Nem számít, hogy valaki született előadó vagy sem. Ha az ember rendelkezik valamilyen megosztásra érdemes mondanivalóval, akkor az előadás-technikai, retorikai és történetmesélési készségei egyaránt fejleszthetőek. Ezt vallja Györffy Kinga retorikai-storytelling tanácsadó, egyetemi oktató nemrég megjelent „Add elő magad” című könyvében. A történetmesélés és meggyőzés egyik legnagyobb hazai szakembere már több mint tíz éve képez olyan magyar vállalatvezetőket és vállalkozókat, akiknek napi rendszerességgel kell nyilvánosan megszólalni. A könyv a történetmesélést állítja a középpontba, mely az egyik legkézenfekvőbb módja a figyelem és a kapcsolat megteremtésének. Könyvismertetőnk.
„A szenvedély legyőzi a szemérmességet.” A 20. század elején egy fiatal, bátortalan nő rettegett a nyilvános beszédtől. Ám szívügyének tekintette az elesettek és rászorulók segítését. Hamarosan szószólójukká vált. Mindez arra késztette őt, hogy fejlessze beszélői és előadói készségeit. Ebből az egykor visszahúzódó nőből, Eleanor Rooseveltből lett az első First Lady, aki számtalan sajtótájékoztatót tartott, rádióműsorokban szerepelt.
Győrffy Kinga könyvét elsősorban bátorításnak szánja azoknak, akik nem érzik magukat született előadónak. A magukat jó előadóknak tartókat pedig ösztönözni szeretné: fejlődjenek tovább, ne álljanak meg az úton. A magával ragadó előadás titkai című könyv a magyar előadói gyakorlatból vesz példákat, előadásokat. Igyekszik olyasmit mutatni, ami a magyar üzleti környezetben is megállja a helyét. A könyv szereplői sokfélék, különböző pozíciókat töltenek be különböző cégeknél. Öt alapvetésben azonban egyetértenek, mely elengedhetetlen a magával ragadó előadónak:
- Az előadás nem az előadóról, hanem a hallgatóságról szól.
- Az előadók nem közölni akarnak, hanem kapcsolatot teremteni.
- Nem engedik, hogy a technika átvegye az irányítást.
- Egy előadásra aprólékosan készülnek és gyakorolnak.
- Nem törekszenek a tökéletességre, csak az önazonosságra.
Tisztázzuk céljainkat!
Az írónő szerint első lépésként ki kell találnunk egy konkrét, közönséghez kapcsolódó célt. Egy vállalatnál például az egyik ágazatvezető az évértékelő beszédnél az alá tartozó embereket szeretné kiemelni, felemelni. Ez egy egészen konkrét cél.
Második lépésként pedig fogalmazzuk meg rövid üzenetünket is. Ez legyen egyszerű, egy mondatnyi gondolat, ami hat az érzelmekre: „Én az emberekben és a szívvel-lélekkel végzett munkában hiszek.”
Végül állapítsuk meg, hogy milyen érzést akarunk kiváltani a hallgatóságunkból. Legyenek boldogak, hálásak, vagy érezzék magukat biztonságban? Ennek a meghatározása fontos feladat, hiszen holnap ez alapján fognak cselekedni. Ha az alappal megvagyunk, elkezdhetjük előadásunk felépítését megtervezni.
A magával ragadó előadás titkai elsajátíthatóak
Felgyorsult világunkban óriási mennyiségű ingeráradat ér minket nap mint nap. Ennek következtében figyelmünk egyre nehezebb lekötni. Az emberi átlagosan három percig képes akaratlagosan figyelni. Bemutatkozáson is az ér el sikert, aki már az első mondatával meglepi a többieket. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy
egy előadás valójában harc a hallgatóság figyelméért, legyen akár három, akár ötven perc.
A tartós figyelmet ki kell vívni, el kell nyerni. Az előadás szerkezetének felépítését érdemes úgy elképzelnünk, mint egy krimi megalkotását. A jó krimi az első pillanattól kezdve a drámai végkifejletig magára vonja a hallgatóság figyelmét.
Már a bevezetésben meg kell ragadnunk a hallgatóság figyelmét, hiszen az első mondatnál dől el minden. Rögtön a lényegre kell térni! Rengeteg olyan eszköz áll rendelkezésünkre, mellyel felkelthetjük a közönség érdeklődését, közben megnyerhetjük a jóindulatát és előkészíthetjük az előadás témáját. Ennek egyik leghatásosabb módja a történetmesélés, mely felkelti és fenntartja a figyelmet. Merjünk önironikusak lenni a történetben. A közönség hálás lesz, ha megláthatja az embert az előadó mögött. Fel fogjuk kelteni a hallgatóság érdeklődését akkor is, ha egy rejtvénnyel indítunk. A kezdeti meglepetés és a végső felismerés élménye együttesen nagy elégedettséget válthat ki a hallgatókból.
A bevezetés mellett a befejezés a beszéd leglényegesebb szakasza. A zárás legyen előadásunk legerősebb érzelmi-hangulati része! Ezt könnyen elérhetjük személyességgel, egy kérdéssel, felszólítással, esetleg egy önmagunkra hangolt idézettel. Hatásos a keretes szerkezet használata is. A bekezdésben és a befejezésben egyaránt megjelenő mondat vagy kép a befejezettség érzését kelti.
A történetmesélés egyszerre hat az érzelmekre és az észre
Györffy Kinga jelentős figyelmet szentel könyvében a történetmesélésnek. Nem véletlenül. Ez az egyik legkézenfekvőbb és legerősebb eszköze a hallgatósággal való kapcsolatteremtésnek. Fontos, hogy történetünk a hallgató érzelmeire és eszére egyaránt hatással legyen.
A hallgató egy történetből jobban elfogadja az érveket, mintha csak önmagában szerepelnek.
A történetet két fontos elem különbözteti meg az eseménysortól. Az egyik, hogy szerepel benne konfliktus. Minden mesében van egy belső hiányérzet, mely elindítja a cselekménysort. Előadóként igyekezzünk minél konkrétabban megjeleníteni a konfliktust. Ugyanakkor nem hiányozhat ennek feloldása sem. Ez az elem tölti el elégedettséggel a hallgatóságot. Steve Jobs a híres Stanfordi beszédét három személyes történetre alapozta. Mindegyikben megvolt a nagy konfliktus, majd a látványos feloldás. Jobsot harminc évesen kirúgták attól a cégtől, melyet ő alapított. A konfliktusnak a feloldását végül egy belső szemléletváltás, a sikeresség súlya helyett érzett újrakezdés öröme jelentette.
Sokan biztosan azt mondják magukban: „Nekem nincsenek történeteim”. Nem feltétlenül kell megjárnunk a mennyet és a poklot ahhoz, hogy történeteink legyenek. Az apróságok is ugyanúgy számítanak. Merítsünk a sikereinkből! Idézzük fel azokat az emlékeinket, amikor leküzdöttünk egy akadályt, vagy létrehoztunk valami újat, esetleg egy személlyel való találkozás inspirálóan hatott ránk. Előfordult, hogy valamiért áldozatot vállaltunk és megérte? Ezeket mind elevenítsük föl! Kudarcainkból ugyanígy lehetnek jó történetek. Megesett, hogy egy sikeresnek indult történet nem úgy alakult, ahogy vártunk? Idézzük fel ezeket az emlékeinket is, meséljünk róluk! Ám mások életéből vagy akár a közös kincsestárból (pl. film, könyv, történelem) is meríthetünk példát. Történetünk legyen egyszerű, ugyanakkor élénk és emlékezetes. A legfontosabb azonban, hogy kellően személyes legyen, kötődjön hozzánk. Olyan történettel, mely távol áll tőlünk, nem érhetünk el sikert.
Figyelemfelkeltő, emlékezetes előadást tartani nem lehetetlen, pusztán gyakorlás és felkészülés kérdése. Rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hogy fejlődjön az előadói és retorikai készségünk. Ez a könyv azoknak ad segítséget, akik elfogadják: „Magával ragadó előadóvá válni nem ellazulás, hanem elszánás, elköteleződés és kemény munka.”
