Hogyan segítheti a virtuális valóság a függőségek kezelését?

Úgy tűnik, a terápia és a virtuális valóság, azaz a VR egyesítése új utakat nyit a függőségek elleni küzdelemben. Hogy miként? Cikkünkben ennek járunk utána.

A hétköznapokban általában függőségnek vagy addikciónak hívott, hivatalos nevén anyaghasználati zavar egy olyan összetett állapot, mely során a személyek a következmények ellenére kontrollálatlanul fogyasztanak káros anyagokat, például alkoholt, drogokat vagy dohányt.

Anyaghasználati zavar hagyományos kezelése

A kutatások szerint a gyógyszeres kezelés és az egyéni vagy csoportterápia kombinációja az egyik leghatékonyabb módja a függőségek kezelésének.

A gyógyszerek csökkentik az anyagvágyat és az elvonási tüneteket, míg a pszichoterápia segíthet a háttérben álló motiváció felderítésében, a viselkedés megértésében és a stressz kezelésében. 

Az expozíciós terápia

Az expozíciós terápia során az egyén és a terapeuta azonosítja azokat a környezeti ingereket, melyek kapcsolatban állnak a függőséggel. Például alkoholfüggőség esetén ilyen inger lehet az ital látványa vagy a kocsmában eltöltött idő. Ezt követően az expozíció során a személyt kontrollált módon kiteszik ilyen helyzeteknek és a habituáció, azaz az anyaghoz kapcsolódó ingerek ismételt bemutatása révén érik el a pszichobiológiai reakciók csökkenését. Emellett a terapeuta segít az olyan megküzdési stratégiák kialakításában, melyek támogatják az egyént az érzelmi és kognitív kihívások hatékony leküzdésében.

Az expozíciós terápia alkalmazása még nem vált rutinszerűvé. Ennek oka egyrészt az időigényessége, másrészt a magas költsége, harmadrészt pedig, hogy laboratóriumi körülmények között a környezeti kiváltó tényezők csak nehezen és alacsony hatékonysággal szimulálhatóak. Erre a problémára jelenthet megoldást a VR.

A virtuális valóság nyújtotta lehetőségek

A függőségek kezelésében újfajta területként jelent meg a virtuális valóság, azaz a VR alkalmazása. Ennek típusai közül a fejhallgatós, szemüveges, illetve vetítőfalas szimulációs rendszerek tűnnek a legígéretesebbek. Ezen technológiák aktív részvételt igényelnek, interaktívak, dinamikusak és magas mértékű beleélést kínálnak a felhasználónak. Valósághűek, többek között háromdimenziós látási, hallási, szaglási és tapintási érzékeléseket is lehetővé tesznek, illetve követőrendszerekkel reagálnak a mozgásra, valamint a társas interakciókra. 

A virtuális valóságú ingerterápia mint lehetséges kezelési mód

A hagyományos expozíciós terápia nehézségeit a virtuális valóságú ingerterápiával elképzelhető, hogy le lehet küzdeni.

A technológia lehetőséget teremt előre látható, ismételhető és személyre szabható körülmények kialakítására.

Ez növeli a terápia gyakorlatiasságát, illetve az ismételhető körülményeknek köszönhetően magas összehasonlíthatóságot tesz lehetővé, így a kapcsolódó kutatások érvényessége is biztosítható. Továbbá megkönnyíti a környezeti kiváltó tényezők differenciált vizsgálatát és elemzését is.

Jövőbeli irányok a VR alkalmazásában

Habár a VR alkalmazása még gyerekcipőben jár az addikciókutatásban, ígéretes jövőt sejtet. A környezeti kiváltó tényezők differenciáltabb vizsgálata által jobban megérthetjük az addikcióval küzdő személyek viselkedését és biológiai folyamatait. A VR technológiákat EEG-vel, és fMRI-vel is kombináljak, az ezzel megfigyelhető diszfunkcionális agyi tevékenységek további utakat nyithatnak a függőségek kezelésére.

VR egyéb alkalmazási területei

A virtuális valóság technológiákat a függőségkezelésen kívül egyéb mentális betegségek, például szorongásos zavarok, autizmus spektrumzavar, poszttraumás stressz szindróma, azaz PTSD, illetve fóbiák és evészavarok esetén is használják. A virtuális valóság alkalmazása mindegyik terápia esetén hasonlóan zajlik. Leginkább egyéni terápia során lehet szerepe a kezelésben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a terapeuta – például PTSD esetén a trauma típusa és foka alapján – először feltérképezi a páciens igényeit, majd olyan VR környezetet teremt, ami specifikusan az egyén igényeihez illeszkedik. Maradva a PTSD példájánál egy katona kezelésekor egy harcmezőt mutat megadott napszakban, specifikus zajokkal, mondjuk puska hangjával, illetve akár adott szagokkal, esetleg füstszaggal. Ezt követően ebben a személyre szabott virtuális valóságban alkalmazza a különböző terápiás eszközöket, például a relaxációs technikákat. 

A VR terápiás alkalmazási lehetőségei új utakat nyithatnak meg a mentális zavarok kezelésében.

Azonban a pszichológia tudományának felelőssége a lehetőségek vizsgálata mellett a szakmai és etikai kérdésekben történő iránymutatás, mielőtt még ezek a módszerek széles körben elterjednének ezzel megelőzve a helytelen alkalmazást és potenciális visszaéléseket.