Hogyan keverednek a lapok, amikor háromszereplős a kapcsolat? – könyvajánló

Fiala Borcsa könyve remek példa arra, hogy kihangsúlyozza, minden ember életútja és fejlődése egyedi.

Nem tudhatjuk előre, hogyan alakul egy-egy élethelyzetünk, hogyan tudunk kijönni életkríziseinkből: gazdagabban és erősebben, vagy leharcoltan, és átmenetileg vagy tartósan erőtlenül. Amit pedig tudni vélünk kutatások és megfigyelések alapján, az a lelki háttér, amely hajlamosíthat bennünket arra, hogy belecsússzunk hasonló élethelyzet(ek)be.

Az egyik leggyakoribb jelenség, amely eredményezhet párkapcsolati nehézségeket (és ezáltal háromszög-helyzetet), az a saját eredeti családunkból származhat – a hozott mintáinkon keresztül. Előfordulhat például, hogy a családban felcserélődik a szülő-gyermek szerepek viszonya. Ilyenkor a gyermek próbálja meg pótolni szülője felé azokat az érzelmi hiányokat, amelyet a szülő nem kaphatott meg a saját szüleitől. Ez azért veszélyes a lelki fejlődés szempontjából, mert a szülő nem tud érzelmi biztonságot adni a gyerekének, aki ezáltal nem tudja magát gyermekként megélni a családján belül. Később felnőttként ezt a hiányt nagy valószínűséggel a párkapcsolatában fogja keresni. A párkapcsolatban, ahol a felek egymásnak a saját szüleiktől meg nem kapott érzelmeket próbálják pótolni, ott ez előbb-utóbb a férfi-női minőség rovására megy, és megpecsételheti a kapcsolat sorsát.

Nem egyszer ilyenkor történik meg, hogy valamelyik fél elkezdi hiányolni ezt a minőséget, és ezt egy harmadik személy karjaiban keresi.

A könyvbeli háromszög szereplői közül egyikük sem mondhatja el magáról, hogy érzelmileg stabil családi háttérrel rendelkezik. Megtudjuk, hogy a férj, András szülei rideg látszatházasságban élnek, és Andrást már a házasság előtt gyötörte az elköteleződéssel járó felelősség súlya. Judit, a feleség szülei gyakran veszekedtek, aminek Judit is mindig fültanúja volt, majd elváltak, és ezután alig találkozott az apjával. Tény, hogy akinek a szülei elváltak, ott nagyobb az esély a házasság felbomlására, mivel az elvált szülők gyerekei nem láttak modelleket jó megoldásokat a nézetletérések rendezésére, viszont azt látták, hogyan lehet kiugrani egy már nem működő kapcsolatból.

Nem szükséges katasztrofális traumákat átélnünk gyerekkorunkban ahhoz, hogy ártalmas mintákat vegyünk át a szüleinktől, családunkból.

Réka, a szerető története bár első pillantásra idillibbnek tűnik, az ő családszerkezetében is felborult a rend. A szerelmi háromszögben való létezés pszichológiája megérthető a freudi Ödipusz-konfliktuson – pontosabban, nők esetében Elektra-háromszögön keresztül. Az elnevezés Szophoklész Oidipusz király című tragédiájából ered, melynek hőse, Oidipusz akaratlanul megöli apját és feleségül veszi saját anyját. Három és hat éves korunk között a normális pszichoszexuális fejlődésünk során tudat alatt vágyunk az ellenkező nemű szülőre. Ilyenkor kérik meg játékosan a kisfiúk anyjuk kezét, a kislányok pedig apjukért kezdenek el rajongani. A komplexus sikeres feloldása úgy történik, hogy a gyermek azonosul az azonos nemű szülővel: a kisfiúk együtt nyírják a füvet édesapjukkal, a kislányok a konyhában segédkeznek édesanyjuk mellett. Ha pedig ez a szakasz valamiért zavart szenved, megmaradhat a beállítódás, amely a későbbiekben újabb és újabb kapcsolatokban rekonstruálódik. Felnőtt mintáinkban a háromszög-helyzetben ez úgy jelenik meg, hogy a férj szimbolizálja a vonzó és kívánatos apát, felesége pedig az ellenszenves anyát. A mintákat mindaddig hordozzuk magunkban, amíg nem kezdünk valamit ezekkel az ismétlődő helyzetekkel.

A kapcsolatok fordulópontja

Leszögezhetjük, hogy kevés olyan házasság van, ahol egyik házastárs fejében sem fordul meg a válás gondolata, legfőképpen veszekedések, kritikus időszakok viharában. Fontos pszichológiai tényezők, milyen személyiséggel, érettséggel, hozzáállással indulunk el házasságunkban. Már valóban felnőttként, szüleinkről fizikailag és érzelmileg is leválva nagyobb az esélyünk a tartós párkapcsolat építésére.

Ezenkívül a kapcsolat fenntartásához elengedhetetlen a kölcsönös és őszinte kommunikáció, valamint a sikeres konfliktusmegoldási repertoár.

A válás lehetősége önmagában fokozza a válás valószínűségét, a „ha nem sikerül, legfeljebb elválunk” hozzáállás miatt. Ritka, hogy egy pár két tagja egyszerre ébredjen rá a kapcsolat minőségének szerintük helyrehozhatatlan változására, és elkezdjék fontolgatni a szétmenés lehetőségét. Általában az egyik fél szokott reagálni a kapcsolat állapotára, és elkezdhet eltávolodni, függetlenedni, vagy akár öntudatlanul harmadik félt keresni-találni. Emiatt válhat egy alapvetően még tisztázható helyzet krízissé: a kevésbé felkészült felet váratlanul érheti a másik elvágyódása, a helyzet váratlansága, és számára megalázó volta. És ott lebeg a kérdés: Mi lesz ezután?

Előfordulhat, hogy egy hosszú házasság során egy harmadik fél is belép a kapcsolatba. A harmadik fél megjelenése a házasságot gyakran stabilizálja: mint ahogy a pótkerék a bicikliben, ideiglenesen segíthet a kapcsolat fenntartásában. Emiatt jellemző, hogy a nős férfiak szeretőjüknek megígérik családjuk elhagyását, ami azonban nagyon elhúzódik, vagy akár meg sem történik. Ilyenkor a házastársak még tisztázhatják kapcsolatukat. Ha úgy élik meg, hogy nem tudják visszaállítani a bizalmat kapcsolatukban, és a házasság menthetetlen, elérkezhetnek a váláshoz. A válási periódusban elsődleges feladatunk alkalmazkodni új élethelyzetünkhöz. El kell fogadnunk új identitásunkat, és kialakítanunk új életterünket. Ez az érzelmileg legmegterhelőbb szakasz, amelyet a könyvben Judit szemszögén keresztül kísérhetünk végig.

A krízishelyzetek sajátossága, hogy egy nem mindennapi esemény hatására felborul és átrendeződik az életünk, megszűnhet a biztonságérzetünk, átmenetileg összeomolhat az énkép. Jellemzője, hogy sosem lesz utána olyan, mint előtte volt. Olyan fordulat, vagy válság, amelyben döntést szükséges hoznunk sorsunkról, új, eddig nem ismert stratégiákat és megoldóképességet bevetve. Benne rejlik veszteségeink feldolgozása árán az intenzív fejlődés lehetősége, ugyanakkor mélyebbre is csúszhatunk általa korábbi állapotunknál, megrekedhetünk, hátrányosan érinthet bennünket a krízis hatása.

Ami mindhárom főszereplő életében közös, az az, hogy mindegyikük igénybe vesz valamilyen típusú külső segítséget. András pszichológushoz jár. Judit lelki fejlődését egy barátnője segíti, aki inkább hasonlít egy empatikus szakemberhez – ha ilyen barátunk van, nagyon becsüljük meg! Réka egy internetes oldalon írja le, mi bántja. Segítőnknél kiadhatjuk magunkból felgyülemlett feszültségeinket, megkereshetjük aktuális erőforrásainkat, és akár a fizikai tennivalókat is rendszerezhetjük. A saját kríziseinkkel mind önmagunk nézünk szembe, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire sokat adhat egy ilyen nehéz élethelyzetben, ha nem egyedül nézünk vele szembe.

A könyv élethűen vezet végig bennünket mai korunk hármasának történetén. Ajánljuk mindenkinek, aki szerelmi háromszög valamelyik résztvevője volt, éppen az, vagy esetleg lesz.