Voltál már olyan helyzetben, hogy az egész társaság máshogy vélekedett, mint te? Íme két mód, mellyel kisebbségi álláspontból meggyőzheted őket.

Nem egyszerű feladat ellenvéleményt kifejteni és meggyőzni a csoportot annak helyességéről. Több kutatás is bizonyította, hogy ilyen helyzetben az ember inkább konform módon viselkedik, még akkor is, ha valójában mást gondol. Asch híres kísérletében a vizsgálati személyeknek el kellett dönteniük, három vonalról melyik hosszúsága egyezik egy előre megadott standardéval. A csavar a kísérletben az volt, hogy ezt a feladatot nem egyedül hajtották végre. Egy szobában ültek három (illetve kísérletenként változó számú) másik beépített emberrel, akik szándékosan rosszul válaszoltak, mindezt hangosan kimondva a vizsgálati személy előtt. Ez elbizonytalanította a válaszadókat saját – egyébként helyes – válaszuk korrektségében, és bár a vizsgálati személyek látásával nem volt probléma, elég nagy százalékban (37 %) mégis meghajoltak a többségi vélemény előtt, és azt az egyértelműen rossz választ mondták ki, amit a többi szobában ülő.

A konform viselkedés alapvetően evolúciósan adaptív, hiszen ha mindenki fut valami elől, akkor érdemes csatlakozni hozzájuk, mert valószínűleg veszély fenyeget. Ám sok olyan helyzet van, ahol nem szabad, hogy csak a közösségi érzés ragadjon magával. Racionális döntést kell hoznunk és érvényre juttatnunk.

Két elméletalkotó is foglalkozott a kérdéssel. Ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk az ellenvéleményen lévő többség gondolkodását, Hollander szerint a kisebbségi álláspontot képviselő személynek először a többség álláspontjához kell csatlakoznia. Így megmutatja, hogy kompetens csoporttag, majd miután elnyerte a többiek bizalmát, kifejezheti az ellenvéleményét. Ekkor a csoport már jobban fog hajlani az ellenvélemény elfogadására. Az elmélet szerint az eltérő nézet képviselőjének először státuszt kell szereznie a csoportban, mielőtt kifejezheti véleményét, mert akkor nagyobb esélye van rá, hogy hallgatni fognak rá. Megfelelő státusz szerzéséhez meg kell mutatnia, hogy kompetens csoporttag, alkalmazkodnia kell a normákhoz, bizonyítania kell a csoporttagokat a szavahihetőségéről, így könnyebben elfogadják a véleményét később. Hollander elmélete szerint a csoport meggyőzésének kulcsa a

kezdeti konformitás és a bizonyított kompetencia

A másik elméletet, a „viselkedési stílus modellt” Moscovici fogalmazta meg. Szerinte a meggyőzés kulcsa a következetesség, a kisebbségben lévőnek az elejétől fogva ki kell fejeznie az ellenvéleményét, és tartania kell magát hozzá. Moscovici előfeltevése, hogy a többségi vélemény közösségi együttműködés eredménye. A többség véleménye fontos, mert képviseli a normákat, ezen keresztül hatalma van jutalmazni és büntetni. Pont emiatt a kisebbség szokott általában alkalmazkodni a többséghez.  Moscovici azt mondja, ha megfelelő viselkedési stílust alkalmazunk, kisebbségi helyzetből is van esélyünk mások meggyőzésére.

Kezdettől Következetesen ki kell állnunk a véleményünk mellett,

miközben magabiztosságot sugárzunk az ötleteinkkel és nézőpontjainkkal kapcsolatban. Továbbá meg kell mutatnunk, hogy nem az elfogultság beszél belőlünk, és kitartóan ellen kell állnunk a társas nyomásnak. Ebben a modellben a kompetenciánk hangsúlyozásával érhetjük el a kívánt hatást, de ennél a stratégiánál is fontos a rugalmasság.

Ne féljünk tehát kifejezni ellenvéleményünket! A megfelelő helyzetben és megfelelő módon közvetített gondolatok segítenek több nézőpontból megvilágítani kérdéseket, gazdagítják a beszélgetéseket.  Előfordulhat, hogy pont egy olyan hiányosságra mutatunk rá, amellyel a többség nem számolt és baj is lehetett volna belőle.

Forrás:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szocialpszichologia/ch09s04.html

https://www.simplypsychology.org/minority-influence.html