HPV – nemcsak méhnyakrákhoz vezethet. Hogyan védjük magunkat és partnerünket?

A humán papillómavírus (HPV) az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozó. Noha a fertőzésen szinte mindnyájan átesünk életünkben legalább egyszer különösebb probléma nélkül, bizonyos típusok nemi szerv körüli szemölcsök kialakulásához és akár daganatos megbetegedésekhez is vezethetnek. Cikkünkből kiderül, miért ne pánikoljunk feleslegesen, ugyanakkor mit tehetünk önmagunk és partnerünk védelmében, elkerülve az esetleges fertőzések megterhelő testi és pszichés hatásait. Illés Eszter szexuálpszichológus írása.

A serdülők szexuális edukációja gyakran pusztán a szexuális úton terjedő nemi betegségek bizarr képeinek levetítéséből áll azzal a céllal, hogy az óvszer használatára, biztonságos együttlétek gyakorlására buzdítsuk a fiatalokat. Az ilyen egyoldalú szexuális nevelést semmiképpen nem tartjuk előremutatónak és hatásosnak a szexuálpszichológiában. Azonban számos olyan fertőzéssel nézhetünk szembe az életünk során, mellyel kapcsolatban fontos alapvető információkkal rendelkeznünk annak érdekében, hogy védjük önmagunkat és partnerünket a nem kívánt testi, lelki következményektől.

A HPV az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozó. Mindkét nem esetében vezethet különböző súlyosságú tünetekhez. A méhnyakrák kilencvenkilenc százalékát ez a vírus okozza, mely a nők körében a második leggyakoribb rosszindulatú daganat. Egyéb daganatoknál (szeméremtest, végbél, nyak, fej, száj) is megjelenik a fertőzöttség. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy nem minden HPV fertőzés vezet daganatos megbetegedéshez.

Az emberek nyolcvan százaléka legalább egyszer fertőződik élete során.

Az immunrendszer természetes védekezésének köszönhetően kiürül a vírus a szervezetből, és sokszor nem is tudunk róla, hogy átestünk a fertőzésen. A vírus egyszeri leküzdése azonban nem jelent védettséget a jövőre nézve. A húsz-huszonnégy éves korosztály ötven százalékánál kimutatható.

Hogyan támadja szervezetünket?

A HPV a hámsejteket fertőzi (a bőr és a nyálkahártya alapsejtjeit), mely a területtől és a vírus típusától függő elváltozáshoz vezet: szemölcs, rákot megelőző és rákos állapot. A különböző fajták hasonló szerkezettel rendelkeznek. A gazdasejtben kettőződik a vírus DNS-e vagy éppen beépül annak DNS-ébe, mely fékezetlen sejtosztódáshoz vezet és a programozott sejthalált akadályozza, növelve a rákos állapotok kialakulásának valószínűségét. Gyakorlatilag sejtjeink energiáját szívja el ahhoz, hogy szaporodhasson. A fertőzés leggyakrabban rejtett formában zajlik, s csak hónapokkal később jelentkeznek a tünetek.

Nemi szerveinket veszélyeztető típusok

A HVP több mint száz típusát azonosították már, melyből nagyjából harminc-negyven fertőzi a nemi szerveket. Ezeket rákkeltő hatásuk alapján kis- és nagy kockázatú csoportokba soroljuk. A méhnyakrák mintegy hetven százalékáért a HPV16 és HPV18 felelős, a nemi szervek szemölcseinek kilencven százalékát pedig a HPV6 és HPV11 típusok okozzák. A genitális szemölcsök kilencven százaléka HPV fertőzés miatt alakul ki.

Nem kell rákosnak lenni a negatív pszichés hatások megtapasztalásához

Azt gondolnánk, hogy amíg nem rákot megelőző és daganatos állapotokkal van dolgunk, nincs baj. A méhnyakrák pszichológiai hatását vizsgáló kutatások mellett azonban elkezdtek foglalkozni a HPV okozta nemi szervi (genitális) szemölcsökkel élők életminőségével is. Noha az úgy nevezett condylomák (szemölcsök) nem a magas kockázatú HPV-fertőzések tünetei, mégis sokáig tart a kezelés, és gyakori a kiújulás.

A betegségtudat önmagában képes emelni a szorongásszintet. A szexuális úton terjedő fertőzéseknek továbbá nagy erejű stigmatizáló hatásuk van, mely

negatívan hat a személy önészlelésére és testképére.

A társas kapcsolatokat is rombolhatja azáltal, hogy az illető szégyenérzetéből fakadóan kerüli a találkozásokat, közös sportolást, öltözést. A negatív megítéléseket elővételezve fokozódik a szorongásszint: tisztátalannak, igénytelennek tarthatják társaik, esetleg aggódnak attól, hogy ők is megfertőződnek. Az érintett az okokat keresve önhibáztatásba kezdhet, melyet táplál a bűntudat és a harag: „Miért nem vigyáztam magamra eléggé?” A kapcsolatban élők esetében a partner hűtlenségének gyanúja is további stresszforrás lehet. Noha a szemölcsöket okozó HPV típusok nem okoznak rákos megbetegedést, információk hiányában a daganat kialakulásától való félelem is befolyásolja az egyén pszichológiai jóllétét. A betegség természetéből fakadóan

a pszichoszexuális hatás központi nehézség.

A szemölcsökkel élők esetében megfigyelhető a saját szexuális vonzerejükbe vetett hit megrendülése, a szexuális vágy csökkenése, a szex kezdeményezésének csökkenése. Az együttlétek során pedig gyakran számolnak be folyamatos aggodalomról a partner megfertőzését illetően. A figyelmi fókusz ilyen szintű elterelődése rontja az érzéki pillantok átélését, és szexuális diszfunkciók is megjelenhetnek. Az egyedülállók esetében a kapcsolati kezdeményezéseket képes ellehetetleníteni a betegség.

A szemölcsök kezelése hosszú és bizonytalan folyamat, mely a kontrollvesztettség érzését fokozza a személyben, ami lehangolt állapotot eredményez. A tünetmentes időszakot követő esetleges visszaesés pedig csak fokozza a negatív pszichés hatásokat. A kliensek gyakran panaszkodnak arról, hogy kevés információt kapnak a kezelőorvostól a további védekezésekről, kilátásról, a gyakori lelki és szexuális következményekről.

Tegyünk a megelőzésért!

A HPV maga nem gyógyítható, pusztán a tünetek kezelhetőek. Mivel életében szinte mindenki átesik a fertőzésen, nem érdemes rettegéssel végigszeretkeznünk az életünket, azonban tehetünk a súlyosabb elváltozások elkerülése érdekében. A napjainkban már elérhető

kilenckomponensű HPV védőoltás alkalmazása  elsődleges prevencióként a legelőremutatóbb módszer.

A vakcina ugyanis nemcsak a HPV6, 11, 16 és 18 típusok ellen nyújt védelmet, mint a korábbi négykomponensű oltás, hanem a 31, 33, 45, 52 és 58 típusok ellen is. Azok ellen tehát, melyek legnagyobb százalékban járulnak hozzá a genitális szemölcsök és a rákos megbetegedések kialakulásához. A szexuális partnereket váltók esetében kiemelt fontosságú az óvszerhasználat a HPV és egyéb szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés céljából is. HPV esetében noha ez nem jelent teljes körű védelmet – a vírus ugyanis orális úton és kéz által is terjedhet. A fertőzés valószínűségét azonban csökkenti.  A védőoltás mellett a másodlagos megelőzésnek, a rákmegelőző állapotok szűrésének továbbra is létjogosultsága van. A nők esetében a rendszeres nőgyógyászati szűrésben való részvétel kiemelt fontosságú. Férfiak esetében pedig a nemi szerv, végbél körül hámelváltozás tapasztalása esetében mindenképp szakorvosi vizsgálat javasolt.