A szenvedélybetegséggel küzdő emberek szerhasználata mögött mély lelki problémák és konfliktusok húzódhatnak meg, amelyek a szenvedély kialakulását követően még árnyaltabbá válhatnak. Ebből kifolyólag, annak érdekében, hogy egy szerfüggő életében megfelelő segítséget és változásra való lehetőséget tudjanak nyújtani a segítő szakemberek, a probléma minden rétegét és síkját meg kell érteniük. Ezen célból jött létre a Szegedi Addiktológiai Művészetterápiás Műhely 2017-ben. Milyen segítséget jelent a művészetterápia a szenvedélybetegséggel élőknek? Miben rejlik e terápiás forma ereje? Milyen változást élhet át a páciens? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ a Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum szakértőitől: Roczkov Annától és Guti Kornéltól. Interjúnk.
Hogyan épül fel a drogambulancia működése?
Guti Kornél: Az ambulanciánk hivatalosan 1987. március 1-jén kezdte meg működését, Magyarország legelső drogambulanciájaként. Az intézmény megalapítása Dr. Farkasinszky Terézia pszichiáter szakorvos nevéhez fűződik. Az intézmény működése és szellemisége kapcsán fontos kiemelni, hogy
Magyarországon elsőként itt jelent meg az integrált ellátási modell („szegedi modell”) kialakítása.
Az intézmény öt szakmai részlegre tagolódik, szociális és egészségügyi tevékenységet egyaránt ellát. A komplexitás a kívánatos gondozási elemek egyidejű, kombinált alkalmazásában jelenik meg. Ez egyaránt jelenti a fizikai, egészségügyi ellátást, a pszichés gondozást, a szociális munkát és terápiás célú foglalkozást. Mindezek egységesen egy rendszert alkotnak, melynek neve: Integrált ellátási modell.
A modell fontos eleme, hogy pácienseinket – egy esetmenedzser koordinálásval – több szakember láthatja el. Többek között pszichiáter, klinikai szakpszichológus, szociális munkás, jogász, így a klienseknek széleskörű kezelést tudunk biztosítani. A betegeknél a szerhasználaton kívül sok más problémát is diagnosztizálunk.
Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy pácienseink életében a szerhasználat csak egy tünet, amely mellett számos más nehézség, konfliktus, súlyos pszichiátriai betegség is meghúzódik. A szerhasználat egyfajta öngyógyítási kísérlet, ami mögött valamilyen probléma, trauma vagy hiány húzódik.
Milyen úton érkeznek meg az ambulanciára a segítséget kérők?
Roczkov Anna: Országosan több egészségügyi, szociális és oktatási intézménnyel kapcsolatban állunk. A prevenciós programjainkon olyan bizalmi légkört próbálunk kialakítani, hogy a résztvevők probléma esetén meg merjenek minket keresni. Illetve van egy másik útja a bekerülésnek – amely elsősorban nem önkéntes alapon működik –, ugyanis mi elterelést is végzünk. Felnőttek esetében az önkéntes alapú segítségkérés a legritkább. De hozzá kell tennem, hogy
a művészetterápiás alkalmainkkal a motivációt is befolyásolni tudjuk, foglalkozásaink hatására a páciensek nyitottá válnak az önismereti munka, a lelki „anyagcsere” beindítására.
A művészet- és szimbólumterápiás módszerek segítik, hogy a résztvevők motiválttá, kíváncsivá váljanak önmagukkal és másokkal kapcsolatban.
A kapcsolatfelvételt követően a páciensek esetében milyen folyamat veszi kezdetét?
Guti Kornél: Amikor valaki bekerül hozzánk részt vesz egy teljeskörű állapotfelmérésen, egy szükségletfeltáráson. Ezáltal felmérjük, hogy számára mennyire működhet a módszerünk. A bekerüléstől kezdve nagy hangsúlyt fektetünk a motivációs interjúra.
Eddig minden kérdés kapcsán válaszként felmerült a művészetterápia, ezért fel is tenném a legfontosabb kérdést: miért jött létre a Művészetterápiás Műhely?
Guti Kornél: A Szegedi Addiktológiai Művészetterápiás Műhely 2017-ben alakult. Az volt a célunk, hogy létrehozzunk egy olyan komplex terápiás formát, ami a kora gyermekkori sérüléseket és az elfojtott traumákat érinti. Sokszor ezeket az élményeket szavakkal nem lehet kifejezni, mert legtöbbször abban a korban történtek a problémák, ahol még nem alakult ki az értelmes beszéd. Azt gondolom, hogy a rosszul működő sémákat, problémákat csak módosult tudatállapotban tudjuk kellő mértékben feltárni és átdolgozni.
A művészet- és szimbólumterápia egyike azoknak a módszereknek, amellyel a legkönnyebben tudjuk ezt az állapotot elérni.
Mi ennek érdekében hoztuk létre integratív szemléletű műhelyünket, hogy minél több módszerrel, a psziché minél mélyebb rétegeit és több síkját el tudjuk érni.
Pácienseink sokszor vannak módosult tudatállapotban a szerhasználat során, és mi pont ennek az állapotnak a jótékony hatását próbáljuk kihasználni, szermentesen. Nálunk a szer a művészet és a szimbólumok.
Milyen módszerek teszik ilyen sikeressé a Művészetterápiás Műhelyt?
Guti Kornél: A módszerek kombinációjával több lélektani sík megragadására és átdolgozására kerül sor. Több érzékszervi csatornán keresztül érjük el a változást, lehetőséget kínálva arra, hogy az egyén a számára legmegfelelőbbet kiválasztva haladjon tovább az önismeret útján.
Súlyosabb függőség esetén a páciensek a módosult tudatállapot elérésével keresik az öngyógyítás lehetőségét. Nem véletlen az öngyógyítás keresése, nem véletlen, hogy ezek a kliensek ehhez folyamodnak és próbálnak folyamatosan gyógyulni, változtatni az elakadásaikon.
Roczkov Anna: A művészetterápiás csoportok tematikáját úgy építjük fel, hogy először is megkeressük a módszerek metszéspontjait, ami azt a célt szolgálja, hogy minél több lélektani aspektus megdolgozásra kerüljön. A foglalkozások során törekszünk arra, hogy a fontos fejlődési szakaszok (például serdülőkor) elakadásai felszínre kerüljenek és lehetőség nyíljon a korrekcióra. Figyelembe vesszük az aktuális természeti állapotot, az erre való hangolódás elősegíti a külső-belső folyamatok kapcsolódását a harmónia megteremtése érdekében. Az évszakkal való találkozás biztonságot nyújt és lehetőséget teremt a másokkal való érintkezés élményében.
Az eszköztárunkban szerepel befogadó és alkotó irodalmi és képzőművészeti alkotásokkal való munka, mozgásterápiás elemek, imaginatív terápiás eljárások. A használt módszerek projekciós felületet biztosítanak a tudattalan számára, amit alkotásokban is megjelenítünk. Az összegyűlt alkotásokon jól nyomon követhető a változás, és ezáltal a tudatosság fokozódik.
Guti Kornél: Az imaginációban egy érzelmileg jelentős probléma vagy állapot kerül „megalkotásra” a képzeletben, majd ezután kikerül egy alkotásba, ami visszahat a belső folyamatokra, és átdolgozódnak a mélyben rejlő konfliktusaink. Az imagináció alkalmas arra, hogy a tudattalant feltérképezzük, például el nem fogadott vágyainkat, érzéseinket vagy szorongásainkat megismerjük és módosítsuk, velük békét kössünk, és harmóniát teremtsünk a személyiségben.
Nem mellékes, hogy számunkra diagnosztikai és prognosztikai szempontból is jelentős, hogy lássuk a változást, lássuk mi az a réteg, amit már átdolgoztunk.
Mit adhat a páciensek számára a művészetterápiás folyamatban való részvétel?
Guti Kornél: A csoportjainkban a résztvevők nagyon intenzív élményeket (katarzist) élnek át, amik megszabadítják őket bizonyos elfojtott, elnyomott érzelmeiktől. A megszületett alkotások közvetítő funkciót is betöltenek a csoporttagok között, ezzel elősegítve az egymáshoz és az önmagukhoz való kapcsolódást. A többi csoporttaggal való interakciók, visszajelzések során megérthetik a kapcsolataik működését, tudatosíthatják, hogy a többiek hogyan reagálnak a viselkedésükre, fejlődhetnek szociális készségeik, konfliktusmegoldó technikáik, empatikusabbá válhatnak másokkal szemben. A pácienseink megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, ők maguk is tudnak segíteni a többieknek, ezáltal önértékelésük és kompetenciaérzésük is javul.
A művészetterápia alkalmazásával enyhülnek az önértékelési zavarok, oldódnak a belső feszültségek, megfogalmazódnak az érzések és a vágyak, mindemellett a klienseink esztétikai érzéke is fejlődik.
A kreatív önkifejezésnek gyógyító szerepe van. Az alkotás különleges örömöt, szublimációs lehetőséget és fontos mentális egyensúlyt biztosítanak az alkotó számára, és korábban valamilyen szerben keresett transzperszonális élmények érhetők el.
Roczkov Anna: Úgy gondoljuk történjen egy szerváltás: legyen akár a művészet egy szer, szokjon rá arra! Nem az absztinencia kerül az előtérbe, hanem az, hogy egy önismereti úton elindulva történjen meg a továbblépés. Ha megszűnik a tünet, a probléma, akkor a szerhasználat is megszűnik.
