A menstruáció valamilyen módon a legtöbb ember életében jelen van, nem csak azokéban, akik menstruálnak. A női ciklus ennek ellenére máig olyan téma, amelyről félve, tabusítva vagy kellemetlen érzéssel beszélünk. Gyakran mi, nők is meglepően kevés információval rendelkezünk a saját hormonális működésünkről. Annak ellenére, hogy minden hónapban újra és újra átéljük a menstruációt. Társadalmi szinten fontos lenne, hogy mindenki rendelkezzen elégséges ismerettel a témában, hiszen ez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációhoz és hozzálláshoz.

Egy Ausztráliában végzett kutatás eredményei szerint az emberek nagy része nem rendelkezik elég tudással és önbizalommal a saját ciklusának működését tekintve. A vizsgálatban megkérdezett egyetemistáknak csak a tizenhat százaléka érezte úgy, hogy elég magabiztos és önbizalommal teli a menstruációjával és annak kezelésével kapcsolatban.

A kutatásban megfigyelt érzés hátterében a menstruációt övező stigmák húzódhatnak.

Gyakori hozzáállás a témához az, hogy a havi vérzés magánügy, és úgy is kell kezelni.

Ebből kifolyólag pedig sokakba beleivódott az a mentális egészség szempontjából káros nézet, hogy szégyenletes dolog mások előtt felfedni azt, ha épp menstruálnak. A tabusítás pedig ahhoz vezet, hogy kevés nyílt beszélgetés folyik a női ciklusról. Abban az esetben pedig, ha mégis beszélnek róla, a kommunikáció inkább bántó vagy megbélyegző. Ilyen az például, amikor a menstruációnak tulajdonítják valaki rosszkedvét, érzékenységét vagy hisztérikusnak titulálják. Amiatt pedig, hogy elmarad a témáról való hasznos és informatív jellegű párbeszéd, gyakori a tájékozatlanság vagy éppen a félretájékozottság. Mivel sokan úgy érzik, nem tehetik fel nyíltan a ciklusukat érintő kérdéseket a hozzájuk közel álloknak, az interneten keresnek válaszokat, amely magában rejti a félretájékozódás kockázatát.

A menstruációs stigmák olyan megszokottá váltak, hogy a létezésük a mindennapjaink során sokszor már fel se tűnik.

Azonban, ha egy kicsit jobban odafigyelünk, rájövünk, mennyire egyszerű példákat találni erre a jelenségre. Gondoljunk bele csak abba, hogy az olyan intim higéniai termékek reklámjaiban, mint a betét vagy tampon, a menstruációs vért kék folyadékkal helyettesítik. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy már a piros folyadék megjelenítése is átlép bizonyos határokat, hiszen az hasonlít a vérhez. 

A tabuként való kezelés ugyanakkor nem csak a médiában jelenik meg. Vegyük például azt, hogy hogyan szokás, vagy éppen nem szokás beszélni a menstruációról. Egy 2015-ben a Clue és az International Women’s Health Coalition által közösen végzett kutatás azt vizsgálta, hány eufemizmus létezik világszerte a menstruáció szóra. A vizsgálat eredménye szerint a százkilencven résztvevő országban több mint ötezer olyan kifejezést találtak, amelyeket a témáról való nyílt beszéd elkerülésére használunk. 

Huszonnyolc nap, négy fázis

A női ciklus kapcsán legtöbbször a menstruációs vérzésre gondolnak az emberek, a megközelítés azonban több szempontból sem helytálló.

A nők a pubertás kortól kezdve a menopauza bekövetkeztéig havonta ismétlődő, átlagosan huszonnyolc napos ciklust élnek át, amelyet jelentős hormonális változások kísérnek a különböző szakaszok során.

Egy ciklus négy fázisra osztható, amelyből csak egyet tesz ki maga a menstruáció. Nem véletlen azonban, hogy általában a menstruációs vérzés kerül előtérbe, hiszen ez a leginkább látható, érzékelhető és legkevésbé figyelmen kívül hagyható része a folyamatnak. Azonban a többi szakaszról sem szabad elfeledkezni, hiszen

a ciklus egyes időszakai kihatnak az ember étvágyára, szexuális vágyára, testi működésére, energiaszintjére és lelkiállapotára is.

Abban az esetben pedig, ha tisztában vagyunk vele, hogy a ciklusunk négy fázisa közül éppen melyikben vagyunk és az mivel is jár ránk nézve, sokkal megértőbbek lehetünk saját magunkkal szemben. A tudatosság hatására pedig képesek lehetünk arra, hogy jobban el tudjuk fogadni az érzelmeinket és kifejezésük is egyszerűbbé válhat a külvilág felé. Ezzel pedig saját magunk és a környezetünk dolgát is megkönnyíthetjük. 

A női ciklus négy fázisa a következő:

  • Menstruáció
  • Follikuláris szakasz
  • Ovuláció
  • Luteális szakasz

A ciklus négy fázisát szokás úgy is szemléltetni, mint ahogy a négy évszak követi egymást a természetben. Személyenként eltérő, ki, hogyan éli meg a hormonális változás bizonyos szakaszait, de vannak jellemző érzetek, amelyek sokak esetében hasonlóak. 

Menstruáció

Az első szakaszt szokás télnek nevezni. Ennek a fizikai jele a menstruációs vérzés, amely általánosságban három–hét napig tart. Magának a vérzésnek a folyamatát azt váltja ki, hogy a progeszteronszint teljesen lecsökken. Ez elindítja a méhnyálkahártya leválását, ennek következménye a menstruáció. Ilyenkor sokan tapasztalják azt, hogy pihenésre és nyugalomra vágynak. Ez nem meglepő, hiszen a szervezetünk számára sok energiába kerül a menstruáció. Érdemes figyelembe venni ilyenkor (is) a testünk jelzéseit mind a táplálkozás, mind a testmozgás tekintetében. Hiszen diszkomfort érzetet okozhat az, ha túlzott aktivitásra kényszerítjük magunkat a hónapnak ebben a szakaszában. A szexuális vágyra is hatással vannak az ebben a szakaszban a testben végbemenő változások. Általánosságban alacsony szinten mozog ilyenkor a vágy, de az is előfordul bizonyos esetekben, hogy szélsőségesen ingadozik, hol nagyon jelen van, hol nem. 

Follikuláris szakasz

A ciklusunk második része az úgynevezett follikuláris szakasz. A vérzést követő időszakot az évszak szerinti felosztást tekintve tavasz fedi le. Az elnevezés mögött az ekkor munkálkodó hormon, az FSH (follikulus stimuláló hormon) áll. Az FSH megjelenése miatt következik be a petefészekben lévő tüszők érése, a tüszőérés hatására pedig megindul a petefészekben az ösztrogéntermelés. A méhnyálkahártya ilyenkor megvastagszik, illetve olyan nyákot termel a szervezet, amely segíti a spermiumok életben maradását – ezáltal pedig könnyebbé válik a megtermékenyült petesejt méhfalba való beágyazódása.

Az időszak, amelyet tavasznak is hívnak, egyéni esetekben eltérő hosszúságú lehet. Megfigyelhető, hogy ebben a periódusban az adott személy bőre szebb, feszesebb lesz és a haja is fényesebben csillogónak tűnik. Mind mentális, mind fizikai állapot tekintetében is kivirul ilyenkor az ember. Ez egy megfelelő időszak, hogy próbára tegyük magunkat az edzés és a munka világában. A follikuláris szakaszban lévő személynek általában magas az energiaszintje és az önbizalma is. 

Ovuláció

Az ovuláció, amelyet nyárként is szokás említeni, a legrövidebb az említett szakaszok közül. Az ovuláció során termékenyülhet meg a petesejt. Ez akkor következik be, amikor az ösztrogénszint eléri a legmagasabb fokát és a luteinizáló hormon (LH), amelyet az agyalapi mirigy bocsájt ki, megrepeszti a domináns tüszőt. Amikor végbemegy ez a folyamat, útnak indul a petesejt a petevezetékben. Ilyenkor tizenkettő-huszonnégy óra áll rendelkezésre annak a megtermékenyítésére. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, a petesejt elhal és felszívódik. Ebben az időszakban a legmagasabb a libidó, illetve ilyenkor az érzékszerveink is élesebbé válnak. Az íz, szag és taktilis érzékelés is intenzívebb az ovuláció során. Ezenkívül megfigyelhető az a jelenség, hogy a nők viselkedése és öltözködése megváltozik, kihívóbbá válik ez alatt a szakasz alatt.  

 Luteális szakasz

Az ősz fázisa a luteális szakasz, amely általánosságban tizenkettő-tizenhat napig tart. Az uralkodó hormon ilyenkor a progeszteron, amely annak hatására kezd el termelődni, hogy a kiürült tüszőből sárgatest lesz. Ilyenkor az ösztrogén- és a tesztoszteronszint csökkenésnek indul. A nyák olyan jellegűvé válik, amelyben a spermiumok már nem életképesek. A luteális időszakot úgy jelzi az ember teste, hogy az alaptesthőmérséklete nagyjából fél fokkal megemelkedik, és a következő menstruációs vérzésig ez így is marad. A szakasz elején még általánosságban magasabb energiaszint figyelhető meg, azonban az idő előrehaladtával ez csökken. Ahogy egyre közelebb kerül az ember a menstruációhoz, úgy jelennek meg a premenstruációs szindróma (PMS) tünetei is. Ilyen például a mellfeszülés, a hasmenés, a görcsölés, a fejfájás, a hangulatingadozás vagy a megnövekedett étvágy. 

Normális vajon az ingadozó az étvágy a ciklus különböző szakaszaiban?

A ciklus és az étvágy közötti kapcsolatot több vizsgálat is kutatta. Egy Heide Danker-Hopfe és munkatársai által végzett kutatásban azt figyelték meg, hogy miként változik ciklikusan a nők táplálékfelvétele. Az eredmény szerint a teljes energiabevitel mérhetően magasabb a luteális fázisban lévők esetében. A szénhidrátbevitelt tekintve azt figyelték meg, hogy a ciklus közepe táján volt a legalacsonyabb és nagyjából két nappal az ovuláció után érte el minimumot. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy az édesség iránti szubjektív vágyakozás a luteális szakaszban volt a legmagasabb. 

Mindezek alapján fontos tudatosítani, hogy nem várhatunk el a hónap minden napján egyenlő teljesítményt magunktól.

A változó hormonális működésünk miatt nem ugyanolyan érzelmekkel, étvággyal, energiaszinttel, szexuális vággyal és önbizalommal éljük meg a mindennapjainkat.

Legyünk megengedőek magunkkal szemben és vegyük figyelembe a mentális és fizikai jóllétünket szolgáló igényeinket! 

Danker-Hopfe, H., Roczen, K., & Löwenstein-Wagner, U. (1995). Regulation of food intake during the menstrual cycle. Anthropologischer Anzeiger, 231-238.

Kacsur, A. (2023). Szexpert. Good Life Books.

Munro, A. K., Keep, M., Hunter, E. C., & Hossain, S. Z. (2022). Confidence to manage menstruation among university students in Australia: evidence from a cross-sectional survey. Women's Health, 18, 17455065211070666.

http://www.helloclue.com/survey.html

https://hormonmentes.hu/2019/05/22/blog-a-menstruacios-ciklus-negy-evszaka-mit-tegyel-hogy-jol-erezd-magad-benne/

https://www.psychologytoday.com/intl/blog/how-we-do-it/201610/coping-hormonal-ups-and-downs