Hogyan értsük meg kamasz gyermekünket?

A serdülőkor egy változásokkal és sokszor bizonytalansággal teli periódus, hiszen az egyén már nem gyermek, de még nem is felnőtt igazán. Ezen időszak legfontosabb feladata az identitás kialakulása és megszilárdítása. De hogyan is jöjjön rá a fiatal, hogy ki is ő igazán? Milyen változásokat tartogat számára ez korszak? Hogyan értsék meg őt a szüleik?

A serdülőkor elsődleges feladata a stabil énkép, koherens self elérése és megszilárdítása. Legfőbb feladatuk, hogy rájöjjenek, kik is ők igazán, mi fontos számukra, ezáltal mi épül be az értékrendszerükbe. Ennek a folyamatnak pedig számos előidézője van. A kamaszkor küszöbén nemcsak testi, fizikai változások következnek be, de az intellektualitás és emocionalitás is komoly változásokon esik át. A gondolkodás, érzelmek és szerepek is egyre komplexebbé válnak, és egyre nagyobb teret nyernek a személyes döntések. A serdülőkor legnagyobb dilemmája pedig, ha a szerepek megvalósítása és az önmegvalósítás ütköznek egymással.

Viselkedésbeli változások a serdülőkorban

Nem véletlen, hogy a kamaszok gyakran nem érnek haza a megbeszélt időpontra, és nem félnek ennek következményeitől. A hormonális és fizikai változások mellett ugyanis az amygdala nevű agyi terület aktivitása is megváltozik. Ezen struktúra legfőbb szerepe a tanuláshoz, emlékezéshez köthető. Serdülőkorban ez a terület magasabb aktivitási szintet mutat a felnőttekéhez képest, amely

nagyobb érzelmi reaktivitást eredményez, melynek következményeképp a kamaszok kevésbé képesek racionális döntések meghozatalára.

Ugyanakkor a büntetésre gyenge aktivitás mutatkozik ugyanezen területen a felnőttekhez képest, míg a nucleus accumbens nevű struktúra aktivitása a jutalom mértékével egyenes arányosságban nő. Így tehát a kamaszok agya érzékenyebb a jutalmazásra, azonban kevésbé a büntetésre, amely viselkedésükben is megnyilvánul.

A stressz is jelentős szerepet kap a kamaszok életében, hiszen a változások, bekövetkező életesemények mind stresszorként jelennek meg. Ezzel szemben más megküzdési módot alakítanak ki a fiúk és a lányok. Általánosságban azt lehet mondani, hogy míg a lányok a szituációk legrosszabb kimenetelével kalkulálnak, és a társas támaszt veszik igénybe, addig a fiúk aktívabban, agresszívebb módon küzdenek meg a problémákkal. A megküzdési mechanizmusokat azonban befolyásolja a családi klíma (a család strukturáltsága, az érzelmek bátorításának mértéke, a konfliktusok mennyisége) és a kortársak, barátok hatása.

Családi és kortárs kapcsolatok a serdülőkorban

A kamaszok kapcsolati rendszerében, szocializációjában az életkoruk előrehaladtával egyre nagyobb szerepet kapnak a barátok, kortársak, szemben a családdal. Ezekből a közegekből válogatják, majd építik be énképükbe szerepmodelljeiket, ezáltal megerősítve személyiségüket. A személyiség stabilizációjának alapja a gondolkodás fejlődése, de kiemelt szerepet kapnak a megfelelő normák észlelése, erkölcsi követelmények ismerete is. A megfelelő, stabil identitás kiépítésének elengedhetetlen eleme a pozitív önértékelés is. Éppen ezért a szülők feladata, hogy kamasz gyermeküket megerősítsék sikereiben, azonban ha bizonyos helyzetekben rosszul teljesít, azt is szeretettel fogadják. Bár a barátok véleménye fontosabbá válik a kamaszok számára, egy támogató, biztonságos hátteret adó családi közegben a pozitív énkép kialakítása is sokkal könnyebb a serdülők számára.

Mivel a kamaszok egyre több időt töltenek társaikkal, ezért úgy érzik, kevésbé függnek a felnőttektől. A baráti kapcsolatok alapja a közös érdeklődés, értékek, lojalitás és intimitás lesz. Emellett megjelenik a szerelmi, intim kapcsolatok iránti érdeklődés is.

A serdülőkor központi feladata tehát az autonómia elérése, függetlenedés a szülői korlátozástól és a saját élet feletti kontroll megteremtése. Bár ez egy nagyon összetett időszak az ember életében, ennek terhét mégsem tudjuk kamasz gyermekünktől átvenni. Éppen ezért a legjobb, amit a szülő tehet, hogy igyekszik megértéssel, türelemmel és szeretettel terelgetni gyermekét az önmagához vezető úton.