Valószínűleg sokaknak elhízott, cukros üdítőkön és édességeken nevelkedő, „hisztis” gyerekek jutnak az eszébe, ha az amerikai diákokra gondol. Vajon ez tényleg így van? Egy amerikai család iskolakezdési időszakát követtük nyomon. Cikkünkből kiderül, hogyan zajlik az iskolakezdés és hogyan épül fel az oktatási rendszer Amerikában.

Augusztus végén mindenki készülődött már az iskolakezdésre. Nemcsak a szülők voltak izgatottak és vásároltak be gyermeküknek, hanem szinte az egész város együtt készült szeptember elejére. A Mary Washington Egyetem diákjai a nyár utolsó hetére több programot is szerveztek, melyek minden korosztály számára elérhetőek voltak. Ilyen volt például az ingyen jégkrém osztás, vagy a SlideFXBG party, mely a város egyik lejtős utcáján felállított háromszáz méteres vízi csúszdát jelentette. Az utcák nyüzsögtek és tele voltak családokkal. Az esti programon koncertet szerveztek az egyetemisták, melyen színezőkkel, arcfestéssel várták a fiatalabbakat.

A legkisebbektől kezdve az idősebb korosztályig mindenki képviseltette magát.

Ez nemcsak arra volt jó, hogy az iskolakezdők kihasználhatták és élményeket gyűjthettek a nyár utolsó napjain, hanem lehetőségük volt új barátokat szerezni és leendő osztálytársaikat is megismerni.

Miért volt hasznos pszichológiai szempontból ez a hét?

Augusztus utolsó hete különösen fontos szerepet töltött be a diákok életében. A programok és a közös események hatására minden évkezdő gyerek tudta, hogy a következő héttől már a sárga iskolabusz várja őket az utca elején. A családi programok és az együtt eltöltött idő erősíti a kötődést, jótékony hatással van a viselkedésre és a gyerekek fejlődésére. Tanulmányok kimutatták, hogy iskolakezdés előtt a kortizol szint – mely a stresszért felelős hormon – megemelkedik. Így a gyerekek iskolakezdés előtti izgalmuk egy részét a különféle programokon leküzdhették. Az elfoglaltság megküzdési stratégiaként is szerepet játszott.

Első nap az iskolában.

A legtöbb szülő sok energiát fektetett abba, hogy gyermeke komfortosan érezze magát az első napon. Elterjedt szokássá vált, hogy a szülők elmagyarázzák gyermeküknek, mi történik majd velük az első napon, milyen lesz az iskolában. A család, akiket végig kísértünk, elképzelte az első napot, ezzel a mindfulness technikával csökkentve az évkezdő szorongását és ismeretlentől való félelmét.

A diákokat ezen a héten lélekben is felkészítették az iskolakezdésre.

Ki is kezdheti el az iskolát?

Minden olyan gyerek, aki október elsejéig betölti az ötödik életévét, elkezdheti az iskolát. Persze ez a szabály államonként változik, így jelen esetben ez Virginia államra vonatkozik. Ami viszont mindenhol megegyezik, hogy az iskolaérett gyerekek meghatározó jellemzője, hogy már a valóságelv vezérli őket. Képesek a valósághoz igazodni, tudnak várni. Nemcsak az itt és most zajló eseményeket veszik figyelembe, hanem a jövőről is tudnak gondolkodni. A játékos, képzeletben elrugaszkodott tevékenységeket a teljesítmény alapú elvárás váltja fel. Ez annyit jelent, hogy képesek megítélni saját munkájukat, valamint azt összehasonlítani másokéval. Ezen kívül már azt játsszák el vagy jelenítik meg rajzukon, amit a valóságról tudnak. Képesek megérteni a helyzetet, nagyobb kitartással és feladattudattal rendelkeznek. Ebben a korban bekövetkezik az első alakváltozás is. Magasabbak lesznek, végtagjaik megnyúlnak. Ezek a változások nagyjából öt és hét éves kor közé tehetők.

Az amerikai rendszer sajátosságai

Az USA-ban az iskolarendszer másképp van felépítve, mint hazánkban. Hároméves kortól a gyerekek heti két-három délelőttöt töltenek óvodában, mely egyfajta előkészítőként funkcionál. Általában öt éves kortól kezdik az iskolát, egy úgynevezett pre-primary schoolban, mely már abban az intézményben zajlik, ahol a gyermek első osztályát kezdi majd el. Ezen a tagozaton olvasni és számolni tanulnak, de még csak két-három órát töltenek naponta az intézményben. A rendszer lényege, hogy hozzászoktassa őket az iskolai élethez és felkészüljenek az első osztályra. Majd az ezt követő évben kezdik el ténylegesen az első osztályt. Az általános iskola itt is elsőtől nyolcadik osztályig tart, amit négy gimnáziumi tanév követ.

Első nap az iskolában

Az első napon mindenki izgatott volt. A szülők különféle „első nap az iskolában” feliratú táblákkal készültek és várták a sárga iskolabuszt, mely 7:45-kor indult. A gyerekek, még azok is akik előtte izgultak vagy sírtak, amint meglátták az ismerős arcokat, felszabadultabbak lettek. Bár voltak olyanok, akik nehezebben kezelték az elszakadást, de heves tiltakozást nem mutatott senki az utcában.

Összességében elmondható, hogy a szülők és az egész városi közösség nagy energiát fektetett abba, hogy a gyerekek első napja emlékezetes és jó élményekkel teli legyen. Az iskolarendszer sajátosságait tekintve is fontosnak tartják, hogy a gyerek felkészülten és az ismerősség hatását használva kellemesebb élménnyel kezdje meg az iskolát.

Az iskolabuszt mindenki izgatottan várta.

 

Felhasznált szakirodalom: Gutteling, B. M., de Weerth, C., & Buitelaar, J. K. (2005). Prenatal stress and children's cortisol reaction to the first day of school. Psychoneuroendocrinology30(6), 541-549. Turner‐Cobb, J. M., Rixon, L., & Jessop, D. S. (2008). A prospective study of diurnal cortisol responses to the social experience of school transition in four‐year‐old children: Anticipation, exposure, and adaptation. Developmental Psychobiology: The Journal of the International Society for Developmental Psychobiology50(4), 377-389. Hofferth, S. L., & Sandberg, J. F. (2001). How American children spend their time. Journal of Marriage and Family63(2), 295-308. Wertsh, J. V., & Tulviste, P. (1990). Apprenticeship in thinking: Cognitive development in social context. Science249(4969), 684-686. Cole, M., Cole, S. R., Kéri, R., Csibra, G., & Ragó, A. (2006). Fejlődéslélektan. Osiris.