Hogyan mondjam el neked? – Életek az afázia nyomában

Sharon Stone, Emilia Clarke, Bruce Willis, Kirk Douglas, Lang Györgyi, Kulka János. Mind kiváló, ismert és elismert előadóművészek, sokak példaképei. Alakításaikkal, szerepeikkel beírták magukat a nemzetközi és hazai köztudatba. A művészeten kívül azonban más is összeköti őket, egy olyan állapot, mely a beszédkészségük érintésén át az egész addigi életükre kihatott: az afázia.

Bár a fenti mintát közel sem lehet reprezentatívnak nevezni, mégis már az elején kitűnhet, hogy az afázia férfiaknál és nőknél, idősebbeknél és fiatalabbaknál egyaránt megjelenhet.

Mi az afázia?

Az afázia a már kialakult nyelvi képességeket érinti – erre utal a görög eredetű jelentése is, afázia = beszédtelenség. A beszédzavar a beszédközpontot és annak az összeköttetéseit érinti, azonban ennek a mértéke és módja egyénenként erősen eltérhet. Az afázia hatással van a beszédre, annak megértésére, a képek jelentésének felismerésére, a különböző szavak megtalálására. Bizonyos esetekben azonban az írás, olvasás és a számolás is nehézséget okozhat az érintett betegnek.

Az afázia tünetei tipikusan a beszéd rendellenessége, érthetetlensége köré szövődnek, melyek lehetnek egészen enyhék (minimális önkifejezési zavar, szótévesztés), vagy súlyosak.Gyakoriak a különféle megnevezési nehézségek, valamint a szókincs korlátozódása, de előfordulhat a szavak, szótagok, vagy mondatok sztereotipikus ismételgetése is. Mindezek mellett előfordulhat az afáziás beteg beszédritmusának, hangsúlyának, hanglejtésének a romlása is.

A kommunikációs problémák függvényében az afáziának négy típusát különböztethetjük meg:

1. A szenzomotoros afáziát, ahol ép hallás mellett romlik az érintett személy beszédértési képessége, illetve folyamatos szó- és hangtévesztések jellemzik a kommunikációját.

2. A motoros afáziát, ahol a beszédkészség is érintett a beszédszervi működés mellett.

3. A szemantikai afáziát, ahol a szavak megértésével van a betegnek problémája.

4. A szintaktikai afáziát, ahol a mondatalkotás problémájába ütközik a beteg.

Mitől alakulhat ki afázia?

Az afázia kialakulásának több oka is lehet, azonban minden esetben valamilyen típusú agyi sérülés következményeként lép fel. Ilyen agyi sérülést okozhatnak a pl. balesetek miatt keletkező traumatikus agyi sérülések, agydaganatok, de a különböző progresszív neurológiai betegségek (pl. Alzheimmer-kór, demencia) is képesek afázia kialakulásához vezetni. Afázia stroke-ot követően is gyakran kialakulhat, mely során az agy beszédközpontért felelős része is sérül.

Hogyan történik a kezelése?

Az afázia diagnosztizálásában, mértékének a felmérésében, valamint terápiájában szakértők egész sora vesz részt: neurológus, neuropszichológus, logopédus, pszichológus. A vizsgálatok során feltérképezésre kerül a sérülés és az afázia érintettségének a mértéke, illetve a megtartott,  jól működő funkciók. A logopédus logopédiai terápiával (beszédterápia) igyekszik a beszéd agyi reorganizációját, újrarendeződését elősegíteni.

Számos esetben sikeresen fel lehet épülni az afáziából, a felépülés ugyanakkor sajnos nem minden esetben lehetséges. Az agyi sérülésből való állapotváltozást, javulást jelentősen befolyásolja az agyi károsodás mértéke, az életkor, valamint az is, hogy a beteg mennyire együttműködő a saját terápiája során (pl. az előírt logopédai gyakorlatokat elvégzi-e az előírt módon).

Mit jelenthet az afázia megélése az érintettek számára?

Az afázia bekövetkezése minden esetben krízis, megélése pedig traumatikus az érintett betegek életében. Az addigi sérthetetlenségről alkotott világkép széthullik, a jövő kimenetele megkérdőjeleződik, az addigi életvitel sok esetben szintén megváltozik, átalakul. Ez pedig még fokozottabban igaz azoknál az embereknél (pl. színészek, rádiós, tv-s személyiségek), akiknek a megélhetését, az addigi életét, világát jelentette a beszéd.

Az afáziában érintett, de meggyógyult betegektől tudhatjuk, mit élnek át a kórházi ágyon, amikor kiderül, képtelenek megszólalni, nem tudnak úgy beszélni, mint azelőtt. Sok beteg úgy érzi, hogy ott vannak a fejében a gondolatok, ám a szavak nem jönnek a nyelvére. Számos esetben pedig, amikor a beteg megszólal, az elhangzott mondanivaló sokszor értelmetlen. A helyzetet talán a leginkább egy olyan példával lehet érzékeltetni, mint amikor egy külföldi utazáson járunk, ahol tudjuk a helyi nyelvet, ám nem beszélünk tökéletesen: félbe maradnak a mondatok, összekeverjük a szavakat, vagy éppen nem értjük megfelelően a körülöttünk elhangzott mondatokat.

Ismert emberek személyes megélései

A Trónok harcából is ismert fiatal színésznő, Emilia Clarke a sorozat első évadának forgatását követően két stroke-on is átesett, ezt követően pedig az alábbi módon mesélt saját megéléseiről a New Yorker magazinnak:

„Egy afázia nevű betegségben szenvedtem, ami az agyam által elszenvedett traumának a következménye.

A teljes nevem Emilia Isobel Euphemia Rose Clarke, de nem emlékeztem rá, amikor ki akartam mondani. Ehelyett ostoba szavak potyogtak ki a számon, pánikba estem. Soha nem tapasztaltam még ilyen félelmet. Lejátszódott előttem az életem, hogy mi lesz akkor, ha ez így marad. Én egy színész vagyok, emlékeznem kell a soraimra. Most pedig még a nevemre sem tudtam visszaemlékezni.

Visszaküldtek az intenzív osztályra, és körülbelül egy hét múlva elmúlt az afázia. Képes voltam beszélni”

Az Elemi ösztön sztárja, Sharon Stone az alábbi módon emlékezik vissza a próbatételes időkre, akinek agyvérzése után évekbe telt a rehabilitációja:

„Hónapokba telt, amíg újra elkezdtem érezni a bal lábam, és évekig tartott, amíg visszanyertem a látásom normálisan. Ez a helyzet olyan, mintha agykárosodást szenvedtem volna, meg kell tanulnom együtt élni vele. A szélütés után dadogva jöttem haza, két évig nem tudtam olvasni.

Úgy döntöttem, hogy nagyon keményen dolgozom, hogy megnyissam az elmém más részeit. Most erősebb vagyok. És sokkal közvetlenebb tudok lenni.”

Kirk Douglas 80 évesen kapott stroke-ot, annak következményeként pedig afáziát. Visszaemlékezése pedig kiváló példa vitalitására, életszemléletére, melyet egészen 103 évesen bekövetkezett haláláig megőrzött:

„A stroke-om átok és egyben áldás is volt számomra. Akkor rájöttem és megtanultam, hogy túl sok dolgot veszünk természetesnek az életben, még a beszédet is.

Egy agyvérzésen átesett ember agya ugyanúgy pörög, mint egy egészségesé, viszont a beszéd csak nagyon lassan reagál arra. Újra meg kell tanulnod használni a nyelved, az ajkaid, de még a fogaid is."

Bruce Willis gondolatait, visszavonulásának sajnálatos okát családja tolmácsolta a világ felé. A helyzet komolyságára, valamint a színész egészségügyi állapotára való tekintettel visszavonta a neki megítélt legrosszabb alakítás díját az Arany Málna. Mindezen események pedig remélhetőleg a közvélemény formálására is pozitívan hatnak a többi hasonló állapotú betegről való vélekedés és segítségnyújtás terén.

Hazánkban Kulka János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Lang Györgyi, énekesnő, műsorvezető, színésznő, a Pa-Dö-Dő együttes tagja is szembesült az afázia nehézségeivel, miután néhány év különbséggel mindketten agyvérzést kaptak. A két ismert ember élete különös módon forrt össze, mivel már egész fiatal koruktól ismerték egymást, együtt jártak a színművészeti főiskolára, szerelmespár lettek, majd szakításukat követően is végig szoros barátság fűzte őket egymáshoz.

A 2016-ban hasonló nehézségeket megélt Kulka egyik legfőbb támasza lett Lang Györgyinek. Hetente többször is találkoznak, valamint a színész tanítja a PA-Dö-Dö énekesét beszélni. Felépülésük tekintetében pszichológusi szemmel több fontos külső erőforrásról is érdemes szót ejteni: különösen nagy jelentőséggel bír számukra a kapcsolatukban, az egymás támogatásában rejlő erő, a barátok támogatása, a közönség szeretete és türelmes várakozása, támogatása. Szintén üdvözítő dolog Lang Györgyinél, hogy lassabb beszédtempója ellenére is mosolyogva kiáll a közönség elé nyilatkozni, a Pa-Dö-Dö-nek továbbra is oszlopos tagja maradt, és még az őt foglalkoztató rádióállomáshoz is a lehető legrövidebb időn belül vissza tudott térni.

Ahogyan a fenti példákból is látható,

az afázia bekövetkezte jelentős krízisként, traumaként van jelen az érintettek életében, mely nem csak a test funkcióinak a helyreállítását, rehabilitációját teszi szükségessé, hanem a lélektani terhekkel való megküzdés segítését is.

Az afázia okozta trauma feldolgozásában, a gyászfolyamat támogatásában, az új önmeghatározásban, egy pozitív és új célokkal lévő jövőkép kialakításában, a társadalomba való visszatéréshez mindenképpen nagy hangsúlya van a pszichológusi munkának is.

Mit tehet a környezet, hogyan lehet a megfelelő módon támogató?

Bár a tünetek megjelenése nagyfokú eltérést és sokszínűséget mutat, nagyon fontos megjegyezni, hogy az afáziával való érintettség kizárólag a nyelvi képességeket érinti, megjelenése semmilyen összefüggésben nincs csökkent szellemi teljesítménnyel, vagy a realitásérzés csökkenésével. Egy súlyos afázia erőteljesen rányomja a bélyegét az érintett beteg kommunikációjára, ebből fakadóan gyakran az önbizalmára, önértékelésére is.

Éppen ezért bánjunk az afáziásokkal kellő türelemmel és megértéssel, szánjunk elég időt a velük való kommunikációra: artikuláljunk szépen, segítsük a beszéd megértését gesztusokkal, ha szükséges, írjunk, rajzoljunk, mindehhez pedig kellő teret és időt biztosítsunk. A segítő odafordulás nagy jelentőséggel bír, különösen a társadalomba való visszatérés elején, ahol minél több pozitív megerősítéssel, valamint a jól működő funkciókban, erősségekben rejlő lehetőségek kiaknázásával tudunk a leginkább afáziás embertársaink segítségére lenni.