Intelligencia és kreativitás – létezik egyik a másik nélkül?

Sokan gondoljuk úgy, hogy a kreatív emberek biztosan nagyon intelligensek is. Egy új elméletet kitalálni, mint Einstein tette a relativitás-elmélettel, kreativitásra és kiemelkedő intelligenciára vall. Éppen ezért gondoljuk, hogy ez visszafelé is működik – a nagyon intelligens emberek biztosan kreatívak is. Gondoljunk csak arra, hogy olyan színészeknek is kiemelkedően magas az IQ-ja, mint James Franco vagy Natalie Portman, utóbbinak már több publikációja is megjelent. De vajon mennyire függ össze az intelligencia a kreativitással, létezhet egyik a másik nélkül, vagy egyáltalán nincs is közük egymáshoz?

A kreativitás sokak számára azt jelenti, hogy bizonyos személyiségjegyek eltérnek másokétól, például a nyitottság, önállóság, nonkonformitás, rugalmasság és kockázatvállalási hajlandóság tekintetében. Vannak, akik szerint pedig amolyan gyermeki kíváncsiságot, játékosságot tartalmaz. Tóth egyik kutatásában arra jutott, hogy a kimagaslóan kreatív emberek az önálló gondolkodást, a környezet ingereire való érzékenységet, feladatokban való kitartást látják a sajátosságokként. Önérvényesítők, dominanciára törekednek, és nem kedvelik a kötöttségeket. Csíkszentmihályi, a kreativitás atyja azonban azt feltételezte, hogy nem lehet általánosítani, de egy biztos: magas intelligenciával párosul a kreativitás.

Az intelligencia és típusai

Az intelligencia vizsgálata a 20. század elején kezdődött: egy bizonyos William Stern vezette be az intelligenciahányados fogalmát 1912-ben, azóta pedig számtalan intelligencia teszt kidolgozása és standardizálása történt meg. Magyarul a MAWI, ami a Wechsler-féle intelligencia tesz, valamint a Raven-skála elérhető.

Az intelligenciát a szakértők általában két részre osztják: folyékony és kristályos.

Előbbibe tartozik a problémamegoldó képességünk; az absztrakt, elvont fogalmakkal való gondolkodás; új dolgok tanulása, míg utóbbibba a meglévő tudásunk és tapasztalataink. Egyik sincs a másik nélkül, hétköznapi életünk során – legyen szó magánéleti vagy munkahelyi dolgokról – mindkettőt, egymást kiegészítve használjuk. Gondoljunk arra, amikor egy Excelben dolgozunk: folyékony intelligenciánk segítségével gondoljuk át, hogyan oldjuk meg a problémát, főleg, hogy az nem kézzelfogható, míg a kristályos intelligenciánk segítségével hívjuk elő azokat a képleteket, amelyekkel kiszámoljuk a heti költségvetést.

Laikus szemmel is rögtön megakadhat a szemünk egy lehetséges összefüggésen. A kreativitás a nagyfokú önállóságot és a környezeti változásra való érzékenységet, rugalmasságot feltételez, a folyékony intelligencia pedig a problémamegoldó képességet és alkalmazkodóképességet foglalja magába – mintha ugyanaz lenne a kettő! Ennek ellenére azonban sok kutatás bizonyította már be, hogy az intelligencia és kreativitás két különböző dolog, mint ahogy azt is, hogy nagyon közeliek egymáshoz.

Az újfajta intelligencia elméletek szerint azonban nem kettő, hanem hétféle intelligenciánk létezik: a zenei, nyelvi, vizuális-térbeli, mozgási, logikai-matematikai, interperszonális és metakognitív. Howard Gardner szerint mindezek külön részei az intelligenciánknak, így nem kizárt, hogy egy ember több területen is kimagasló eredményekkel rendelkezik. Sokszor például a zenészek más képzőművészeti területen is jeleskednek, például festészet vagy szobrászat, így ők a vizuális-térbeli intelligencia tesztekben is magas pontszámokat érhetnek el. Mindemellett magyarázatként szolgálna a kreativitás mibenlétére is – e szerint valóban egyfajta intelligencia lehet a kreativitás?

A kreativitás és intelligencia kapcsolata

A kreativitás és intelligencia kapcsolata évtizedek óta a kutatások témáját adja, ennek ellenére a mai napig nincs egyöntetű válasz erre. Sternberg öt potenciális lehetőséget mutat ehhez: a kreativitás az intelligencia része, az intelligencia alkotja a kreativitás egy részét, az intelligencia és a kreativitás részben fedi egymást, a kettő teljesen fedi egymást, vagy két teljesen eltérő dolog.

Bár az első intelligencia kutatók még az intelligencia részeként írták le a kreativitást, ma már nem ez az elfogadott álláspont.

Mind az öt elképzelésre találunk bizonyítékokat és cáfolatokat tartalmazó kutatásokat, de vajon az egyik magas pontszáma előrejelzi a másikat is? Vagyis a magas intelligenciahányadossal rendelkező embereket nagyfokú kreativitás is jellemzi?

A legnépszerűbb elmélet napjainkban, hogy a kreativitás és az intelligencia két különböző dolog, azonban van közös metszéspontjuk. Amennyiben ez az elmélet helyes, akkor a kreativitásnak és intelligenciának vannak közös részei, de alapvetően más-más dologról beszélünk. Ez esetben érdemes példaként tehetségelméleteket megvizsgálni. Renzulli elmélete szerint a tehetség, mint a magas kreativitás megnyilvánulása, a magas intelligencia, kreativitás és feladat iránti elköteleződés közös halmaza. E szerint a megfelelő kombináció eredményezhet egy újabb személyiségvonást, ami ez esetben a tehetség.

Egy másik megközelítés szerint szükséges, de nem elengedhetetlen az intelligencia megléte a kreativitáshoz, vagyis egyik nem a másik feltétele. Egy kutatás bebizonyította, hogy

a 120 feletti IQ-val rendelkezők már nem rendelkeznek olyan nagy kreativitással, vagyis lehetséges, hogy a kettő már nem fér meg egymás mellett.  

Úgy tűnik, hogy bizonyos intelligencia szint felett azonban az intelligencia már inkább a kreativitás útjában áll, mintsem a segítője vagy támogatója lenne. Ma már a szakértők kizárják azt a tényt, hogy az intelligencia és a kreativitás egy és ugyanaz lenne, de kapcsolat mindenképp van köztük. Hogy milyen mértékben, vagy hogyan jelenik meg, mekkora részben fedik egymást, milyen közös vonások kellenek, azt egyelőre homály fedi.

Több kutatás is feltételezte már, hogy az intelligenciának nagyobb szerepe van a kreativitásban, mint az eddigi feltételezéseink szerint. Legyen szó a Guilford-féle divergens és kovergens gondolkodás elméletéről, vagy arról, hogy a kreativitás és az intelligencia egymás feltételei. Az mára már bizonyosságot nyert, hogy a laikus szemmel ugyanannak gondolt folyékony intelligencia nem egyenlő a kreativitással. A tudomány mai állása szerint az intelligenciának köze van a kreativitáshoz, de a valóságban olyan személyiségjegyek, mint az újdonságokra való nyitottság, motiváció szintén fontos szerepet játszanak abban, hogy valaki kreatív személy vagy sem.