Ismerjük meg játszva önmagunkat! – a Metamorfózisok Tesztje

Véget ért a farsangi időszak. Ti beöltöztetek? Átéltétek annak az élményét, milyen más bőrébe bújni, még ha csak ideiglenesen is? Ha esetleg idén ez kimaradt, játsszunk egyet helyette! „Képzeljük el, hogy van egy varázsló, aki most elvarázsol minket, de mi választhatjuk meg, hogy mivé. Tehát, ha ez a varázsló most egy állattá varázsolna bennünket, akkor mit választanátok? És miért?”

Így hangzik egy pszichológiai vizsgálat, a Metamorfózisok Tesztjének instrukciós mondata. A Jacqueline Royer francia pszichológus által kifejlesztett vizsgálat a verbális, projektív tesztek körébe tartozik. Elméleti alapját C. G. Jung és Sigmund Freud személyiségmodellje, elmélete, valamint a mélylélektani, dinamikus szemléletű irányzatok fogalomrendszere alkotja. A teszt szó első ránézésre megtévesztő, hiszen nem képességeket, intelligenciát vagy valamilyen teljesítményt vizsgáló eljárásról van szó. Ebben a vizsgálatban a válaszokba a személy saját belső tartalmait vetíti bele, amelyek a megfelelő értelmezés segítségével megérthetővé válnak.

A válaszok egyedi mintázatot alkotnak, amely csak arra a személyre jellemző.

A tesztben nem csak a pozitív választásaink szerepelnek, hanem arra is lehetőség nyílik választ adnunk, mik azok a dolgok, amelyek biztosan nem lennénk. Túl a pályaválasztási tanácsadáson, ahol eredetileg alkalmazták, a teszt az egyéni érték- és motivációstruktúra feltárásában segít, valamint komoly pszichodiagnosztikai eszköz. Utóbbi használhatósága nem a diagnózis-felállításban van, hanem a már meglévő diagnózishoz kaphatunk támpontokat. Megtudhatjuk, mi tartja fenn a tüneteket, és hogyan, továbbá, hogy milyen céllal építsük fel a terápiás foglalkozásokat. Ebből kifolyólag a teljes teszt elemzéséért és a mélyebb megértésért mindenképp érdemes szakemberhez fordulnunk.

Máskülönben pedig kitűnő önismereti játéklehetőség egymás szórakoztatására akár baráti társaságok, osztályok, táborozók körében. A játék nem igényel semmilyen különösebb képzettséget, tudást, alapja a szimbólumalkotó képességünk, amely gyerekkorunk óta működik bennünk. Ez teszi lehetővé többek között a fantázia, a fogalomalkotás, a gondolkodási folyamatok működését, a mesék, művészeti alkotások befogadását, megértését. A szimbólumok által bennünk keltett érzések és intuíciók segítségével könnyen ráérezhetünk egy másik személy vagy akár saját magunk lelki tartalmára.

Fontos kitétel, hogy

a teszt kérdéseire először a saját válaszainkat adjuk meg,

melyet megtehetünk egyedül vagy mások jelenlétében is. Szintén aranyszabály, hogy először a pozitív választásokat adjuk meg, majd utána azokat, amik semmiképpen nem lennénk. Miután már a saját válaszaink megvannak, akkor lehet a játékot úgy használni, hogy egy megfelelően biztonságos közegben más emberek asszociációit is meghallgatjuk. Vajon szerintük milyen állatok lennénk? És miért?

Nincsenek jó vagy rossz válaszok, minden választásunknak van helye és szerepe. A megértést az segíti, ha elvonatkoztatunk mindenféle értékelő, megítélő attitűdtől, és a kíváncsiságunk által vezetve megpróbálunk nyitottan, elfogadóan, empatikusan fordulni a válaszok által megjelenített személy (akár önmagunk) felé.

A tesztben összesen húsz azonosulási kategória az ezekkel kapcsolatos asszociációkat, gondolatokat, érzéseket hívja elő belőlünk. A kategóriáknak felszólító jellege van, amelyek mentén szakember által értelmezhető a teszt. Laikusként a megérzéseink, asszociációink mérvadóak a válaszaink megértésében.

A Metamorfózisok tesztjének kategóriái, sorrendben:

• Állat
• Növény
• Főnév, fogalom
• Konstrukció, emberi alkotás
• Nyersanyag, alapanyag
• Szerszám, eszköz
• Táj, természet része
• Tárgy
• Gesztus, emberi mozdulat, megnyilvánulás
• Ige, vagyis cselekvés
• Emberi test része
• Ház része
• Bútor
• Ruhadarab
• Művészeti alkotás
• Alak, forma
• Szín (mint minek a színe?)
• Melléknév, tulajdonság
• Képzeletbeli személy, mese-, regény- vagy kalandhős
• Híres ember, történelmi személyiség

Ezeken kívül használhatunk más kategóriákat is, például: „Milyen sütemény lennél? És miért?” A kérdéseinknek csak a fantáziánk szabhat határt.

Hogyan hathat ránk a teszt?

A teszt neve, a metamorfózis, átalakulást, átváltozást jelent. Válaszaink a különböző kategóriák alapján valóban személyiségünknek azon részeit, vonásait mutatják meg, amelyek mozgásban, átalakulóban vannak, amelyek magatartásunknak irányt, tartalmat adnak. A mesékben szintén metamorfózis történik: a hős a történetvezetés során átalakuláson megy keresztül, és ennek eredményeképpen az “önmegvalósítás” csúcsát elérve a szegény lányból királylány, a legkisebb fiúból királyfi lesz. A gyerekek innen kaphatnak mintát az élet nagy kérdéseinek megoldásához, a változások és nehézségek kezeléséhez, a felnőtté váláshoz. Az azonosulás, amely gyerekkorunkban jelen van, a tanulás, személyiségváltozás és szocializáció folyamatát segíti elő.

A válaszokba – a képzeletbeli varázsló segítségével – belevetített vágyak, célok  átmeneti (a teszt idejére szóló) megvalósulása, azok megfogalmazása megkönnyebbülést nyújthat számunkra, mintha a varázslat útján már elértük volna céljainkat. Ezáltal nőhet az önbecsülésünk, hiszen legalább a fantáziánkban megvalósítottuk azt, amit jónak tartunk.

Pozitív választásaink megmutathatják, mivel tudunk azonosulni,

milyen értékek mentén mozgunk a világban, mi felé tartunk, mit szeretnénk megvalósítani önmagunkból. Negatív választásaink arról árulkodnak, mi az, amit távol szeretnénk tartani magunktól, vagy mitől szabadulnánk meg, és mindehhez milyen energiák, erők állnak rendelkezésünkre. A pozitív oldal, a bennünket megerősítő értékek adhatnak annyi erőt, amennyi a negatív oldalunkkal való szembenézéshez szükséges. Az elutasított oldalunkkal való megbarátkozás elképzelhető olyan módon, hogy megpróbáljuk megkeresni benne a pozitívumot, a felhasználhatót, átalakíthatót. Milyen helyzetben jöhet jól, miben szolgál bennünket, mikor segíthet, vagy melyik az a része, amelyik akár hasznos lehet. Ezeket a vonásokat nem szabad konkrétumnak és „egy az egyben” létezőnek tekinteni. A személyiségfejlődés folyamata leírható úgy is, mint e kettős természetünk folyamatos egyensúlyban tartásának megtalálása, negatív viszonyulásaink elfogadása, tudatosítása és integrálása.

Egy másik ember válaszain keresztül árnyaltabb képet alkothatunk róla, segíthet bennünket a megértésben, és könnyebben megszerethetővé, becsülhetővé, tisztelhetővé teheti a másikat, hiszen ott áll előttünk saját valójában, még ha szimbolikus álruhát is ölt magára. Ez a folyamat segíthet az empátia növelésében. Arról is tudást kaphatunk, hogyan, milyen eszközökkel lehet a másik emberhez közelíteni, milyen társas környezetben tudnak kibontakozni lehetőségei, és mi az, ami akadályozóan hat rá. Tehát egyfajta használati utasítást kaphatunk a másikhoz.

Csoportos formájában a játék tükörként is szolgálhat, valamint közösségformáló ereje is lehet. Megkérdezhetjük például a csoporttagokat, milyen állatok lennének, majd áttekinthetjük, hogy ebben a csoportban milyen fajta állatok vannak együtt. El lehet gondolkozni közösen azokról a kérdésekről, hogyan tudnak ezek a különböző állatok együtt élni, hogyan tudnak kijönni egymással, nem veszélyesek-e egymásra nézve, és ha igen, akkor hogyan tudnak olyan módon együttműködni, hogy mindenki jól érezze magát a környezetében.

Mivel a teszt projektív, nem szükséges értenünk válaszainkat. A kérdéseken való elgondolkodás, magunkba merülés, és a válaszunk megszületése önmagában jótékony hatású lehet, kimozdíthat bennünket stagnáló állapotunkból. Lelkünkben bármilyen, a pszichét érintő foglalkozás alatt a transzformáción keresztül történik meg a változás. Ez legtöbbször észrevétlen, inkább élményünk, tapasztalatunk lehet arról, hogy „jobban érezzük magunkat”, mint korábban.