Általánosan tapasztalhatjuk, hogy egy munkahely légkörét és az ott dolgozók viselkedését mennyire befolyásolja, milyen a vezető. De vajon ez fordítva is igaz: milyen hatása lehet az alkalmazottaknak a főnökre? Egy új kutatás aggasztó eredményeket közölt.
A kutatók egy vezetőképző program résztvevőit vizsgálták egy pakisztáni üzleti iskolában. Mindegyikük közép- vagy felsővezető volt, különböző cégekből, és azt nézték, az alkalmazottaik erkölcsi viselkedése befolyásolja-e, mennyire csinálnak etikátlan dolgokat a vezetők.
Az erkölcsi tőke elmélete szerint igyekszünk kiegyensúlyozni a „jó” és „rossz” tetteinket, ezáltal fenntartani egy erkölcsi standardot: a jótettek hozzák létre az erkölcsi tőkét, amiből gazdálkodhatunk. Ez azonban, mint kiderült, csoportokra is igaz:
ha egy csoporttag különösen erkölcsös, azaz több jót tesz, a többiek megengedhetik maguknak a több rosszat, mert így létrejön az egyensúly.
A főnökök és alkalmazottak esetében az első kutatásban azt találták, hogy minél erkölcsösebben viselkedtek a beosztottak, annál inkább nőtt a cég erkölcsi tőkéje, amit a vezető saját magának is tulajdonított. Ebből következik a kérdés, hogy mit kezd ezzel a tőkével?
A következő kutatásban ezt vizsgálták meg, élesben elemezve 250 menedzser viselkedését a saját cégében. A résztvevők négy kérdőívet töltöttek ki: egyben beszámoltak arról, mennyire viselkednek erkölcsösen a beosztottak (például mennyire segítenek egymásnak, őszinték, tesznek szívességeket). A másodikban azt kellett megítélniük, ők mennyire azonosulnak a beosztottjaikkal, mennyire közeli a kapcsolat. A harmadik kérdőívben arra kérték őket, becsüljék meg, mekkora morális tőkével rendelkeznek. A negyedik pedig a nárcizmust mérte, és azt, hogy ők maguk mennyire hajlanak a munkájukban etikátlan viselkedésre (például személyes ügyek intézése munkaidőben, vagy a hibákért való felelősség hárítása egy ártatlan munkatársra).
Azt találták, hogy azok a vezetők viselkedtek „rosszabbul”, akik úgy becsülték, hogy több morális tőkével rendelkeznek az alkalmazottaiknak köszönhetően. Tehát minél „jobbak” voltak a beosztottak, annál több etikátlan húzást engedtek meg maguknak a főnökök. Ez a hatás még erősebb volt nárcisztikus vezetők esetében, de ott is, ahol a főnök közel érezte magát az alkalmazottaihoz. A szerzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a szoros kapcsolat vezető és beosztott között tehát ilyen kockázatokkal is járhat.
Felhasznált irodalom
Ahmad, M. G., Klotz, A. C., & Bolino, M. C. (2020). Can good followers create unethical leaders? How follower citizenship leads to leader moral licensing and unethical behavior. Journal of Applied Psychology. Advance online publication. https://doi.org/10.1037/apl0000839
