Rátalálni önmagunkra igazi próbatétel lehet. Az oda vezető út olykor ködös és kacskaringós, sőt időközben el is tévedhetünk. Ahhoz, hogy a nehezebb időkben is kitartsunk, és azzá válhassunk, akivé szeretnénk, ki kell alakítanunk magunkban a megfelelő attitűdöt. Lássuk, mik is azok az attitűdök, és szellemi beállítottságaink hogyan segíthetnek vagy akadályozhatnak minket!
Az önmagunkkal, képességeinkkel kapcsolatos attitűdjeink nagyban meghatározzák azt, hogy megtaláljuk-e a saját utunkat. Az attitűd szó elsődleges jelentése póz vagy testtartás. Lélektani értelemben szellemi beállítottságunkat, általános hozzáállásunkat jelenti a világhoz, egy adott helyzethez vagy problémához (például hogyan szerválunk a teniszben, hogyan futunk vagy, miként reagálunk a stresszhelyzetekben). Elsőre talán meglepőnek tűnik, de szoros összefüggés van aközött, ahogy különböző tevékenységeink során megnyilvánulunk és aközött, ahogy a dolgainkra, életünk eseményeire vagy kapcsolatainkra tekintünk. Az attitűdjeink valójában a temperamentumunk és a lelki alkatunk kifejeződései.
Gondolkodásmódunk megismerése
Olykor előfordul velünk, hogy sorozatosan akadályokba ütközünk, amelyek hátráltatják terveink megvalósulását, vagy az is megeshet, hogy nem látjuk meg a lehetőségeinket. Képzeljünk el egy falat, amin át szeretnénk jutni. Nekifutunk, de nem sikerül áttörni. Nekiugrunk még egyszer, ezúttal nagyobb erőbedobással, de így sem sikerül. Végül inkább feladjuk ahelyett, hogy megpróbálnánk keresni a falon egy ajtót, amin keresztül könnyedén átsétálhatnánk a túloldalra. Képletesen ezt csináljuk olyankor, amikor nem változtatunk a gondolkodásmódunkon és görcsösen ragaszkodunk az eredeti elképzelésünkhöz.
Azt hisszük, az út járhatatlan számunkra, pedig talán csak másképp kellene azt megközelítenünk.
A világhírű fizikus, Albert Einstein gondolata ragyogóan rávilágít az efféle helyzetekre: „A problémák sosem oldhatók meg ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amely megteremtette őket.” Ahhoz azonban, hogy változtatni tudjunk a gondolkodásmódunkon, először meg kell ismernünk, hogyan gondolkodunk, vagyis hogy milyen általános attitűdökkel rendelkezünk.
Az attitűdök típusai
Attitűdjeink nagyon különbözőek lehetnek. Gyakran két ember ugyanazt a helyzetet teljesen másképp látja, mert egészen más nézőpontból tekint rá. Az attitűdjeinken csakis friss információk, tapasztalatok, élmények által tudunk változtatni. Carol Dweck, a kaliforniai Stanford Egyetem pszichológusa azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az emberek lelki alkata és attitűdje az eredményeiket.
Dweck az attitűdöket két csoportba osztja: az egyik a változatlanságra, a másik a növekedésre való beállítottság.
Az, hogy melyik csoportba tartozunk, nagyban meghatározza, elérjük-e a céljainkat. „A változatlanságra beállítódott emberek azt gondolják, hogy az intelligencia és a tehetség velünk született tulajdonság és a későbbiekben már nem lehet rajtuk változtatni, azok ugyanis, mintha kőbe lennének vésve. Szerintük, természetük és adottságaik egyszer s mindenkorra adottak, és ezzel kell valamit kezdeniük. A növekedésre való beállítódás egészen más típus. Attitűdje azon a meggyőződésen alapul, hogy készségeink kemény munkával fejleszthetők.” (K. Robinson, 2013)
Növekedésre való beállítottság (angolul: growth mindset)
Azok az emberek, akiknek beállítottsága a növekedésre irányul, mindig kitartanak a céljaik, álmaik mellett, még akkor is, ha épp nem a legjobbak a kilátásaik. Mindezt abból a meggyőződésből teszik, hogy kellő elszántság, kitartás és befektetett energia révén képesek elérni a céljaikat. Elizabeth Payne útkeresése érdekes például szolgál. Elizabeth-nek már gyermekkorában határozott elképzelése volt arról, hogy felnőttkorában festőművész szeretne lenni. Ezt az izgalmas világot édesanyja mutatta meg neki. Elizabethet azonban a környezete eltántorította az elképzelésétől azzal az indokkal, hogy a kis faluban ahol él, nem tudna képzőművészként érvényesülni. Ennek hatására úgy döntött, lemond az álmáról. Vágya később mégis újraéledt középiskolás korában, amikor is rajztanára benevezte őt egy jelmeztervező versenyre. Elizabeth addig egyáltalán nem foglalkozott jelmeztervezéssel, mégis belevágott a versenybe, amit többször is megnyert. Egymás után jöttek a sikerek. Nyitottságának köszönhetően kiderült, erős érzéke van a jelmeztervezéshez, nem mellesleg annyira élvezte a tevékenységet, hogy elhatározta, ezt a vonalat folytatja a jövőben is. Beiratkozott a színművészeti főiskola jelmeztervező szakára, ahol kitanulta a szakma rejtelmeit.
Habár időközben rá kellett jönnie, a színház nem az ő világa, tanulmányai eredményeképp olyan adottságokat ismerhetett fel magában, amikről addig sejtelme sem volt: például megmutatkozott erős tanári vénája. Elizabethnek végül felajánlottak egy tanári állást, amelyben maximálisan ki tudott teljesedni, és fantasztikus rajztanár vált belőle.
Légy nyitott és befogadó az újra!
A nyitottság egy nagyon fontos tényezője tehetségünk kibontakoztatásának. Ha nem tudjuk, mi az, amiben igazán jók vagyunk, kísérleteznünk és tapasztalnunk kell, ahogyan azt Elizabeth is tette a fenti történetben. Érdemes elkalandoznunk egészen új, számunkra ismeretlen területekre is – ehhez azonban nagy fokú nyitottság szükséges és persze tudatosság is. A legjobb amit tehetünk, hogy megtaláljuk az arany középutat és fokozatosan, mértékkel és tudatosan kísérletezzünk. Ellenkező esetben, vagyis ha túlhajszoljuk magunkat, nem a megfelelő területeken, ráadásul össze-vissza barangolunk, szétforgácsolódhatunk. Kis idő elteltével minden bizonnyal belefáradunk az egészbe, sőt, azzal is szembesülhetünk, hogy ingerlékennyé, zaklatottá és csalódottá válunk.
Mindig tartsuk szem előtt, hogy saját utunk megtalálása nem egy cél, hanem egy állandó folyamat. Ha kitartóan, jó érzéssel és türelemmel munkálkodunk, közelebb kerülünk ahhoz, amit keresünk.
Minden csak azon múlik, mennyire fontos ez az egész számunkra, és mennyire vagyunk eltökéltek. Érdemes tehát megvizsgálnunk saját attitűdjeinket, és ha nem találjuk őket megfelelőnek, változtassunk rajtuk, hogy ne akadályozzanak bennünket saját utunk megtalálásában, hanem ellenkezőleg, támogassanak céljaink, vágyaink elérésében. Így jutunk el ahhoz a felismeréshez, hogy minden komoly változtatást, akár külső körülményeinken is, önmagunkban kell kezdenünk.
Szakirodalom:
Robinson, K. – Aronica, L. (2013). Elemedben vagy? Fedezd fel a benned rejlő tehetséget! HVG Kiadó, Budapest, E-Book.
Growth Mindset In Psychology Today https://www.psychologytoday.com/us/basics/growth-mindset
