Legtöbbünk életében vannak olyan periódusok, amikor kevésbé érezzük magunkat tettrekésznek, nehezen találjuk a motivációt. Alkalmanként nincs is ezzel baj, hiszen szinte lehetetlen folyamatosan a maximumot nyújtani. Azonban ha ezek az időszakok gyakorivá és tartóssá válnak, befolyásolhatják az önmagunkról alkotott képünket. Lustának érezhetjük magunkat, a céljaink elveszíthetik fontosságukat és megjelenhet a kétség, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e bármit is elérni?

Mindannyiunkban él egy kép arról, hogy milyenek szeretnénk lenni, hogyan szeretnénk viselkedni, milyen célokat szeretnénk elérni, mit szeretnénk, hogy a világ lásson belőlünk. Az ideális én fogalma Carl Rogers amerikai humanisztikus pszichológus nevéhez fűződik. Úgy gondolta, hogy az énideál tartalmazza mindazokat a vágyakat és elképzeléseket, hogy milyenek szeretnénk lenni. Optimális esetben ez hajtóerőként szolgálhat céljaink elérése érdekében, azonban ha túl nagy az eltérés az énideálunk és a jelenleg észlelt énünk között, az elégedetlenséget, boldogtalanságot okozhat. Meglepő módon

gyakran éppen az elfoglaltságunk következtében érezzük magunkat lustának.

Ugyanis amíg a mindennapok ügyes-bajos dolgait intézzük, viszonylag kevés lehetőségünk van az énideálunkra reflektálni, így a legmélyebb vágyaink könnyen eltűnhetnek a munkahelyi feladatok, leadások tengerében. Miért olyan nehéz kitartani belső céljaink mellett és produktívnak maradni?

Lustaság (csak) fél egészség

Ha lustának vagy nem igazán hatékonynak érzed magad, biztos lehetsz benne, hogy nem vagy egyedül. A kutatási eredmények szerint például az újévi fogadalmakat összeíró embereknek csupán nyolc százaléka tart ki valóban céljai mellett. Sőt, négy emberből egy már az első héten „elbukik” a fogadalmak tekintetében! Számos külső és belső tényező akadályozhat minket céljaink elérésében. Van, hogy egyszerűen az időzítés és a lehetőségek nem a legmegfelelőbbek, de

sokszor mi magunk teremtünk gátakat gondolkodásmódunkkal.

Ahhoz, hogy búcsút tudjunk inteni a lustaság érzésének fel kell ismerjük, hogy mi gátol minket a hatékonyságban és vágyaink beteljesítésében. A valódi előrehaladás érdekében le kell számolnunk megszokott, de káros viselkedési mintázatainkkal! Milyen lépések segíthetnek?

A hétköznapok monotonitásában sokszor nehéz megtalálni a motivációt.

Gondolkozz kicsiben!

Általában szeretünk nagy célokat kitűzni magunk elé. Ez nem is baj, hiszen fontos, hogy tudjuk, merre tartunk. Ugyanakkor teherré is válhat, ami agyonnyomja a hétköznapi motivációnkat. Éppen ezért

érdemes az álmunk felé vezető utat apróbb állomásokra osztani.

Az ilyen részcélok segítségével rövidebb időtartamban tudunk gondolkozni és teljesítésükkel folyamatos sikerélményt élhetünk át, ami fenntartja a hosszútávú elköteleződést!

Ne sajnáld az időt a tervezéstől!

A tervezés legalább annyira fontos része a céljaink elérésnek, mint maga a cselekvés. Érdemes előre kigondolni az egymás után következő lépéseket, hozzáigazítva a kitűzött részcélokhoz. Fontos, hogy

reális tervet készítsünk, amiben valóban számba vesszük a lehetőségeinket

a ráfordítható idő, energia és pénz szempontjából. Egy előre meghatározott terv nemcsak keretként szolgálhat az esetleges kilengések előfordulásakor, hanem magabiztosabbá és nyugodtabbá is tesz minket a haladásunk tempójával kapcsolatban!

Támaszkodj az erősségeidre!

Ha sikertelennek éljük meg magunkat, hajlamosak vagyunk a hibáinkra és a hiányosságainkra összpontosítani. Éppen ezért amikor fordítani szeretnénk a helyzeten, jól jöhet ha számba vesszük az erősségeinket.

A korábbi tapasztalatok rávilágíthatnak a pozitív tulajdonságainkra.

Elég csak átgondolni a korábbi kihívásokat, amikkel megküzdöttünk, majd összegezni, hogy azokban a helyzetekben milyen jellemvonásaink voltak segítségünkre.

Élvezd az apró győzelmeket!

A kisebb célok elérésének megünneplése segíthet a lehetséges kudarcok feldolgozásában, miközben ösztönözhet a folytatásra. A pozitív önértékelés kialakításához elengedhetetlen, hogy megéljük a részgyőzelmeket és

merjünk önmagunkra büszkék lenni.

A részsikerek ráadásul növelik az énhatékonyság-érzetünket, aminek köszönhetően egyre inkább elhisszük magunkról, hogy képesek vagyunk a változásra.

Segítséget kérni nem szégyen!

Akármilyen hatékonyak és sikeresek vagyunk, általában előbb-utóbb eljön egy olyan pont, amikor szükségünk van a támogatásra. A számunkra fontos személyek esetében

a segítség kölcsönös dolog.

Ugyanúgy, ahogy számíthatunk barátainkra és családtagjainkra a nehézségek esetén vagy akár a siker ünneplésében, mi is ott vagyunk a számukra. A szeretteinkből álló kapcsolati háló az élet minden nehézsége esetén biztonságot nyújthat!

Ne hasonlítsd magad másokhoz!

Habár egy biztos közösség valóban sokat segíthet, a társasági lét egy másik aspektusa annál kevésbé. Amikor sikertelenek vagy lustának érezzük magunkat, hajlamosak vagyunk a körülöttünk lévőkre tekintve azt látni, hogy velünk ellentétben nekik minden sikerül. A saját önkritikánk következtében azonban

a legtöbb összehasonlítás torzító.

Érdemes emlékeztetnünk magunkat, hogy mindenki más és más. Ugyanígy az életutak, vágyak és az elérésük tempója is változó. Céljai elérése érdekében mindenkinek a saját útját kell megtalálnia!

 

Felhasznált szakirodalom Clarke, J. (2018). How to Stop Being Lazy. verywellmind, 08 Jun. 2018, https://www.verywellmind.com/how-to-stop-being-lazy-4164781 accessed 18.Sept.2018 Holdstock, T. L., Rogers, C. R. (1977) Person-Centered Theory. In Corsini, R. J. (ed.), Current Personality Theories. Itasca, Il.: F. E. Peacock Publichers.