jobb esélyünk van egy nagyszerű csapat létrehozására. Sok vállalatnál nagy segítség lehet ez a problémák hatékony kezelésére.