A járványhelyzet következtében sok család és ezzel együtt a családban betöltött szerepeink is gyökeresen megváltoztak. Sokan szülőként a gondozói szerep mellett a gyerekek tanáraivá és edzőivé is váltak egyik napról a másikra. Összegyűjtöttünk néhány tippet, melyek mind a szülők, mind a gyerekek szemszögéből segíthetnek az újfajta helyzettel való megbirkózásban.

Elfogadás

Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (Acceptance and Commitment Therapy; ACT) egyike a modern, úgynevezett harmadik generációs viselkedésterápiás irányzatoknak. A terápia elnevezése utal annak két legfontosabb alapelvére: a problémás belső élmények elfogadására, és elköteleződésre az értékvezérelt viselkedések iránt. Azt vallja, hogy az emberi szenvedés és a különböző mentális problémák forrása a személy úgynevezett pszichés rugalmatlansága: a belső élmények szabályozására való merev törekvés, egy teljes, személyes értékekre és hosszú távú célokra koncentráló élet kialakítása helyett. A negatív gondolatok vagy érzések elkerülésének vágya azonban paradox módon megnöveli azok viselkedésszabályozó hatását.

Például az a személy, aki egy alternatív gondolattal próbál megszabadulni egy eredetileg kellemetlen gondolattól, csak azt éri el, hogy a segítségül használt gondolat is kellemetlenné válhat, mert az eredeti gondolatra emlékezteti. Mindez hosszú távon azt eredményezheti, hogy egyre több inger vagy viselkedés juttathatja a személy eszébe az elkerülni kívánt belső élményeit. Ennek értelmében

azzal teszünk jót önmagunknak, ha elfogadjuk a kialakult helyzetet és az ezekhez kapcsolódó érzéseinket,

az általa okozott összes bizonytalansággal és kellemetlenséggel együtt.

Egyensúly

Meg kell próbálnunk megtalálni az egyensúlyt a közösségi média használatában és a hírek követésében egyaránt. Könnyen meglehet, hogy a szokásosnál több képernyőidőt engedünk meg gyermekeinknek (és magunknak), arra azonban érdemes ügyelnünk, hogy ne ez legyen az egyetlen „öngondozási tervünk”. Legyen egyensúlyban más szórakozási lehetőségekkel. Előre meghatározott képernyő előtt (legyen ez bármilyen technikai eszköz is) töltött időket szabhatunk a gyerekek, de akár önmagunk számára is. Például a szabadtéri játékot követően jöhet egy óra online játék a barátokkal. A cél nem az, hogy teljes mértékben elkerüljük a digitális eszközök előtt töltött időt – napjainkban talán ez egy lehetetlen küldetés lenne, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor sok szülő otthonról dolgozik, de a gyermeket valamivel ekkor is le kell kötni. Arról nem is beszélve, hogy a gyermekeknek is több szabadidejük lett.

A cél sokkal inkább az, hogy a számítógép ne az egyedüli időtöltést és megküzdési eszközt jelentse, hanem alakítsunk ki egy bővebb repertoárt.

Sokkal biztonságosabb, ha változatos eszköztárral rendelkezünk, amelyekre támaszkodhatunk például a számítógép meghibásodása vagy egy áramszünet alatt is.

Nyugalom

A gyerekek számára a jelenlegi helyzetben is a szüleik jelentik a mintát. Így először is a szülőknek szükséges az önmegnyugtatás gyakorlása, mellyel példát tudnak mutatni. Ha a gyermek azt látja, hogy a szülei is képesek megőrizni higgadtságukat, olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek elősegítik a nyugalmat, nem katasztrofizálják túl a történteket, annál nyugodtabbak lesznek a gyermekek is. Ez a biztonság érzetét is megteremti számukra, azáltal hogy látják, a szüleik tudják, hogyan kell nyugodt maradni válsághelyzetben is, így bízhatnak bennük.

Napirend

Erről ugyan már sokat írtunk, de itt is meg kell említenünk, hogy nemcsak a gyerekek, de a szülők számára is nagy segítség a napirend kialakítása, ugyanis növeli a biztonság, a kiszámíthatóság és a kontroll érzését. Továbbá csökkentheti a családtagok közötti konfliktusokat.

A diákok számára különösen fontos az iskolában megszokott napirend követése otthon is.

Kis engedményeket tehetünk (például egy kicsivel tovább aludhatnak) hiszen időt nyernek azzal, hogy nem kell az iskolába utazni, viszont a tevékenységek rendjét az engedmények mellett is érdemes kialakítani. A napi rutin kialakítása nem arra vonatkozik, hogy a gyermek minden egyes percét beosztjuk, hanem sokkal inkább arra, hogy minden napban legyenek fix dolgok, melyek kiszámíthatóak és bejósolhatóak, ezáltal növelik a stabilitás és kontroll érzetét.  Amikor sok a minket körülvevő bizonytalanság, különösen fontos, hogy legyenek biztos pontok az életünkben. Ebben segíthet, ha például kialakítunk egy közös családi reggeli vagy esti rutint.

Mozgás

Gyerekek és szüleik számára egyaránt fontos a rendszeres sport. A sportolástól boldogabbak lehetünk, azáltal hogy a mozgás serkenti a szerotonin és noradrenalin kiválasztását. Az előbbi antidepresszáns hatású, pozitív érzéseket kelt, míg utóbbi csökkenti a szorongást.

A délelőttre időzített testmozgás segíthet a jobb éjszakai alvásban.

Különösen fontos a testmozgás, ha a gyermek szenzoros zavarban érintett (például koncentrációs problémákban), szorongásban vagy alvászavarban. Az edzést érdemes délelőttre vagy kora délutánra időzíteni, annak érdekében, hogy estére fizikailag is elfáradjanak, mely segíthet a könnyebb elalvásban. Ellenkező esetben, ha ráadásként a mozgásszegény életmód sok képernyőidővel és az optimálisnál több egészségtelen étellel társul, könnyen álmatlanul telhet az éjszaka. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az alvás az egyik legfontosabb tényezője a stressz kezelésének, továbbá szerepet játszik az immunrendszerünk erősítésében is.

Tippek a gyerek önbecsülésének fejlesztésére

A legtöbb szülő célja, hogy gyerekeik jól érezzék magukat a bőrükben, szeressék önmagukat és boldog felnőttekké váljanak. Az erősen teljesítményorientált világunkban fontos, hogy elválasszuk az önbizalom megerősítését a teljesítménytől. Ha a dicséretet csak a produktivitáshoz kötjük, akkor a gyereknek nem tudunk stabil önbizalmat adni.

  • Bármennyire is könnyű beleesni ebbe a hibába, de igyekezzünk kerülni, hogy gyerekeinket azzal próbáljuk motiválni, hogy másokhoz hasonlítjuk, és „bezzeg osztálytársakról” beszélünk.
  • Az elismerés ne csupán a teljesítményről szóljon, ne érezze azt a gyermek, hogy azzal a feltétellel büszkék rá a szülei, ha valamit jól teljesít az iskolai feladatokban! Szóljon a dicséret akár azért is, ha segített a testvérének, elpakolt a szobájában, vagy az udvarban játszott a házi kedvenccel.
  • Ne siettessük a gyermek fejlődését külső elvárások miatt! Sok felnőttől hallhattuk az elmúlt időszakban, hogy elkezdtek új dolgokat tanulni, mert a későbbiekben ezek révén könnyebben boldogulnak. A kisgyerekek esetében azonban fontos, hogy kiegyensúlyozott fejlődésüket nem feltétlenül azzal segítjük elő, ha a sok kötelező fejlesztés és ismeretszerzés következtében minimális idő marad a mesére, játékra, mozgásra, éneklésre. Ha a gyermeknek van elég ideje arra, hogy játsszon, belefeledkezzen a tevékenységbe, szabadon szerezzen tapasztalatokat, gyakorolja és hasznosítsa azokat, akkor mindez az idegrendszer megfelelő érését segíti elő, s egyben későbbi iskolai sikereit alapozza meg.

A játék segít a tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás összerendezésében (Vekerdy, 2012).

A gyerekek félelmeinek és szorongásuknak oldása érdekében sokat tehetnek a szülők már csak azzal is, ha éreztetik a törődésüket és a szeretetüket, melyet akár közös játékokkal és számos egyéb gesztussal is kifejezhetnek.

***

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.

Felhasznált irodalom

Eisenbeck, N.; Schlosser, K. K.; Szondy, M. & Szabó-Bartha, A. (2016). Elfogadás és Elköteleződés Terápia: elméleti háttér és gyakorlati alkalmazások. Psychiatria Hungarica31(3),239-247.

Vekerdy, T. (2012). Gyerekek, óvodák, iskolák. Budapest, Saxum Kiadó.